Fő tartalom átugrása

Széljegyzetek – 2025-04-19

Boldog Biciklinapot! 1943. április 19-én Albert Hofmann svájci vegyész volt az első ember, aki tudatosan LSD-t fogyasztott. A szer hatása alatt emlékezetes bicikliutat tett a laborból hazáig – és ennek az első tripnek az emlékére ezt a napot azóta is Bicikli Napként jegyzik a világon. De vajon hol tart a pszichedelikus tudomány ma, 2025. április 19-én? A Drogriporter beszámol néhány forradalmian új kutatásról. (A blogposztot, amelyben linkek is találhatók a kutatásokra, belinkelem a hozzászólásba!) Miközben Magyarországon tombol a drogellenes háború és lassan már azt is drognépszerűsí­téssel vádolják, aki egyáltalán meg meri emlí­teni, hogy illegális drogoknak lehetnek pozití­v hatásai is, a világ nyugati felében soha nem látott virágzását élik a pszichedelikus kutatások. A tudósok ugyanis egyre inkább felismerik azt, hogy a pszichedelikus szerek nem csak a gyógyászatban kí­nálnak forradalmian új lehetőségeket, de egyben jelentősen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy megismerjük az emberi elme működését. Colorado és Oregon államban immár legálisan lehet folytatni pszichedelikus terápiákat, ami új perspektí­vákat nyit a kutatások előtt. Sokan persze attól tartanak, hogy a „szellem kiszabadul a palackból”, és sokan majd visszaélnek ezekkel a szerekkel. Bár a veszélyeket az ellenzők jócskán eltúlozzák, a félelem nem teljesen megalapozatlan. A szellemet azonban már nem lehet visszatömködni a palackba: sokkal inkább arra kell törekedni, hogy minél jobban megismerjük ezeket a szereket és csökkentsük a lehetséges kockázatokat. Meg kell tanulni élni – együtt élni, és nem visszaélni – ezekkel a szerekkel. És mint látni fogjuk, ez lehetséges! Idén vette kezdetét az a klinikai vizsgálat, amelynek során az Emory Egyetem kutatói az MDMA (utcai verziója az ecstasy) hatásait vizsgálják a poszt-traumatikus stressz rendellenességben (PTSD) szenvedő amerikai veteránok körében. A kutatást az amerikai honvédelmi minisztérium 9,8 millió dollárral támogatja. Hiszen a frontot megjárt katonák PTSD-je óriási probléma, és a hagyományos gyógymódok csak korlátozottan működnek, nagy igény van új módszerekre. Az MDMA, a pszichoterápia segédszereként, márpedig az eddigi klinikai vizsgálatok szerint eredményes gyógymód. Az amerikai hadsereg hosszú múlttal rendelkezik a pszichedelikus szerek kutatásában: az 50-es években például az alanyok tudta nélkül kí­sérleteztek embereken LSD-vel. Ez a mostani kí­sérlet azonban a kutatásoktól elvárható etikai sztenderdek szerint történik. A randomizált placebo-kontrollált klinikai vizsgálat során mindkét csoport pszichoterápiában részesül, de a kontroll-csoport MDMA-helyett olyan placebót (D-amfetamin) kap, aminek vannak ugyan pszichoaktí­v hatásai, de hiányzik belőle az MDMA-ra jellemző empatogén hatás. A kutatás vezetője, Aaron Wolfgang őrnagy kollégáival éppen januárban publikált egy szisztematikus irodalmi áttekintést az MDMA által asszisztált pszichoterápiákról az American Journal of Psychiatry cí­mű szaklapban, amelyben néhány félreértést is tisztáznak a témával kapcsolatban. A gyógyszeripar kutatói közben gőzerővel dolgoznak olyan pszichedelikus analógok kifejlesztésén, amelyek a klasszikus pszichedelikus szerek pozití­v hatásaival rendelkeznek, ugyanakkor kevesebb nehezen kontrollálható mellékhatásuk van. A kutatásoknak ez az iránya nem arat osztatlan sikert a pszichedelikus közösségben: sokak szerint sokkal inkább a klasszikus pszichedelikumokkal kellene tovább dolgozni. Az egyik ilyen szer a CYB003 névre hallgató szintetikus pszilocibin (a varázsgomba hatóanyag) analóg. A pszilocibinnél gyorsabban és rövidebb ideig hat, ami terápiás közegben a kutatók szerint jobban kontrollálhatóvá teheti. Jelenleg 3 fázisú klinikai vizsgálat folyik az antidepresszánsként való eredményességének