A Drogriporter szerkesztőségéhez eljuttatott levélben a BM arra kéri a pedagógusokat, hogy nézessenek a diákokkal didaktikus videóklipeket drogprevenciós oktatásként – a hivatkozásokat megtaláljátok a Drogriporter blogon a teljes cikkel, amit belinkelek a hozzászólásba! A kormány részéről Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár és a Horváth László aláí­rásával, április 2-ki keltezéssel kaptak levelet az iskolaigazgatók. A levélben arra kérik az igazgatókat, hogy a 2023. szeptemberében bevezetett kerettanterv alapján az osztályfőnöki óra keretében mutassák be és „dolgozzák fel” a Függőségek fokról fokra és a Drogfüggőség a családban cí­mű rövid videófilmeket. Magukat a videófilmeket leginkább úgy tudnám jellemezni, mintha a Harry Potterből ismert Dolores Umbridge taní­tási módszerét ötvöznék a 70-es évek retro képi- és hang-világával. Az első videóban egy száraz, semleges női hang a függőség meglehetősen biológiai determinista agybetegség-modelljét vázolja fel. Ahol a szerhasználat által előidézett „biokémiai változások az agyban” okozzák a függőséget. Arról, hogy esetleg a szerhasználat ennél komplexebb (set, setting, dózis), hogy a függőségnek van lelki és társadalmi dimenziója is, nem sokat tudhatunk meg. Az is nagyon problémás, hogy teljesen hiányoznak a függőséget okozó szerek közül a dohány, a kávé és az alkohol. Ez bizonyára illeszkedik a jelenlegi kormányzat alkohol-népszerűsí­tő, illegális szerekkel szemben viszont szemellenzőst szigort megvalósí­tó politikájához. Azonban azt már az első Fidesz kormány idején, 2000-ben elfogadott nemzeti drogstratégia is kinyilvání­totta, hogy a jó prevenció nem tesz különbséget legális és illegális szerek közé. De igazából a legnagyobb gond nem is csak a tartalom, hanem forma: ez í­gy olyan, mintha egy vizsgára kéne lexikális ismereteket bemagolni. Ebből egy mai tiktokozó tininek vajon mennyi marad meg? A második videó egy párbeszédet mutat be apa és lánya között az utóbbi jelen nem lévő drogfüggő nővérének függőségével kapcsolatban. Az anya csak bio-dí­szletként szerepel a videóban, egyszer sem szólal meg, valószí­nűleg a hagyományos családi értékek és nemi szerepek védelmében kellett, hogy í­gy legyen. Végig a családfő, Apu mansplainel, előtte a bögrén: Best Dad. Mint emlí­tettem korábban, a képi- és hangvilág nekem leginkább a 70-es éveket juttatja eszembe. Apa szinkronhangja egyenesen olyan, mintha géppel szintetizálták volna. ís az egész szituáció, a szereplők beszédstí­lusával, szófordulataival együtt borzasztó didaktikus és életszerűtlen. Természetesen itt sincs szó arról, hogy egyébként az alkohol is függőséget okozna. De igazából még csak nem is ez a legproblémásabb, hanem az, hogy ezeknek a lexikális ismereteknek a felsorolása önmagában biztosan nem nincsen prevenciós hatással. Egy igazán jó pedagógus persze egy ilyen videóból is fog tudni jó beszélgetést kezdeményezni a diákokkal, de ehhez felülről semmilyen segédanyagot és módszertani segí­tséget nem kap a téma interaktí­v feldolgozásához. Pedig pont abban lenne a lényeg. A nemzetközi ajánlások szerint a pusztán ismeretközlésen alapuló elrettentő prevenció nem hatékony. Egy 2008-ban elvégzett Cochrane áttekintés (ez a tudományos szakirodalmi áttekintések közül az egyik legrangosabb) szerint nem a frontális információ-átadás, hanem az interaktí­v, képességfejlesztő prevenciós programok eredményesek. Amelyek a fiatalok bevonásával, az ő élményeik, érzéseik feldolgozásával folynak. Az ENSZ Kábí­tószer- és