A NORML szakértője sorra veszi azokat a fűvel kapcsolatos kutatási eredményeket, amelyekről a média mélyen hallgat
Paul Armentano (NORML) az Alternet portálon sorra veszi azt az 5 dolgot, amit a hivatalos amerikai média (és tegyük hozzá, ebben a magyar média is hasonló hozzáállást tanúsít) egyszerűen nem képes tudomásul venni, hát még tudósítani róla. Erich Goode már évtizedekkel ezelőtt így írt a Science c. magazin hasábjain:
“A marihuána káros hatásaival foglalkozó vizsgálatok és kísérletek óriási médiafigyelmet kapnak, a közvélemény pedig tényként fogadja el a következtetéseiket. De amikor a hasonló kutatások eredményeit alapos kritikának alávető tanulmányok jelennek meg, vagy amikor későbbi kutatások cáfolják a kóros következmények létezését, a legtöbbször egyszerűen tudomást sem vesznek róluk.”
Milyen igaz. Armentano ennek a tézisnek a bizonyítását 5 olyan új tudományos felfedezés bemutatásával végzi el, amelyek szenzációs jelentőséggel bírnak, a média mégis agyonhallgatja őket.
1) A marihuána-használat nem vezet az új szkizofréniás esetek számának növekedéséhez
Számos brit, holland, új-zélandi kutatás látott napvilágot, amelyek szerint a rendszeres kannabisz-fogyasztás növeli a mentális betegségek, így a szkizofrénia kialakulásának kockázatát bizonyos tinédzsereknél. Egyes médiahíradásokban ez már egyenesen úgy jött le, hogy a fűszívás 40%-al növeli a szkizofrénia kialakulását. Idén júliusban azonban a Schizophrenia Research c. folyóiratban a Keele Egyetem munkatársai megjelentették azon vizsgálatuk eredményeit, amely bebizonyítja: 1996 és 2006 között a szkizofréniás megbetegedések prevalenciája (előfordulás) és incidenciája (új esetek száma) stabil maradt vagy csökkent – miközben a kannabisz-fogyasztás növekvő trendeket mutatott az országban. A kutatók szerint tehát nem valószínű, hogy a szkizofrénia és a kannabisz-használat között ok-okozati kapcsolat állna fenn. Az amerikai média egy szóval sem számolt be ennek a kutatásnak az eredményeiről – kesereg Armentano. Ugyanezt elmondhatjuk Magyarországról is, ahol kizárólag a Drogriporter számolt be róla.
2) A marihuána-fogyasztás nem károsítja úgy a tüdőt, mint a dohányzás
A média számos alkalommal beszámol azokról a kutatási eredményekről, amelyek szerint a fűszívás legalább annyira, de inkább sokszorosan károsabb a tüdőre, mint a dohányzás. A European Respiratory Journal c. folyóirat augusztusi számában azonban új-zélandi kutatók ellentmondanak ennek az állításnak. Vizsgálatuk során több mint 1000 felnőtt személyen vizsgálták a kannabisz-szívás és a dohányzás tüdőre gyakorolt hatásait 18, 21, 26 és 32 éves korukban. Az eredmények szerint a hosszú távú kannabisz-használók vitálkapacitása (a maximális belégzés után kilélegzett levegő mennyisége) és a maximális belégzés után a tüdejükben lévő levegő mennyisége nagyjából megegyezett azon személyek hasonló eredményeivel, akik nem dohányoznak, és füvet sem szívnak. A dohányosoknál azonban jóval rosszabb eredmények jelentkeztek. A kutatók ebből arra következtetnek, hogy kannabisz füstjének belélegzése teljesen más hatással van a tüdőre, mint a dohányzás. Vajon a kutatás eredményei futótűzként járták a világsajtót? Nem. Szinte egyetlen hír sem született a kutatás kapcsán.
3) A kannabisz-fogyasztás potenciálisan megóvja és nem károsítja az agyat
A marihuána megöli az agysejteket – tartja a közvélekedés. A Neurotoxicology and Teratology c. szaklap idén nyáron közölt cikke ezzel éppen ellentétes következtetést vont le. A Kaliforniai Egyetem kutatói megvizsgálták a krónikus alkohol- és kannabisz-fogyasztás agyra gyakorolt hatásait. A nagyivó fiatalok agyának 8 régiójában találták meg a sejtkárosodás nyomait. Ellenben azoknál a fiataloknál, akik az alkohol mellé még kannabiszt is használtak, a 8 régióból 7 esetében kevésbé károsodtak a sejtek, mint a kizárólag alkoholt fogyasztóknál. A kutatók szerint ez utalhat arra, hogy a kannabinoidok neuroprotektív tulajdonsággal bírnak – magyarul védik az agyat a károsodástól. Az eredményekről szóló lelkes beszámolókat hiába keressük a mainstream médiában.
