Ez a cikk eredetileg a 444-es blogunkon jelent meg.

Olvasónk, a 20 éves Klaudia szerint az emberek a homokba dugják a fejüket, ha meghallják azt a szót, hogy drog.
Nagyjából 12 éves koromban kerültem kapcsolatba a legelterjedtebb tudatmódosítóval, az alkohollal. Nem sokkal később Mary-vel. Majd jött a középiskola. Mélyrepülés. Szimpatikus stimulánsok. Ja, meg a bio. Mert tudatlan, felelőtlen kamaszként senki nem mondta el nekem, hogy a nevével ellentétben semmi bio nincs benne. Semmi gond, még a hülye is rájön, hogy valami nem oké, amikor valaki vért hány tőle, és a saját nevét nem tudja megmondani. Ezer meg egy hasonló történet.
Nem tudom, hogy hol a hiba. Akárhányszor új embereket ismerek meg, mindenki drogozik, és mindenki ezt mondja: “Tényleg mindenki drogozik ..!” Szerintem meg nem. Közhely, de: zsák a foltját. Én mióta elkezdtem kicsit kiszélesíteni a látókörömet, sok olyan embert ismertem meg, akiktől távol áll a szerhasználat. Azonban unalmasnak találom ezeket az embereket. Illetve talán nem is ez a megfelelő szó, de valamiért képtelen vagyok igazán megtalálni a közös hangot velük. Erre úgy gondolom, hogy nincs magyarázat .. DE könyörgöm valaki magyarázza már meg a full konzervatív 0-24 facebookozó Marika néninek, hogy attól, mert a fia múltkor elszívott egy jointot, még nem bűnöző! Tegyük fel, Marika néni fia minden nap gramm számra nyomja a speedet. Valljuk be, az mégsem egészséges. Marika néni vagy kitagadja és kirakja az utcára a jó embert, aki utána ha képes önmagából erőt meríteni és talpra állni, akkor talpra áll, ha nem, akkor … Tegyük fel, hogy Marika néni nem így gondolkodik. Marika néni segíteni akar rajta, de pénze nem sok van. Pénz nélkül meg ugye nem fogja tudni puccos magánrendelőbe vinni az ő méhének szülöttjét.
A drog rossz! A drog rossz! Ha meghalljuk, hogy drog, gyorsan dugjuk a fejünket a homokba, vagy forduljunk a másik irányba. Azért az nem lenne rossz, ha valaki szerencsétlen 12 éves Péternek elmagyarázná, hogy ebben a korban tán még nem mértéktelenül dugni, szívni, meg inni kéne. Én sem azért akarom neki elmagyarázni, mert én vagyok a rangidős, aki majd jól megmondja. Egyáltalán nem. Azért akarom neki kézzel-lábbal elmagyarázni, mert húsz évesen, néha azt hiszem, hogy a világ ennyi. Kiégett. Nem tud újat mutatni. Én se voltam különb nála. Neki miért nem mondhatja el valaki, hogyha mindezek tudatában mégis úgy dönt, hogy ő márpedig így folytatja (miért is döntene másképp?!), mit csináljon, ha BAJ VAN?? Egy-egy a “drog gyerekek nagyon rossz” előadáson legalább a 104-es telefonszám ott szerepelhetne nagy piros számokkal.
Mocskosul vérzünk, ezer sebből. Legalizáció?! Persze, képzeljük el a 7. kerületet egyik napról a másikra, úgy, mint Amszterdamot. Én eltudom. Marika néninek meg leállt a szíve, amint belegondolt. Az én véleményem szerint igazán kis lépésekben kell gondolkozni. Fontosnak találnám a marihuána gyógyászati célú alkalmazását. Legálisan. Talán ez segítene szélesebb körben lerombolni a negatív sztereotípiát, arról nem is beszélve, hogy több száz betegnek jelentene alternatívát. Az ezt követően várható pozitív változások végett valószínűleg több támogatója lenne az ügynek, ami elengedhetetlen a jelentős változásokhoz.
Klaudia
FIGYELEM! Ha érdekel a drogtéma – akár fogyasztó vagy, akár a területen dolgozó szakember, aggódó szülő vagy szimplán jobbító szándékú aktív polgár -, szeretsz írni és szeretnél hozzájárulni a Drogriporter tájékoztató munkájához, akkor itt az alkalom: írj nekünk cikket a Drogriporter blogra! Amennyiben a cikked megfelel a tartalmi és minőségi elvárásainknak, akár rendszeres szerzővé is válhatsz. Írhatsz arról, hogy szerinted hogyan kellene átalakítani a hazai drogpolitikát, milyen törvényekre, programokra lenne szükség, blogolhatsz a fogyasztóként/partizóként/szülőként/szakemberként stb. szerzett tapasztalataidról. Tudósíthatsz arról, hogy milyen jó és rossz drogpolitikai példák vannak idehaza és külföldön. Írhatsz drogtémájú könyvekről, filmekről is. A cikkek terjedelme lehetőleg ne haladja meg szóközökkel együtt az 5-6000 karaktert. A cikkeket a rightsreporter@rightsreporter.net címre küldd! Akár megfelel az írásod, akár nem, egy héten belül válaszolunk.