A TASZ panasza nyomán a Független Rendészeti Panasztestület megállapította: a debreceni diszkórazzia során súlyosan sérültek a szórakozó fiatalok jogai
Rendszeres olvasóink bizonyára emlékeznek még a februári debreceni diszkórazziára, az eseményről készült videónkat több mint 20 ezren tekintették meg (lásd alább), a TASZ blogon keményen kritizáltuk ezt a törvénytelen népszokást. A brutális rendőri intézkedés áldozatai a TASZ-hoz fordultak jogi segítségért, ügyvédünk, Dr. Fazekas Tamás az ő megbízásukból tett panaszt a Független Rendészeti Panasztestületnél (FRPT). Ezt a testületet 2008-ban hozta létre az Országgyűlés azzal a céllal, hogy “új panaszfórumként ellássa a Rendőrség tevékenységének civil kontrollját”.
Panaszunkban kifogásoltuk, hogy miért kellett a rendőrségnek kivonulnia egy bizonytalan lakossági bejelentés nyomán ilyen nagy erőkkel egy szórakozóhelyre, ott miért kellett tömegesen a földre teperni és megbilincselni az ott tartózkodó, ellenállást nem tanúsító vendégeket, miért kellett meztelenre vetkőztetni és testi motozásnak vetni alá őket az ellenkező nemű rendőrök jelenlétében, illetve miért kellett többeket is fizikailag bántalmazni.
Az FRPT szeptember 23-án kiadott állásfoglalását a jogvédők jelentős sikerként könyvelhetik el: a testület kimondta, hogy a debreceni diszkórazzia során “alapjogot súlyosan sértő intézkedésre” került sor. Az állásfoglalás kimondta, hogy jogsértést követtek el a rendőrök akkor, amikor (utólagos) azonosítás nélkül intézkedtek a szórakozóhelyen, amikor az egyik panaszost több mint 10 órán keresztül tartották megbilincselve és amikor a szórakozóhelyen meztelenre vetkőztették és megmotozták a vendégeket. A testület szerint a jogsérelmet tovább fokozta az a tény, hogy az esetet kivizsgáló parancsnok nem is észlelte a visszaéléseket, például a testmotozást pusztán “ruházat- és csomagátvizsgálásként” rögzítette.
Másrészről ugyanakkor csalódást keltő ez az állásfoglalás: nem talált például kifogásolni valót a panasztestület abban, hogy vajon szükséges és arányos rendőri intézkedés-e egy zárt szórakozóhelyen születésnapi bulit tartó fiatalok kommandósokkal való lerohanása egy lakossági bejelentés nyomán? Nem vizsgálta a testület, hogy vajon választhattak-e volna a rendőrök kevesebb kárt okozó intézkedést, például civil ruhás nyomozók helyszínre küldését, akik lefülelhetik az állítólagos dílereket. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának korábbi állásfoglalása is nyilvánvalóvá tette, hogy a diszkórazzia – annak eredményéhez képest is – aránytalanul súlyos sérelmet jelent meghatározatlan számú fiatalnak.
Vajon mekkora a súlya az FRPT állásfoglalásának és lesznek-e az ügynek következményei? Amennyiben az FRPT súlyos alapjogsérelmet állapít meg, mint például ebben az esetben, az ügy az országos rendőrfőkapitány elé kerül, aki köteles azt kivizsgálni. Amennyiben nem ért egyet a panasztestület állásfoglalásával, az eltérő véleményét kimerítően meg kell indokolnia – határozata ellen jogorvoslattal lehet élni a bíróság előtt, ahol a testület állásfoglalása is felhasználható. Az FRPT ezenkívül az Országgyűlés bizottságainak is beszámol az általa észlelt jogsértésekről. De mint ahogy a testület saját honlapjának bemutatkozója is leszögezi: a legfontosabb és leghatékonyabb eszköz a nyilvánosság.
Kapcsolódó írások:
Sárosi Péter
