Stanton Peele amerikai addiktológus gondolatai a tinikről és az alkoholról.
Stanton Peele amerikai addiktológus gondolatai a tinikről és az alkoholról.
Forrás: Los Angeles Times (1996. március 1.)
Hosszú évekig tartó vita után az Egyesült Államok kormánya végül elismerte, hogy az alkohol jótékony is lehet. A szövetségi diétajavaslatok, melyeket öt évente frissítenek, ma már jelzik, hogy a mértékletes alkoholfogyasztás csökkenti a szívbetegségek kockázatát. A diétajavaslatok szerint „ az alkoholos italokat az emberi történelem során az étkezés nyújtotta örömök fokozására használták.”
Ez a megállapítás egyaránt tartalmaz régi és új információkat. Tudjuk, hogy számos amerikai mértékkel iszik alkoholos italokat az étkezések vagy szociális események alkalmával. Tudják, mikor hagyják abba, nem viselkednek illetlenül és nem isszák le magukat.
Legtöbben annak is tudatában vagyunk, hogy az emberek a különféle kultúrákban másként kezelik az alkoholt. A mediterrán társadalmakban – Olaszországban, Spanyolországban és Portugáliában – az alkoholt bor formájában a család minden generációja fogyasztja, elsősorban étkezések alkalmával. Különleges alkalmakkor még a gyerekeknek is adnak bort. Számos európai országban megengedik a serdülőknek, hogy családtagjaikkal együtt fogyasszanak alkoholt az éttermekben.
A legtöbb amerikai számára visszataszító az ötlet, hogy alkoholt adjon a gyermekeknek. Mégis, ez a megközelítés mintha felvértezné a gyermekeket az életük későbbi szakaszában jelentkező esetleges alkoholproblémákkal szemben. A Harvard egyetem pszichiátere, George Vaillant által végzett vizsgálat egy csoport bostoni férfit vizsgált több mint négy évtizeden keresztül. Az olasz, görög és zsidó férfiak csupán hetedannyi valószínűséggel váltak alkoholistákká, mint az ír amerikaiak.
Napjaink Amerikájában azt tanítják, hogy alkoholistának születnek az emberek, nem pedig azzá lesznek. Nincs azonban olyan gén, amely meghatározná, hogy valakiből alkoholista lesz-e vagy sem. A felnőttkori alkoholizmus azonban hosszú távú, interaktív folyamat során alakul ki. Bár terjedelmes orvosi szakirodalommal rendelkezünk az alkoholizmussal kapcsolatban, Amerika mégis több problémás alkoholfogyasztót termel, mind sok tradicionális kultúra.
A Vaillant-vizsgálatban szereplő alkoholisták közül kevesen tanították meg otthon a gyermekeiket a felelősségteljes ivásra. Az alkohol teljes elutasítása azzal jár együtt, hogy sok gyermek maga fejleszti ki ivási szokásait, amelyek nagyban eltérhetnek a vallásos ünnepek vagy családi ebédek borkóstolóitól. Az országos felmérések azt mutatják, hogy a főiskolás és végzős középiskolás diákok fele öt vagy még több italt fogyasztott egyazon alkalommal az elmúlt két hét során. A kollégista diákoknál ez az arány 80%-os.
Irónikus az a helyzet, hogy napjainkban az Egyesült Államokban az alkohollal kapcsolatos tájékoztatásnak azt a formáját követjük, amely a Vaillant-vizsgálat szerint a legkevésbé hatékony. Az alkoholt az illegális drogok közé soroljuk és azt tanítjuk a gyermekeknek, hogy az absztinencia az egyetlen helyes válasz. A gyermekek azonban tudják, hogy a legtöbb felnőtt iszik, és sokan közülük is isznak titokban. Azt is látják, hogy az alkohol néhány éven belül számukra is legális és elérhető lesz. Számos fiatal zavarónak és álszentnek tartja az alkoholmentesség üzenetét.
Azok a tanulmányok, melyek felnőttek csoportjait hosszú éveken keresztül követték nyomon, úgy találták, hogy a mértékletesen ivók tovább élnek, mint azok, akik egyáltalán nem isznak. De mi számít mértékletes ivásnak? A kormány meghatározása szerint nem több, mint napi két ital férfiaknál és napi egy ital nőknél. Nagy-Britannia a mértékletes ivás küszöbét magasabban húzza meg, nőkél napi két-három, férfiaknál napi három-négy italt javasol.
Ezek az ajánlások felnőtt férfiakra és pubertáskoron átesett nőkre vonatkoznak, vagy bármely szívkoszorúér kockázati csoportba tartozó felnőttre (például azokra, akiknek valamely szülője idős kora előtt szívproblémákkal küzdött, aki túlsúlyos, magas a koleszterinszintje vagy vérnyomása). Az amerikaiaknak mintegy harmada tartozik ezek közül valamelyik kockázati csoportba. Ezen felnőttek között jelentősen csökkenthető a halálozások száma a mértékletes alkoholivás segítségével.
A mértékletes ivók körében jellemző alacsony halálozási arány a szívbetegségek, különösen a koszorúér-betegségek vagy az artériaelzáródás kisebb előfordulásának köszönhető. Az alkohol fokozza a magas sűrűségű vagy jó koleszterol-termelést. Amikor azonban az emberek több mint két italt isznak naponta, nagyobb valószínűséggel betegednek meg rákban vagy májzsugorodásban. Ha a férfiak által fogyasztott italok száma férfiaknál több, mint napi öt-hat, nőknél több, mint napi négy ital, ezek a kockázatok meghaladják az ivás jótékony hatásait.
Hogyan építhetjük be ezt a bonyolultságot az alkohollal kapcsolatos üzenetünkbe? Mint az élet legtöbb más dolgánál, itt is a józan ítélőképesség és mértékletesség a kulcsszó. Valójában számos olyan dolog van, amit az emberek alkalomszerűen fogyasztanak – étel, desszert vagy szivar -, túlzott fogyasztás esetén azonban problémává válnak. Még a serdülők is meg tudják különböztetni az egészséges és egészségtelen ivás közti különbséget. Azt javaslom, tartsunk nyílt vitákat a tinédzserek számára a mostani szabványos alkoholprevenciós előadások helyett. Végül is a kormányzat is elismeri, hogy az alkoholfogyasztás önmagában nem rossz. |