• Skip to main content
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez
  • Kezdőlap
  • Magunkról
  • Blog
  • Cikkek
  • Filmek
  • Segítség
  • HU
    • EN
    • RU

„Kati”: az új barátnő? (Kritika – Hír24)

április 28, 2011 | Szerző: Kardos Tamás

Tweet

Még mindig nem tudjuk, hogy mivel állunk szemben?

Némi szélcsend után új írás jelent meg a mefedronról Csott Nikoletta filoterapeuta tollából. A cikkbe belekezdve először a publikálás dátumát kellett újraellenőriznem, hiszen a Katiról ma már nem sokan írnak az újdonság varázsával, továbbhaladva pedig világossá vált, hogy számos helyreigazításra lesz szükség.
 

 

 

 

 

 

Ha a drogfogyasztási trendek fő változói ma nem a dizájner drogok lennének, akkor akár újnak is nevezhetnénk a hazánkban 2009 végén feltűnt mefedront, de miután már a politikusok és a média is túltárgyalta (reklámozta?) és betiltása nyomán már újabb szerek vették át a helyét, lassan akár retró dizájner drogként is utalhatunk rá. 
Problémásabb azonban, amit a szerző a szer összetételéről és beazonosíthatóságáról állít: „Nagy fejtörést okoz abból a szempontból, hogy sem a terjesztők, sem a használók, de még az orvosok sem tudják, hogy tulajdonképpen micsoda. Összetevője ismeretlen, vagyis nincs teszt, ami kimutatná”.
Már hogy ne tudnánk, hogy mi a mefedron és hogy ne lenne teszt, ami kimutatná?
Akkor mit is helyeztek tiltólistára januárban, a Magyar Közlönyben? Talán az ismeretlen összetételű „Katit”?

Ciki vagy nem egy Wikipedia szócikkre utalni, ott fekete-fehéren elolvashatjuk a vegyület pontos nevét (4-methylmethcathinone (4-MMC) vagy 4-methylephedrone), a besorolását (szintetikus stimuláns és entaktogén, ami az amfetaminfélék és a katinonfélék osztályába sorolható) és még azt is megtudhatjuk, hogy először 1929-ben szintetizálták, de csak 2003-ban figyeltek fel rá. Ha a szerző figyelemmel kísérte az általa is említett, mefedronnal kapcsolatos híreket, akkor emlékezni kellene azokra a túladagolásokra és halálesetekre, melyeknél az képezte a vita tárgyát, hogy pusztán az áldozatok véréből kimutatott mefedron, vagy esetleg az egyéb elfogyasztott szerek is hozzájárultak a túladagoláshoz.
 
