Elutasította a KKB a tekintélyének helyreállítására vonatkozó határozati javaslatot, ugyanakkor a kormány támogatja a TASZ dizájner-drogokkal kapcsolatos javaslatait
A kormány fő drogügyi döntéselőkészítő és tanácsadó szerve, a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság hétfőn ismét összeült, hogy megvitassa az ország előtt álló aktuális drogpolitikai kihívásokat. In medias res, rögtön bele is vágtunk az egyik leghúzósabb témába: a közösségi ellátás helyzetébe. Bódi Éva, a NEFMI osztályvezetője elmondta, hogy számításaik szerint 62 százalékos elvonásról beszélhetünk – magyarul az eredeti összeg 38 százaléka áll rendelkezésre (a civil delegáltak szerint az infláció bekalkulálásával valószínűleg még nagyobb az elvonás mértéke). Müller Éva, a nemzeti drogkoordinátor hangsúlyozta, hogy itt még csak tervezett keretszámokról van szó, amelyek növeléséért jelenleg is küzd a minisztérium.
A civil delegáltak azonban ennyi garanciával nem elégedtek meg. Topolánszky Ákos határozati javaslatot terjesztett a KKB elé, amely arra kérte volna a kormányt, hogy állítsa helyre a KKB tekintélyét azzal, hogy ezután legalább államtitkári szinten képviseli magát az üléseken. Kérte volna. Ugyanis miután a határozati javaslatot szavazásra bocsájtották, csupán négyen szavaztak igennel, két tag ellenezte a javaslatot és az összes többi KKB-tag tartózkodott. Nem okoz meglepetést, ha elárulom, hogy a négy igen a civilektől, az két nem pedig Téglásy Kristóf főosztályvezető úrtól és a hozzá kissé feszengve csatlakozó Müller Évától származott. Téglásy úrtól egyébként megtudhattuk, hogy Soltész államtitkár úr jelenleg is küzd a költségvetés módosításáért, a költségvetési törvény vitájára jövő szerdán kerül sor a parlamentben. A civil szervezetek által Réthelyi miniszterhez írt nyílt levéllel kapcsolatban később megjegyezte: mi itt a minisztériumban nem nyílt levelekben üzengetünk a Népszabadságban, hanem megpróbálunk dolgozni.
De hogy ne csak az elutasításról beszéljünk: pozitív fogadtatást kapott a TASZ dizájner-drogokkal kapcsolatos javaslatcsomagja, amelyet Müller Éva rendkívül konstruktívnak nevezett. Ebben többek között javaslatot tettünk arra, hogy a kormány ne kizárólag a kínálati oldal tiltásával reflektáljon az új pszichoaktív szerek kihívására, hanem hasonló hangsúlyt helyezzen a kereslet- és ártalomcsökkentésre is, ezenkívül a fogyasztóvédelmi eszközöket is vegye igénybe a listára helyezési eljárás mellett. Felkértük a kormányzatot arra, hogy egészítse ki az adatgyűjtési rendszert, felhasználva az olyan Internetes közösségi fórumok által készített vizsgálatok értékes adatait, mint a daath.hu, és hogy hozzon létre egy anonim drogbevizsgálási rendszert annak érdekében, hogy a drogambulanciák névtelenül begyűjthessék a kliensektől az általuk használt drogmintákat, amelyeket aztán a Bűnügyi Szakértői és Kutatói Intézet (BSZKI) vizsgálna be. Ezáltal össze lehetne kötni a laboratóriumban kimutatott szereket a valós fogyasztási tapasztalatokkal, kockázatokkal. A kormány ezt a javaslatot elfogadta és állítólag a jövő évi büdzsében már szerepelni is fog ez külön tételként. Felvetettük ezenkívül, hogy pályázatot kellene kiírni olyan kutatásokra, amelyek hosszú távon nyomon követik ugyanazokat a fogyasztókat, így megállapítható válna, hogy milyen hatással jár az egyes drogok betiltása a fogyasztók szerhasználati szokásaira. Még nem tudni, hogy vajon a kormány a civilek kérésének megfelelően elutasítja-e a BM azon javaslatát, hogy az új szerek forgalmazását a Btk-szigorításával próbálják visszaszorítani, vagy megmaradnak a TASZ által is javasolt, a Kábítószer Listák Bizottsága által egyszer már jóváhagyott verzió mellett, amely közigazgatási eljárás keretében korlátozzák az új szerek forgalmazását. A civilek azt kérték, hogy a KKB jogi szakbizottsága készítse elő ezt a döntést, ne pusztán a tárcák közötti egyeztetés.