Bűnüldözési Hivatala (UNODC) által kiadott drogprevenciós ajánlás szerint a bizonyí­ték alapú prevenciós programok közös ismérve, hogy nem pusztán egyoldalú információ-átadást valósí­tanak meg, hanem interaktí­vak, képességek fejlesztésére, közösségi normák és környezeti tényezők megváltoztatására összpontosí­tanak. Az Európai Drogügynökség (EUDA) a frontális előadásokat/filmvetí­téseket szintén alacsony hatékonyságúnak minősí­ti. Az iskolai drogprevenció terén jelenleg Magyarország nem teljesí­t túl jól. Egyrészt megszűntek azok a pályázatok, amelyek szakemberek számára tették lehetővé, hogy prevenciós programokat valósí­tsanak meg. Másrészt pedig a 2021-es ún. gyermekvédelmi törvény megtiltotta a civileknek, hogy iskolai drogprevenciós tevékenységet valósí­tsanak meg a minisztérium engedélye nélkül. A minisztériumi engedélyezés rendszerére azonban 4 éve várnak hiába a szakmai szervezetek. Pár hónapja társadalmi egyeztetésre bocsátottak egy rendelet-tervezetet, ami orvosolná a helyzetet, de azóta sí­ri csönd: nem tudni, ezt elfogadják-e, és ha igen, mikor. A civilek persze trükköznek: folynak jelenleg is prevenciós foglalkozások, fű alatt. ís persze vannak iskolai szociális munkások, akik prevenciós órákat tartanak gyerekeknek, és a veszélyeztetett fiatalokkal, és a családjukkal, külön is foglalkoznak (javallott prevenció). A legutóbb az iskolai szociális segí­tőknek tartott képzést a Főváros, amit a kormánypárti sajtóban úgy aposztrofáltak, hogy „az iskolákban népszerűsí­tené a drogokat a baloldal”. Szóval ellenszélben nehéz. Ellenben könnyen eljutnak az iskolákba a rendőrségi prevenciós programok, mint amilyen a DADA. A DADA az amerikai DARE propgramon alapul, amiről többszörösen bebizonyí­tották a hatásvizsgálatok, hogy nem eredményes. A rendőrség szerint azonban ők már tanultak ezekből a hibákból és a jelenlegi DADA – már nem az a DADA. Hogy ez í­gy van-e, azt tudományos igénnyel elvégzett vizsgálatok hiányában nem lehet tudni. Mindenesetre az bizonyos, hogy a police.hu oldalon megosztott képek alapján a rendőrségi drogprevenció nagyrészt frontális előadásokból áll. Sőt, bevetésre kerül még a 90-es években népszerű bemutató-táskák módszer is, amiről a minap í­rtam a Drogriporteren. Ez némi okot ad arra, hogy gyanakodjunk, mennyire korszerűek ezek a programok. Az pedig különösen aggasztó, hogy nemrég a kormány támogatásával az iskolákat látogathatja Curtis, a kormánypárti hip-hop sztár is, aki korábban a kokain-botrányairól hí­resült el a bulvármédiában (lásd a szakemberek tiltakozó petí­cióját itt). Curtis, amellett, hogy nem szakember és nem is túl hiteles szereplő, szintén frontális előadásos, pódium-beszélgetéses módszerrel járja az iskolákat. Saját bevallása szerint „sokkolni” akarja a diákokat. Magyarul ő is az elrettentés a szakirodalom szerint nem túl eredményes módszerét alkalmazza. Beszéltem olyan szakemberrel, aki azt mondta, hogy szerinte ez a mostani levél és a videók is jobbak, mint a semmi. Legalább foglalkoznak a témával. Ez igaz. De az a bizonyos léc jelenleg nagyon alacsonyan van. ín azt gondolom, hogy a magyar fiatalok ennél sokkal többet, jobbat érdemelnének. Az elavult, didaktikus elrettentő filmek, előadások helyett korszerű, interaktí­v, hiteles szereplők által nyújtott rendszeres egészségfejlesztő programokat, amiket olyan szakemberek, pedagógusok folytatnak, akik megfelelő képzésben részesülnek. Ha fontosnak tartod a hiteles tájékoztatást, kérlek, támogasd a Drogriporter munkáját! ð