15 hónap szabadságvesztésre ítélte a bíróság azt az 51 éves brit férfit, aki egy perui samanisztikus szertartás keretében egy Dél-Amerikából származó főzetet (Ayahuasca – lásd írásunkat!) adott tizenhét társának. Aziz korábban 35 évig tanulta sámánoktól a gyógyításuk művészetét. A főzet egy olyan drogot tartalmazott (DMT), amely a brit drogtörvény legveszélyesebb kábítószereket tartalmazó A) osztályban szerepel, amelynek elvileg nincs terápiás alkalmazása. Peter Aziz nem ért egyet a drogtörvénnyel: a perui sámánok már évezredek óta használják gyógyászati és spirituális célokra az Ayahuascát, amely szerinte segíthet akár a rákos betegeken is. A bíróság viszont nem gyógyítóként, hanem veszélyes dílerként ültette le: “Ön tudta, hogy illegális előállítani és terjeszteni ezt a drogot, mégis ezt tette,” jelentette ki a tárgyaláson Michael Roach bíró. “Komolyan kell kezelnem ezt az ügyet, ami szabadságvesztés kiszabását jelenti.“ Kate Brunner ügyész – akinek valószínűleg fogalma sem volt az Ayahuasca-szertartás évezredes tradícióiról és spirituális szimbolikájáról – a vádiratban a szertartás lefolyását annak bizonyítékaként említette, hogy az milyen veszélyes volt a résztvevőkre: “A résztvevők körbe ültek … és gyakran hánytak, miután körbekínálta őket a főzettel. Úgy érezték, hogy utazásra indulnak. Míg egyesekre megerősítőleg hatott, mások megrémültek tőle.”

 

Ezt nevezik tipikus kulturális konfliktusnak és félreértésnek: a nyugati civilizáció számára minden és mindenki veszélyes, aki és ami kirángatja az embert kényelmes hétköznapi alap tudatállapotából. Az Ayahuasca-szertartásoknak szerves részét képezi a hányás, ez a mérgek kiürítésének folyamata, mint ahogy a rejtett félelmekkel való szembenézés, azok feldolgozása is. A pszichedelikus szerekkel kapcsolatos szakirodalom nem igazolja, hogy ezeknek a szereknek olyan közegészségügyi vagy társadalmi kárai lennének, ami igazolná, hogy a használatukat kriminalizálni kellene. Az egyedüli igazi veszélye ezen szereknek abban rejlik, ha nem megfelelő a set, a setting és a dózis – erre pedig a legnagyobb esély éppen a feketepiacon van, míg ha értelmesen szabályoznák (például pszichoterapeuták által kalauzolt szertartások keretében elérhetővé tennék) ezen szerek használatát, a kockázatokat minimalizálni lehetne, ráadásul a drogok bizonyított terápiás tulajdonságai is érvényesülhetnének. Jelenleg ezen szerek gyógyászati hatásait éppen a totális drogtilalom miatt nem lehet teljesen feltárni.