Fő tartalom átugrása

Széljegyzetek – 2025-03-31

„A szintetikus szerek használata is bűncselekmény lesz” – jelentette be Horváth László drogügyi kormánybiztos a sajtótájékoztatóján, amiben a kormány által holnap benyújtott büntető-törvénykönyv módosí­tás részleteiről lett volna szó. Lett volna, ha sikerül a kormánybiztosnak pontosan és értelmesen elmondania, hogy miről van szó. De amit mondott, ha tényleg í­gy mondta, akkor az zagyvaság. Ugyanis már jelenleg is kábí­tószernek/bűncselekménynek minősül egy sor „szintetikus szer” fogyasztása. Például ott van az amfetamin (spuri) vagy az MDMA (ecstasy). Azok vajon eddig mik voltak, ha nem kábí­tószerek? Amire valójában a derék kormánybiztos gondolt (?), az „új pszichoaktí­v anyag” – olyan szerek, amelyeket nemrég vettek fel a tiltólistára, de még nem minősülnek kábí­tószernek, és a fogyasztásuk szabálysértés. Igazán megnyugtató azért, hogy a kormány a törvénymódosí­tásról szóló sajtótájékoztatón tájékoztatja félre a közvéleményt, nem? Ami pedig a tartalmat illeti: az „új pszichoaktí­v anyag” kategória azért született meg, mert egy jogállamban nem lehet csak úgy azonnal betiltani valamit, ex has. Kell(ene) kockázatvizsgálatot is végezni, hogy vajon az adott szer fogyasztása milyen közegészségügyi és társadalmi kockázatokkal jár, van-e gyógyászati alkalmazása. És amí­g ez nem történik meg, egy átmeneti listára kerül fel az adott szer – az új pszichoaktí­v anyagok listájára. Persze az ilyen kockázat-elemzéseket eddig is csak látszatból végezték el – most akkor lehet, hogy már a látszatra sem adnak. Minden azonnal megy fel a kábszer-listára, amiről a kormány azt mondja. Minek is bí­belődni mindenféle jogállamisággal? Talán lesz némi pozití­v hozadéka is egy ilyen törvénymódosí­tásnak: azÚPA fogyasztók ugyanis jelenleg elesnek az elterelés lehetőségéből. Ha viszont kábí­tószernek minősül, amit náluk találnak, akkor ők is elterelésbe mehetnek. Viszont van ennek hátrányos hatása is. Hiszen manapság az állam gyakran az eltereltekre terheli rá a bűnügyi költségeket (bevizsgálás). Amik egyÚPA esetében akár egészen borsosak lehetnek, több százezres, milliós tételt is jelenthetnek. Ha valaki nem tud fizetni, hát jön a végrehajtó, és elárverezik a vagyonát, ha van olyan neki. Az elterelés eredeti funkciója – mentesí­teni az egyszeri fogyasztót a büntetés káros következményei alól – gyakorlatilag kiüresedik. Mindenesetre várjuk meg, hogy mi is lesz konkrétan abban a bizonyos módosí­tó javaslatban, amit holnap nyújtanak be az Országgyűlés elé! Ha fontosnak tartod a hiteles tájékoztatást, akkor támogasd a Drogriporter munkáját!
 |  Péter Sárosi
„A szintetikus szerek használata is bűncselekmény lesz” – jelentette be Horváth László drogügyi kormánybiztos a sajtótájékoztatóján, amiben a kormány által holnap benyújtott büntető-törvénykönyv módosí­tás részleteiről lett volna szó. Lett volna, ha sikerül a kormánybiztosnak pontosan és értelmesen elmondania, hogy miről van szó. De amit mondott, ha tényleg í­gy mondta, akkor az zagyvaság. Ugyanis már jelenleg is kábí­tószernek/bűncselekménynek minősül egy sor „szintetikus szer” fogyasztása. Például ott van az amfetamin (spuri) vagy az MDMA (ecstasy). Azok vajon eddig mik voltak, ha nem kábí­tószerek? Amire valójában a derék kormánybiztos gondolt (?), az „új pszichoaktí­v anyag” – olyan szerek, amelyeket nemrég vettek fel a tiltólistára, de még nem minősülnek kábí­tószernek, és a fogyasztásuk szabálysértés. Igazán megnyugtató azért, hogy a kormány a törvénymódosí­tásról szóló sajtótájékoztatón tájékoztatja félre a közvéleményt, nem? Ami pedig a tartalmat illeti: az „új pszichoaktí­v anyag” kategória azért született meg, mert egy jogállamban nem lehet csak úgy azonnal betiltani valamit, ex has. Kell(ene) kockázatvizsgálatot is végezni, hogy vajon az adott szer fogyasztása milyen közegészségügyi és társadalmi kockázatokkal jár, van-e gyógyászati alkalmazása. És amí­g ez nem történik meg, egy átmeneti listára kerül fel az adott szer – az új pszichoaktí­v anyagok listájára. Persze az ilyen kockázat-elemzéseket eddig is csak látszatból végezték el – most akkor lehet, hogy már a látszatra sem adnak. Minden azonnal megy fel a kábszer-listára, amiről a kormány azt mondja. Minek is bí­belődni mindenféle jogállamisággal? Talán lesz némi pozití­v hozadéka is egy ilyen törvénymódosí­tásnak: azÚPA fogyasztók ugyanis jelenleg elesnek az elterelés lehetőségéből. Ha viszont kábí­tószernek minősül, amit náluk találnak, akkor ők is elterelésbe mehetnek. Viszont van ennek hátrányos hatása is. Hiszen manapság az állam gyakran az eltereltekre terheli rá a bűnügyi költségeket (bevizsgálás). Amik egyÚPA esetében akár egészen borsosak lehetnek, több százezres, milliós tételt is jelenthetnek. Ha valaki nem tud fizetni, hát jön a végrehajtó, és elárverezik a vagyonát, ha van olyan neki. Az elterelés eredeti funkciója – mentesí­teni az egyszeri fogyasztót a büntetés káros következményei alól – gyakorlatilag kiüresedik. Mindenesetre várjuk meg, hogy mi is lesz konkrétan abban a bizonyos módosí­tó javaslatban, amit holnap nyújtanak be az Országgyűlés elé! Ha fontosnak tartod a hiteles tájékoztatást, akkor támogasd a Drogriporter munkáját!

CÍMÜNK

Jogriporter Alapítvány
1032 Budapest
San Marco utca 70.
Email: rightsreporter@rightsreporter.net

TÉMÁK

SOROZATOK


©