A továbbiakban Csott arra vállalkozik, hogy ismerteti a mefedron hatásait. Véleménye szerint elsősorban a huszonéves korosztály a veszélyeztetett, ami nagyjából megfelel a valóságnak, habár a kockázatos szerhasználati mintázatok leginkább a tizenéveseket jellemzik. Az EMCDDA felkérésére a Daath által készített felmérés eredménye szerint az átlagos fogyasztó 23 éves (a válaszadók kora 15-41 között volt). No de mit keres itt ez a beszúrt megjegyzés, hogy „a kábítószerfüggők rendszerint nem érik meg a középkorúvá válást”? Egyrészt egyáltalán nem mindegy, hogy mely kábítószer fogyasztóiról vagy függőiről beszélünk, milyen hosszúságú dependenciáról és mindezt milyen statisztikával támasztjuk alá. De vajon hogy jön mindez a mefedronhoz, aminek a hosszútávú hatásait az újdonsága miatt még nem ismerjük? Legjobb, ha továbblépünk.
A következő meglepetés: „a fogyasztás leggyakrabban injektálva vagy orron át felszippantva történik”. Ehhez képest a felmérésben a válaszadók 86%-a intranazálisan (orrba szippantva), 14% pedig orálisan (szájon át) fogyasztotta a mefedront. Természetesen létezik a mefedron intravénás fogyasztási módja is – elég erről megkérdezni a tűcserés kollégákat – de ezek a használók egészen más szubkultúrában mozognak és többnyire nincs, vagy csak alig van kapcsolatuk a partikultúrával.
Fontos kérdés még, hogy milyen egyéb szereket fogyasztanak még a mefedron használói. Míg Csott tudni véli, hogy leginkább heroint és amfetamint használnak a mefedron mellett, addig a felmérésben résztvevők mintegy 80%-a kannabisszal (27%), alkohollal (24%), egyéb stimulánsokkal (12%), illetve nikotinnal (12%) együtt használta a mefedront.
Hogy hogyan jöhetett képbe a heroin, mint társított szer, arról a hatásleírásban kapunk választ. A szerző szerint ugyanis „a használat fő okaként a megnyugvás érzését említik, ám a szer kiürülésével ez agresszív viselkedésbe csap át”. Hogy ezt az információt filoterapeutánk honnan szedte egy stimuláns és entaktogén, jellemzően partiközegben használt szerről, az rejtély. Ráadásul a függőség kialakulásának veszélye Csott szerint nagyobb, mint a heroin esetében és az ismeretlengésből kifolyólag a túladagolás esélye is fokozott. Ha azonban megnézzük a Scientific Committee on Drugs tavaly novemberben kiadott veszélyességi listáját, leolvashatjuk, hogy a heroin függőségi potenciálja többszöröse a mefedronénak, és közvetlenül a fogyasztásával összefüggésbe hozható haláleset az országban – ismereteink szerint – egyelőre nem történt, szemben a heroinnal, melynek túladagolásába évente úgy 25-30-an halnak bele hazánkban.

Ha a filoterápia „egy olyan életvezetési tanácsadás serdülők és felnőttek részére, amely a gondolkodási struktúra megváltoztatását célozza meg”, akkor szerényen azt javasolnám a szerzőnek, hogy a drogokkal kapcsolatos cikkek írása esetén gondolkodási struktúráját igyekezzen a hozzáférhető tények ismeretében működtetni, különben egy jó szándékkal létrehozott ismertető a tévedések gyűjteményévé válik, amely a fogyasztók diszkriminálására és stigmatizációjára adhat alkalmat.

Kardos Tamás
Drogriporter
2011.04.28.

Kategória: Hírek Témák: dizájner drogok, Magyar drogpolitika, Médiamonitor, Opiátok, Stimulánsok

Elsődleges oldalsáv

  • Facebook
  • Twitter
  • YouTube

Filmjeink adatbázisa

Itt böngészhetsz több száz drogpolitikai filmünk között!

Kosztya Proletárszkij – A rajzfilm

Az animációs dokumentumfilm Kosztya Proletárszkij és édesanyja, Irina Proletárszkij 2008-as interjúinak felhasználásával készült. Rajzolta Rontó Lili. Rendezte és vágta Takács István Gábor. Narrálta Ánya Szarang.

Kérjük támogasd a munkánkat!

Témáink

A drogháború költségei (Count the Costs kampány) Afrika Depresszánsok Diszkórazzia dosszié dizájner drogok Dohány Drogprevenció Drogszabályozás Emberi jogok ENSZ drogpolitika Eurodrog Európai Drogpolitikai Kezdeményezés (EDPI) Filmek Hatályos jogszabályok Heroin dosszié Kanada Kannabisz-Szkizofrénia dosszié Latin-Amerika Legalizáció Linkek Magyar drogpolitika Marihuána Médiamonitor Nemzetközi szervezetek No Brog Rovat Online tanulmányok Opiátok Oroszország drogpolitikája Pszichedelikus drogok Pszichedelikus gyógyászat PSZK dosszié Schedel Andor gyűjtemény Stimulánsok Szcientológia dosszié TASZ kiadványok Tűcsere dosszié USA Ártalomcsökkentés Ázsia

Footer

Jogriporter Alapítvány 2017
1032 Budapest
San Marco utca 70.
Postafiók: 1428 Budapest, pf. 420
Email: rightsreporter@rightsreporter.net

További oldalaink:

Drogriporter Blog

Jogriporter Alapítvány 

Room for Change Campaign

Dare to Act Campaign

Drogriporter