Alapos a gyanú, hogy a Wachovia bank Mexikó éves bevételének harmadával egyenértékű kartellpénzt mosott tisztára
Talán többen emlékeznek még az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatal (UNODC) éléről tavaly leköszönt Antonio Maria Costa meglepő szavaira, amikor is két évvel ezelőtt azt találta nyilatkozni egy osztrák magazinnak, hogy a gazdasági világválság idején több bank is kábítószer-kereskedelemből származó pénzzel menekült meg a csődtől.
A DEA 22 hónapos vizsgálata nyomán mára már erősen valószínűsíthető, hogy a drogpénzek tisztára mosásában az USA egyik legnagyobb bankja, a Wells Fargo tulajdonában álló Wachovia is vastagon érintett. A pénzintézet különböző számláira összesen 378,4 milliárd dollárt utaltak Mexikóból anélkül, hogy a bank pénzmosás elleni vizsgálatot alkalmazott volna és ezek a pénzek az egyre megalapozottabbá váló feltételezések szerint kábítószer kereskedelemből származtak.
A fejlemény minden bizonnyal tovább rontja az USA szerepének megítélését az eddig bő 35 ezer áldozattal járó mexikói drogháborúban, amelyben a szakértők többsége szerint – az ország elhelyezkedése és évtizedekre visszanyúló kábítószer előállító tradíciói mellett – az Egyesült Államokból importált tiltó drogpolitikának elsőrendű szerepe van. Emellett az elemzések azt is megmutatják, hogy az USA fogyasztói igényeinek kiszolgálásáért küzdő kartelltagok 90%-ban Egyesült Államokban gyártott fegyvereket használnak egymás, a mexikói hadsereg és a civilek ellen. Ha mindehhez hozzávesszük a kartellpénzek északi szomszédhoz vándorlását, akkor egyre nehezebben tudunk majd legyinteni arra az elterjedt, Calderón elnök által is emlegetett „összeesküvés elméletre”, miszerint a mexikói drogháború az USA érdekeit szolgálja.
Aki kíváncsi az ügy részleteire és még angolul is tud, az feltétlenül olvassa el a Guardian tényfeltáró írását!
Kardos Tamás
Drogriporter
2011.04.03.