4) A marihuána nem kapudrog, hanem végállomás
Bár a marihuána nem annyira veszélyes, de keménydrogok fogyasztásához vezethet – halljuk gyakran az ellenzők véleményét. Mi magyarok emlékezhetünk még például a Mindentudás Egyetemén elhangzott előadásokra. A Neuropsychopharmacology c. szaklap júniusi számában párizsi kutatók publikálták eredményeiket, amelyek szerint állatkísérletekben az orálisan adagolt szintetikus THC a kísérleti egereket inkább kevésbé érzékennyé tette az opiátok használatára, mintsem növelte volna a veszélyeztettségüket. Az American Journal on Addictions c. szaklap pedig beszámolt arról, hogy azok a heroinfüggők, akik kannabiszt is használnak, sokkal nagyobb eséllyel maradnak bent az ellátórendszerben, mint azok a társaik, akik nem. Vajon melyik kereskedelmi hiradóba fért bele az erről szóló beszámoló? Nem volt benne elég dráma, fecskendő, sziréna, intenzív osztály, bűn és bűnhődés.
5) A kormány fűellenes elrettentő reklámjai bumeráng-hatásúak
Az amerikai szövetségi kormány 2 milliárd dollárt költött az adófizetők pénzéből arra, hogy a televízióban elrettentő reklámklipeket sugározzanak a fiataloknak a marihuána káros hatásairól. Sok magyar politikus szívesen látna hasonló médiakampányokat az itthoni televíziók adásában is. Ők valószínűleg nem olvasták a Health Communication c. tudományos folyóirat ezzel foglalkozó cikkét, amelyben a Pennsylvania Egyetem kutatói bebizonyítják, hogy a fűellenes reklámok kontraproduktívak. Több mint 600 12 és 18 év közötti tinédzserrel nézették végig a reklámokat, és kérdőívek segítségével mérték a fiatalok attitűdjeinek változását. Az olyan hirdetések, amelyekben tinédzser marihuána-fogyasztókat mutattak be, még akkor is negatív hatással jártak (magyarul fűfogyasztásra buzdítottak), ha egyébként a reklám üzenete elutasító volt a marihuánával szemben. Hoppá. Csak egyetérthetünk következtésével: “a marihuánával kapcsolatos jelenetek beemelése a drogellenes reklámokba valószínűleg nem a legjobb stratégia”. Legalább a TASZ gondoskodott arról, hogy az új stratégia vitája során ez is szempont lehessen.
Sokszor kapjuk azt a bírálatot, hogy nem vagyunk kiegyensúlyozottak, és a cikkeinkből az a látszat keletkezhet, miszerint a marihuána “teljesen ártalmatlan” szer. A hasonló vádakat mindig visszautasítjuk, hiszen nagy különbség van a hamis vádak megcáfolása és a teljes ártalmatlanság hirdetése között. De ennél itt még többről is van szó. Azt kéne felismerni, hogy azzal, hogy a marihuánáról folyó diskurzus medrét kizárólag a tudományosan meg nem alapozott ártalmakról szóló, démonizáló beszámolók jelölik ki a médiában, valójában többet ártunk, mint használunk. Lehetetlenné tesszük ugyanis azt, hogy a fiatalok reális képet kapjanak a legnépszerűbb illegális drogról, és hogy felszínre kerüljenek a fűszívás esetleges valódi ártalmai. Ezek jóval finomabban, kevésbé kontrasztosan jelentkeznek a hosszú évi fogyasztás során, mint mondjuk az alkoholizálás vagy a dohányzás hatásai, mégis: gyakran nagyon zavaróak lehetnek egyes fiatalok számára. Ha a kutatók és politikusok ezeknek a szubtilis pszichés mellékhatásoknak a mibenlétére kíváncsiak, gyakrabban kellene az olyan honlapokat látogatniuk, ahol a fogyasztók őszintén megbeszélik egymással a hasonló élményeiket. Sajnos az új drogstratégia tervezete éppen ellenkezőleg mintha éppen a hasonló fórumok visszaszorítására törekedne.
Sárosi Péter
