Bár Norvégia nem az EU tagja, de rendszerint részt vesz az európai szintű drogpolitikai fórumokon és felmérésekben is. Az ellenőrzött anyagok listáját hivatalosan a király terjeszti be az országos közegészségügyi hivatalnak, a lista gyakorlatilag a nemzetközi egyezményekben szereplő narkotikumokat és pszichotróp anyagokat tartalmazza, veszélyesség szerinti kategóriák nélkül.
Az 1984-es drogtörvény szerint az illegális drogok személyes használatra történő birtoklása szabálysértésnek minősül, ezt nem is a büntetőtörvénykönyv, hanem az 1992-es egészségügyi termékekről szóló törvény szankcionálja. A büntetési tételek pénzbüntetést és 6 hónapig terjedő szabadságvesztést foglalnak magukba. A drogok hosszabb ideig történő tárolása azonban már a Büntetőtörvénykönyv (162§) hatáskörébe tartozó bűncselekmény.
A Büntetőtörvénykönyv 162§ alapján a drogok előállításáért, exportjáért, importjáért és tárolásáért pénzbüntetés és/vagy 2 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki, illetve súlyosbító körülmények esetén akár 10 évig terjedő szabadságvesztéssel, különösen jelentős mennyiség esetén akár 15 évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható.
Az igazságszolgáltatási gyakorlatban jóval enyhébben ítélik meg a kannabisz származékok birtoklását, mint az egyéb drogokét. Abban az esetben, ha nyilvánvalóan személyes használatra tart magánál valaki illegális szereket, szintén enyhébb megítélésre számíthat.