• Skip to main content
  • Skip to secondary menu
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez
  • Cikkek
  • Blog
  • Híradó
  • Café
  • Videók

Drogriporter

Hírek és filmek a drogháború frontvonalából

  • Tudástár
  • Szabadegyetem
  • Rólunk
  • HU
    • EN
    • RU

Kockázatos szerek és veszélyes drogpolitikák I.

Szerző: Péter Sárosi | december 20, 2006

Tweet

A TASZ tanulmánya az egyes pszichoaktív szerek kockázatairól: mérhető, összehasonlítható a drogok veszélyessége?

A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet szerint fontos mérföldkő az információszabadsághoz fűződő alkotmányos jog érvényesítésében, hogy a bíróság jogerős ítéletében rendelte el, hogy az Egészségügyi Minisztérium köteles nyilvánosságra hozni a Pszichiátriai és Neurológiai Szakmai Kollégiumoknak a kábítószerek veszélyességével kapcsolatos állásfoglalását. Maga az állásfoglalás azonban csalódást keltett mind szakmai színvonalában, mind tartalmában: mint kiderült, a 3 és fél oldalas dokumentumnak a kábítószerek kockázatait taglaló lényegi része gyakorlatilag egy politikailag elkötelezett svéd pszichológus tanulmányának kivonatát tartalmazza, és tele van kétségbe vonható tudományos állításokkal és politikai üzenetekkel. A TASZ úgy véli, az állásfoglalás nem alkalmas arra, hogy a jogalkotók számára iránymutatásként szolgáljon, ezért önálló tanulmánya kritikai elemzést nyújt a kollégiumi állásfoglalásról és áttekinti a témával kapcsolatos nemzetközi szakirodalom eredményeit.

 

 

A teljes tanulmány letölthető itt 

 

A tanulmány legfontosabb megállapításai a következők

1. A kollégiumi állásfoglalás kritikája

Kannabisz és memóriaromlás: Nem bizonyított, hogy a marihuána hosszú távú használata a gondolkodás, érzékelés és memória hasonlóan súlyos és maradandó károsodásával járna együtt, mint például a hosszú távú, intenzív alkoholfogyasztás; 

 
Kannabisz és amotivációs szindróma: bár előfordul, hogy a rendszeresen marihuána hatása alatt lévő személyek kevésbé motiváltak hétköznapi feladatok teljesítésére, a marihuánának nincsen olyan krónikus hatása, amely hosszú távon a motiváció és energia elvesztését okozná; 

Kannabisz és agyvérzés: bár a kutatások száma ezen a területen csekély, rendkívül valószínűtlen, hogy a marihuána használata statisztikailag jelentős módon hozzájárulna az agyvérzés kialakulásához; 

Ecstasy és agykárosodás: az MDMA alkalmi használata nem vezet idegkárosodáshoz, a rendszeres használók körében is csupán rendkívül csekély károsodást lehet kimutatni a kognitív funkciókban.

2. A pszichoaktív szerek veszélyessége

 

 

Kockázat és veszély: a droghasználat veszélyességét csakis a használat módjának és társadalmi környezetének, illetve a használó egészségügyi és szociális tulajdonságainak ismeretében lehet meghatározni: a különféle kockázati tényezők együttesen alkotják az adott szer használatának veszélyességét;  

 
Szer- és rendszerspecifikus kockázat: meg kell különböztetni a szer használatára önmagában jellemző kockázatot a szer használatának társadalmi és jogi szabályozásával összefüggő kockázattól; 

Érzékelt és valós veszély: a társadalom által észlelt és a tudományosan igazolható valós veszély között gyakran nagy különbség mutatkozik: számos olyan legális rekreációs tevékenység van, amely jóval veszélyesebb a legtöbb illegális szer használatánál;  

Legális és illegális szerek: a legnépszerűbb legális és illegális tudatmódosító szerek szerspecifikus ártalmainak tudományos színvonalú összehasonlító vizsgálatai rámutatnak, hogy a társadalmi kontroll formái és a drogok veszélyessége nincsenek összhangban; 

Veszély és büntetés: a szerhasználattal összefüggő ártalmak jelentős részét a represszív intézkedések nem csökkentik, hanem inkább növelik, a legális, kontrollált hozzáférhetőség minimalizálhatja az ártalmakat;

Konklúziók

 

Az egyes pszichoaktív szerek jogi szabályozása jelenleg nem az adott szer veszélyességének reális felmérésén, hanem a társadalomban élő, sokszor torzított veszélyképen alapul, így gyakran a drogpolitikai szabályozás önmagában is hozzájárul a szerhasználat veszélyességének fokozásához. Bár az állam jól felfogott érdeke, hogy minél kevesebb állampolgár vállaljon magas kockázatot, ezzel egyidejűleg életvédelmi kötelességei közé tartozik egy olyan szabályozási keret biztosítása, amely a már kockázatvállaló magatartásformát folytató személyek károsodásának minimalizálását szolgálja. Az illegális szerek használatától való büntetőjogi elrettentés helyett a korlátozott és kontrollált legális hozzáférhetőség kialakítása jelent optimális jogalkotási opciót az illegális drogkereskedelem felszámolásához – és ezáltal a szerhasználat ártalmainak csökkentéséhez.