Érdekes beszámolót hallhattunk a BSZKI főtanácsosától, Nagy Gábortól a hazai drogpiac alakulásáról – amely követi az európai trendeket. A BSZKI az ENSZ kábítószer-ügynöksége által végzett nemzetközi vizsgálat szerint az egyik legkitűnőbb bevizsgáló-központ a világon. A heroinlefoglalások aránya évek óta csökken, a fűlefoglalásoké nő, az Ecstasy eltűnt, de berobbantak helyette a piacra a dizájner drogok. Míg 2009-ben öt új legális pszichoaktív anyagot (avagy dizájner drogot) azonosítottak, addig 2010-ben már 18-at, és 2011-ben már most ugyanennyinél tartanak. A lefoglalások egy ötödét teszik ki ezek a szerek, tavaly egy, idén két olyan szert fedeztek fel a BSZKI munkatársai, amelyeket Magyarországon azonosítottak először a világon. A fő családok: amfetaminok (pl. 4-FA), katinonok (pl. metilon, butilon) és szintetikus kannabinoidok. A mefedron betiltása óta az igazi sláger a 4-MEC, majd őt követi a metilon, az MDPV és a 4-FA. Jelentősen nőtt a legális szerek mellett az illegális amfetamin (speed) porok lefoglalása is. Nagy Gábor figyelmeztetett arra is, hogy a Kínából, Indiából importált dizájner drogok gyakran hamis néven kerülnek forgalomba, így például korábban foglaltak le mefedron feliratú zacskóban MDPV-t.
A Nemzeti Drog Fókuszpont igazgatója, Nyírádi Adrienn a legújabb éves kábítószer-jelentés eredményeit foglalta össze. Az opiátok fogyasztása jelentősen csökkent, ezzel együtt az opiát túladagolásos halálesetek száma is harmadára esett vissza. Továbbra is jelentős probléma azonban a stimuláns szerek injektáló fogyasztása. A Fókuszpont vizsgálata szerint az injektáló fogyasztók átlagosan kétszer használnak újra egy fecskendőt, és 13 százalékuk számolt be arról, hogy kettőnél több személytől kapott használt fecskendőt. Ez jelzi, hogy jelentős a fertőzések kockázata annak ellenére is, hogy a HIV még nem terjedt el a drogfogyasztók körében. Jelenleg 23 tűcsere működik az országban, akik személyenként átlagosan 173 steril injektort osztottak szét 2708 kliens között. Az elsődleges szer még mindig a heroin (47%), de nő a amfetamin-injektálók aránya (45%) is. Folyamatosan nő a kábítószerrel kapcsolatos büntetőeljárások száma: tavaly majdnem ezerrel több elkövető ellen indított eljárást a rendőrség csak kannabisszal kapcsolatos (többségében fogyasztói típusú) bűncselekmény miatt, és ötven kannabisz-ültetvényre csaptak le a hatóságok.
Végül, de nem utolsósorban, nagy vitát váltott ki a nemzeti drogstratégia véglegesített szövegváltozata, amelyet Grezsa Ferenc, a Nemzeti Drogmegelőzési Iroda vezetője, Koós Tamás (Országos Addiktológiai Centrum) és Káli-Kulay Károly (Sziget Droginformációs Iroda) mutattak be. A civil delegáltak véleménye szerint az új szöveg egyértelműen pozitív változásokat tükröz, számos javaslatunkat sikerült bevenni a szövegbe, amelynek fogalomhasználata pontosabb, nyelvezete, stílusa finomodott. Vannak ugyanakkor még mindig olyan ideológiailag töltött fogalmak (pl. “tiszta tudat” mint a drogstratégia “gyújtópontja”), amelyeket nehéz értelmezni, hiszen az ilyen kifejezések nem szerepelnek a szakmai nyelvben európai szinten, de még magának a drogstratégiának a fogalomtárában sem. A szöveg még mindig megkérdőjelezhető, inkoherens szemléletet tükröz (p. minden szerhasználatot problémásnak minősít a dokumentum). Kérdés például, hogy “a függőséget okozó pszichoaktív szerek” reklámozásának tilalma vonatkozni fog-e a parlament által pártközi konszenzussal a pálinka népszerűsítésének céljából létrehozott Nemzeti Pálinka Tanács betiltására is? Alapvető szemléleti eltérés van ezenkívül a fogyasztás büntetőjogi megítélésének tekintetében is. A drogstratégia a zéró-tolerancia álláspontjára helyezkedik, ezt azzal magyarázza, hogy valójában ez az egyetlen következetes álláspont – holott már maga az elterelés is a zéró-toleranciától való eltérést jelezte, amelyet Grezsa Ferenc pártja, az MDF vezetett be 1993-ban. Kettős mérce. Topolánszky Ákos ráadásul helyesen mutatott rá az ülés végén: vajon mi értelme van a drogstratégiáról vitatkozni, amikor két év alatt 25 százalékára csökkent a terület költségvetési támogatása, és a 2004-es költségvetési keretnek mindössze a 8 százaléka szerepel az előirányzatban?
A civilek rákérdeztek, hogy vajon mi lesz a KKB-val az új drogstratégia tükrében, és vajon a KKB tárcaközi bizottsággá alakítása, a civil képviselet megszüntetése már eldöntött tény-e. Müller Éva elmondta, a kormányzati struktúrában jelenleg jelentős változások zajlanak, ennek keretében a KKB is átalakul. A döntést erről várhatóan decemberben hozzák meg. Szerinte a kormány a civil képviselet fenntartása mellett van, ugyanakkor a civil képviseletet átalakítják, így akár több civil is bekerülhet a KKB-ba. Kérdés, hogy vajon milyen kiválasztási eljárás keretében: vajon éppúgy felvizezik majd a civil képviseletet, mint ahogy azt a műhelykonferenciákkal tették?
Sárosi Péter
