• Skip to main content
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez
  • Kezdőlap
  • Magunkról
  • Blog
  • Cikkek
  • Filmek
  • Segítség
  • HU
    • EN
    • RU

Kockázatos szerek és veszélyes drogpolitikák I.

december 20, 2006 | Szerző: Péter Sárosi

Tweet

A TASZ tanulmánya az egyes pszichoaktív szerek kockázatairól: mérhető, összehasonlítható a drogok veszélyessége?

A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet szerint fontos mérföldkő az információszabadsághoz fűződő alkotmányos jog érvényesítésében, hogy a bíróság jogerős ítéletében rendelte el, hogy az Egészségügyi Minisztérium köteles nyilvánosságra hozni a Pszichiátriai és Neurológiai Szakmai Kollégiumoknak a kábítószerek veszélyességével kapcsolatos állásfoglalását. Maga az állásfoglalás azonban csalódást keltett mind szakmai színvonalában, mind tartalmában: mint kiderült, a 3 és fél oldalas dokumentumnak a kábítószerek kockázatait taglaló lényegi része gyakorlatilag egy politikailag elkötelezett svéd pszichológus tanulmányának kivonatát tartalmazza, és tele van kétségbe vonható tudományos állításokkal és politikai üzenetekkel. A TASZ úgy véli, az állásfoglalás nem alkalmas arra, hogy a jogalkotók számára iránymutatásként szolgáljon, ezért önálló tanulmánya kritikai elemzést nyújt a kollégiumi állásfoglalásról és áttekinti a témával kapcsolatos nemzetközi szakirodalom eredményeit.

 

 

A teljes tanulmány letölthető itt 

 

A tanulmány legfontosabb megállapításai a következők

1. A kollégiumi állásfoglalás kritikája

Kannabisz és memóriaromlás: Nem bizonyított, hogy a marihuána hosszú távú használata a gondolkodás, érzékelés és memória hasonlóan súlyos és maradandó károsodásával járna együtt, mint például a hosszú távú, intenzív alkoholfogyasztás; 

 
Kannabisz és amotivációs szindróma: bár előfordul, hogy a rendszeresen marihuána hatása alatt lévő személyek kevésbé motiváltak hétköznapi feladatok teljesítésére, a marihuánának nincsen olyan krónikus hatása, amely hosszú távon a motiváció és energia elvesztését okozná; 

Kannabisz és agyvérzés: bár a kutatások száma ezen a területen csekély, rendkívül valószínűtlen, hogy a marihuána használata statisztikailag jelentős módon hozzájárulna az agyvérzés kialakulásához; 

Ecstasy és agykárosodás: az MDMA alkalmi használata nem vezet idegkárosodáshoz, a rendszeres használók körében is csupán rendkívül csekély károsodást lehet kimutatni a kognitív funkciókban.

2. A pszichoaktív szerek veszélyessége

 

 

Kockázat és veszély: a droghasználat veszélyességét csakis a használat módjának és társadalmi környezetének, illetve a használó egészségügyi és szociális tulajdonságainak ismeretében lehet meghatározni: a különféle kockázati tényezők együttesen alkotják az adott szer használatának veszélyességét;  

 
Szer- és rendszerspecifikus kockázat: meg kell különböztetni a szer használatára önmagában jellemző kockázatot a szer használatának társadalmi és jogi szabályozásával összefüggő kockázattól; 

Érzékelt és valós veszély: a társadalom által észlelt és a tudományosan igazolható valós veszély között gyakran nagy különbség mutatkozik: számos olyan legális rekreációs tevékenység van, amely jóval veszélyesebb a legtöbb illegális szer használatánál;  

Legális és illegális szerek: a legnépszerűbb legális és illegális tudatmódosító szerek szerspecifikus ártalmainak tudományos színvonalú összehasonlító vizsgálatai rámutatnak, hogy a társadalmi kontroll formái és a drogok veszélyessége nincsenek összhangban; 

Veszély és büntetés: a szerhasználattal összefüggő ártalmak jelentős részét a represszív intézkedések nem csökkentik, hanem inkább növelik, a legális, kontrollált hozzáférhetőség minimalizálhatja az ártalmakat;