 

Javaslatok

 

Amennyiben az állam szükségét érzi annak, hogy a nagyobb kockázattal járó pszichoaktív szerek illegális terjesztői ellen a büntetőjogi szigor magasabb fokát alkalmazza, akkor gondoskodnia kell arról, hogy a szert rendszeresen használó népesség számára széles körben hozzáférhetőek legyenek egyrészről a szerhasználat felfüggesztését vagy minimalizálását célzó szolgáltatások, másrészt a szerhez vagy pótlékaihoz való legális hozzáférést biztosító fenntartó programok. Az illegális környezetben valóban igen veszélyesnek minősülő heroinhasználat esetében ez a Nyugat-Európában és Észak-Amerikában széles körben elérhető metadonfenntartó programok lefedettségének növelését, illetve a sikeresen és költséghatékonyan működő heroinfenntartó programok átvételét jelentené.  

 

Társaság a Szabadságjogokért

Budapest

2006. december 20.

Kapcsolódó cikkek:

Egy svéd cikkről koppintották a drog-anyagot (Origo)

 

Kábító tanulmány: csak tiszta forrásból? (Népszabadság)

Kategória: Hírek Drogok: Pszichedelikus drogok

Ezt a cikket ingyen olvashatod, de a megírásuk és a filmjeink elkészítése nincsen ingyen. A Drogriporter egy non-profit szervezet, amelynek szüksége van a támogatásodra!

Segítsd munkánkat egyszeri adománnyal, vagy LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG havi rendszeres támogatással!

Kapcsolódó videók:

“Mentális védőoltásra van szükség!” Beszélgetés Dr. Makara Mihály főorvossal

január 25, 2023 - István Gábor Takács

“Párhuzamos Budapestet ismertünk meg a tapasztalati munkatársakon keresztül” – Interjú Dávid Ferenccel

január 18, 2023 - István Gábor Takács

“Ha lehozom a piáról, akkor meghal” – Interjú Oláh Péterrel

január 10, 2023 - István Gábor Takács

Elsődleges oldalsáv

SEGÍTSD MUNKÁNKAT EGYSZERI ADOMÁNNYAL, VAGY LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG HAVI RENDSZERES TÁMOGATÁSSAL!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

"*" a kötelező mezőket jelöli

Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.
  • Facebook
  • Twitter
  • YouTube

Search

DROGRIPORTER TUDÁSTÁR

Tudástárunkban gyűjtük össze mindazt a hasznos információt a drogokról, amire akár fogyasztóként, akár hozzátartozóként, tanárként vagy újságíróként szükséged van!

DROGRIPORTER SZABADEGYETEM

A Drogriporter Szabadegyetem olyan embereknek szól, akik szeretnének tárgyilagos és elmélyült ismereteket szerezni a tudatmódosító szerek fogyasztásáról.

DROGRIPORTER HÍRADÓ

Drogpolitikai hírek a nagyvilágból

DROGRIPORTER CAFÉ

Rendszeres drogpolitikai beszélgető és hírműsor videón és podcaston is!

VIDEÓINK ADATBÁZISA

Itt böngészhetsz több száz drogpolitikai filmünk között, témák szerint és térképen megjelenítve is!

SEGÍTŐ HELYEK LISTÁJA

Segítség kell? Itt megtalálod! Táblázatba gyűjtöttük, milyen addiktológiai szolgáltatások érhetőek el Magyarországon.

Díjnyertes animációs dokumentumfilmünk Kosztya Proletárszkij és édesanyja, Irina Proletárszkij 2008-as interjúinak felhasználásával készült. A teljes film, háttéranyagok és fesztivál szereplések itt!

Footer

Jogriporter Alapítvány
1032 Budapest
San Marco utca 70.
Postafiók: 1428 Budapest, pf. 420
Email: rightsreporter@rightsreporter.net

Keresés

További oldalaink:

Drogriporter Blog

Jogriporter Alapítvány 

Szoba a nyolcban

The Autocracy Analyst

Room for Change Campaign

Dare to Act Campaign

Drogriporter