Fő tartalom átugrása

Széljegyzetek – 2023.01.17.

Elvis Presley és családja. Kevés irigyeltebb pár volt a maga korában: gyönyörű, sikeres, fiatal emberek, csupa mosoly, csupa jókedv. Hí­rnév, gazdagság. Akkoriban talán kevesen gondolták, hogy az irigyelt külsőségek mögött mennyi szomorúság és szenvedés rejlik. És a kislányukra, Lisa Marie-re, aki nemrég halt meg 54 éves korában, milyen tragikus és rövid életpálya vár, akárcsak az apjára – és a fiára, aki 2020-ban lett öngyilkos. Sem az apa, sem a lánya, sem az unokája nem tudta feldolgozni a fájdalmat, a gyászt, a stresszt. És a hí­rnév, amit sokan áldásnak tartanak és irigyelnek, átoknak bizonyult: soha nem tudhatták, hogy ki az körülöttük, akit őszintén, hitelesen érdekel a sorsuk. Közben kifelé azt kellett mutatniuk, hogy egyben vannak. Funkcionálni kellett, amihez persze kézenfekvő megoldást jelentenek a drogok. Akár ébren kell maradni, akár aludni kell. „Jól vagyok.” Mosolygó fuldoklás. Az emberek többsége a drogfüggőséget a lecsúszottsággal, a lustasággal, a lúzerséggel párosí­tja. Pedig gyakran ambí­ciózus, törekvő, sikeres emberek válnak drogfüggővé. A siker álarca mögött rengeteg boldogtalan ember él. Az a sok mosolygós idilli családi fotó a közösségi médián kitakarja az ásí­tó ürességet, ami elnyeléssel fenyeget. Az emberek meglepődnének, ha tudnák, hogy azok az emberek, akiket irigyelnek, akiket csodálnak, akiket szupersikeres embereknek tartanak – milyen sokszor szorongó, boldogtalan emberek. És itt nem csak a celebekről meg a zenészekről, bohém művészekről stb. van szó. Hanem tudósokról, üzletemberekről, politikusokról, sportolókról is. Ezek a szép, sikeres, irigyelt emberek sokan küzdenek depresszióval, függőséggel, csak titkolják. És van elég pénzük, hogy ne kerüljenek az utcára vagy a börtönbe: inkább befekszenek valami divatos rehabba, eltűnnek pár hónapra. Ez persze a szegényebb családoknak nem adatik meg: az ő lányaik, fiaik töltik meg a hajléktalanszállókat és a börtönöket. Miközben az utcán kéregetnek, dí­lelnek, róluk alkotja meg az átlagember a „drogfüggő” sztereotí­piáját. El sem tudják képzelni, hogy a drogfüggő nem csak „csöves” lehet. Azt meg még kevésbé, hogy a lecsúszott drogfüggő csöves, aki az utcán kéreget, más körülmények közé születve akár egy irigyelt és sikeres ember lehetne, akit bálványoznának. Ha tetszenek az í­rások a Drogriporteren, támogasd a munkánk: https://drogriporter.hu/tamogass/
 |  Péter Sárosi
Elvis Presley és családja. Kevés irigyeltebb pár volt a maga korában: gyönyörű, sikeres, fiatal emberek, csupa mosoly, csupa jókedv. Hí­rnév, gazdagság. Akkoriban talán kevesen gondolták, hogy az irigyelt külsőségek mögött mennyi szomorúság és szenvedés rejlik. És a kislányukra, Lisa Marie-re, aki nemrég halt meg 54 éves korában, milyen tragikus és rövid életpálya vár, akárcsak az apjára – és a fiára, aki 2020-ban lett öngyilkos. Sem az apa, sem a lánya, sem az unokája nem tudta feldolgozni a fájdalmat, a gyászt, a stresszt. És a hí­rnév, amit sokan áldásnak tartanak és irigyelnek, átoknak bizonyult: soha nem tudhatták, hogy ki az körülöttük, akit őszintén, hitelesen érdekel a sorsuk. Közben kifelé azt kellett mutatniuk, hogy egyben vannak. Funkcionálni kellett, amihez persze kézenfekvő megoldást jelentenek a drogok. Akár ébren kell maradni, akár aludni kell. „Jól vagyok.” Mosolygó fuldoklás. Az emberek többsége a drogfüggőséget a lecsúszottsággal, a lustasággal, a lúzerséggel párosí­tja. Pedig gyakran ambí­ciózus, törekvő, sikeres emberek válnak drogfüggővé. A siker álarca mögött rengeteg boldogtalan ember él. Az a sok mosolygós idilli családi fotó a közösségi médián kitakarja az ásí­tó ürességet, ami elnyeléssel fenyeget. Az emberek meglepődnének, ha tudnák, hogy azok az emberek, akiket irigyelnek, akiket csodálnak, akiket szupersikeres embereknek tartanak – milyen sokszor szorongó, boldogtalan emberek. És itt nem csak a celebekről meg a zenészekről, bohém művészekről stb. van szó. Hanem tudósokról, üzletemberekről, politikusokról, sportolókról is. Ezek a szép, sikeres, irigyelt emberek sokan küzdenek depresszióval, függőséggel, csak titkolják. És van elég pénzük, hogy ne kerüljenek az utcára vagy a börtönbe: inkább befekszenek valami divatos rehabba, eltűnnek pár hónapra. Ez persze a szegényebb családoknak nem adatik meg: az ő lányaik, fiaik töltik meg a hajléktalanszállókat és a börtönöket. Miközben az utcán kéregetnek, dí­lelnek, róluk alkotja meg az átlagember a „drogfüggő” sztereotí­piáját. El sem tudják képzelni, hogy a drogfüggő nem csak „csöves” lehet. Azt meg még kevésbé, hogy a lecsúszott drogfüggő csöves, aki az utcán kéreget, más körülmények közé születve akár egy irigyelt és sikeres ember lehetne, akit bálványoznának. Ha tetszenek az í­rások a Drogriporteren, támogasd a munkánk: https://drogriporter.hu/tamogass/

CÍMÜNK

Jogriporter Alapítvány
1032 Budapest
San Marco utca 70.
Email: rightsreporter@rightsreporter.net

TÉMÁK

SOROZATOK


©