Konklúziók

 

Az egyes pszichoaktív szerek jogi szabályozása jelenleg nem az adott szer veszélyességének reális felmérésén, hanem a társadalomban élő, sokszor torzított veszélyképen alapul, így gyakran a drogpolitikai szabályozás önmagában is hozzájárul a szerhasználat veszélyességének fokozásához. Bár az állam jól felfogott érdeke, hogy minél kevesebb állampolgár vállaljon magas kockázatot, ezzel egyidejűleg életvédelmi kötelességei közé tartozik egy olyan szabályozási keret biztosítása, amely a már kockázatvállaló magatartásformát folytató személyek károsodásának minimalizálását szolgálja. Az illegális szerek használatától való büntetőjogi elrettentés helyett a korlátozott és kontrollált legális hozzáférhetőség kialakítása jelent optimális jogalkotási opciót az illegális drogkereskedelem felszámolásához – és ezáltal a szerhasználat ártalmainak csökkentéséhez.

 

Javaslatok

 

Amennyiben az állam szükségét érzi annak, hogy a nagyobb kockázattal járó pszichoaktív szerek illegális terjesztői ellen a büntetőjogi szigor magasabb fokát alkalmazza, akkor gondoskodnia kell arról, hogy a szert rendszeresen használó népesség számára széles körben hozzáférhetőek legyenek egyrészről a szerhasználat felfüggesztését vagy minimalizálását célzó szolgáltatások, másrészt a szerhez vagy pótlékaihoz való legális hozzáférést biztosító fenntartó programok. Az illegális környezetben valóban igen veszélyesnek minősülő heroinhasználat esetében ez a Nyugat-Európában és Észak-Amerikában széles körben elérhető metadonfenntartó programok lefedettségének növelését, illetve a sikeresen és költséghatékonyan működő heroinfenntartó programok átvételét jelentené.  

 

Társaság a Szabadságjogokért

Budapest

2006. december 20.

Kapcsolódó cikkek:

Egy svéd cikkről koppintották a drog-anyagot (Origo)

 

Kábító tanulmány: csak tiszta forrásból? (Népszabadság)

Kategória: Hírek Témák: Pszichedelikus gyógyászat, PSZK dosszié

Elsődleges oldalsáv

  • Facebook
  • Twitter
  • YouTube

Filmjeink adatbázisa

Itt böngészhetsz több száz drogpolitikai filmünk között!

Kosztya Proletárszkij – A rajzfilm

Az animációs dokumentumfilm Kosztya Proletárszkij és édesanyja, Irina Proletárszkij 2008-as interjúinak felhasználásával készült. Rajzolta Rontó Lili. Rendezte és vágta Takács István Gábor. Narrálta Ánya Szarang.

Kérjük támogasd a munkánkat!

Témáink

A drogháború költségei (Count the Costs kampány) Afrika Depresszánsok Diszkórazzia dosszié dizájner drogok Dohány Drogprevenció Drogszabályozás Emberi jogok ENSZ drogpolitika Eurodrog Európai Drogpolitikai Kezdeményezés (EDPI) Filmek Hatályos jogszabályok Heroin dosszié Kanada Kannabisz-Szkizofrénia dosszié Latin-Amerika Legalizáció Linkek Magyar drogpolitika Marihuána Médiamonitor Nemzetközi szervezetek No Brog Rovat Online tanulmányok Opiátok Oroszország drogpolitikája Pszichedelikus drogok Pszichedelikus gyógyászat PSZK dosszié Schedel Andor gyűjtemény Stimulánsok Szcientológia dosszié TASZ kiadványok Tűcsere dosszié USA Ártalomcsökkentés Ázsia

Footer

Jogriporter Alapítvány 2017
1032 Budapest
San Marco utca 70.
Postafiók: 1428 Budapest, pf. 420
Email: rightsreporter@rightsreporter.net

További oldalaink:

Drogriporter Blog

Jogriporter Alapítvány 

Room for Change Campaign

Dare to Act Campaign

Drogriporter