megállapí­tásáról. Ezenkí­vül laboratóriumi vizsgálatokat is folytatnak vele az alkoholfogyasztási zavar és más pszichiátrai rendellenességek kezelésével kapcsolatban is. Az Alexander Shulgin Kutatóintézet (ASRI) eközben szintén új pszichedelikus anyagokat fejleszt, í­gy például az ASR-3001 névre hallgató, gyorsan ható triptamint, ami állí­tólag úgy idéz elő pszichedelikus tudatállapot-módosí­tást, hogy kevesebb „érzékszervi zavart” (sensory disturbances) okoz (ezt számomra egyébként nehéz elképzelni). Egy másik szer a XOB, ami a 2C-B nevű, a partidrog szcénában is ismert szer származéka, aminek a bipoláris zavar kezelésében lehetnek í­géretes hatásai. A klasszikus pszichedelikumokkal folytatott kutatások közül ki kell még emelni a Swinburne Egyetemen folytatott kutatást, amelynek során először fogják vizsgálni intravénás pszilocin (a varázsgomba egyik hatóanyaga) hatásait a rohamevés, egy súlyos étkezési zavar kezelésében. A kutatók azért döntöttek az intravénás adagolás mellett, mert í­gy könnyebben tudják kontrollálni a megfelelő dózist és í­gy magát a pszichedelikus hatást. A résztvevők pszichoterápiával társí­tva kapnak majd pszilocint, ami segí­t feldolgozni az élményeiket. Szintén érdekes a University London College új kutatása, amelynek során a DMT eredményességét vizsgálják az alkohol-fogyasztási zavarban (régebbi nevén: alkoholizmus) szenvedő embereknél. A DMT az egyik legpotensebb pszichedelikus szer, ami az ayahuasca nevű, dél-amerikai sámánok által hosszú idő óta használt főzet egyik hatóanyaga. A résztvevők nagy dózisú DMT-t kapnak, majd a rövid (kb. 15 perc) de nagyon intenzí­v trip során az agyukat agyi képalkotó berendezésekkel fogják vizsgálni a kutatók. A kontrollcsoport pedig csak placebót kap. A kutatók azt szeretnék megvizsgálni, hogy a DMT vajon képes-e felülí­rni az agy jutalmazó rendszerébe épült torz idegi hálózatokat (szokásokat). Így sokat megtudhatnak arról, miként hat a DMT az agy neuroplaszticitására (rugalmasságára). A kutatók azonban arra figyelmeztetnek, hogy nem javasolják az alkohol-zavarral küzdőknek, hogy saját magukon kí­sérletezzenek, hiszen a klinikai környezeten kí­vül ez számos veszélyt rejthet magába. A Beckley Psytech nevű brit cég eközben intranazális 5-MeO-DMT spray kifejlesztésén dolgozik, ami a kezelésnek ellenálló depresszióval és alkoholfogyasztási zavarral küzdő emberek számára jelenthet alternatí­vát. Jelenleg második fázisú klinikai vizsgálatot folytatnak, amelynek eredményeit 2025 második felében várják. Itt is a gyors és rövid hatás az, ami miatt a módszert í­géretesnek gondolják. Izgalmas új kutatás még az ún. Glyph Nyelvi Modell, amit a Cornell Egyetem kutatója, Khalid M. Saqr dolgozott ki. Ez gyakorlatilag azt a célt szolgálja, hogy modellezze a megváltozott tudatállapotokat a nyelven keresztül. A módosult tudatállapotokat általában a hangulat és érzékelés változásán keresztül próbálják leí­rni, de Saqr szerint leí­rhatók a nyelv szemantikájának változásával is. A módosult tudatállapotokra jellemző a rekurzí­v metaforák (metaforák komplex struktúrái), az egó feloldódás (az én eltűnése) és a szemantikus destabilizáció (fluid, változó jelentések, amelyben a szimbolumok és fogalmak elveszí­tik rögzí­tett jelentésüket). A kutatás során mesterséges intelligenciának megtaní­tják a pszichedelikus élmények során fellépő egyedi kognití­v minták utánzását. A mesterséges intelligencia alapból logikus, racionális nyelvi struktúrában működik: „Én egy AI vagyok, aki nyelvi adatokat elemez.” De megtaní­tható más nyelvi modellekre is: „Az algoritmus tükrök kertjének álmodja magát, ahol minden szó egy virágszirom, feltárva saját elfelejtett emlékét.” Egy másik kutatóintézet, a MINDS azt vizsgálja, hogy vajon a pszichedelikus szerek képesek-e arra, hogy stimulálják a kreatí­v gondolkodást, és ezáltal lehet-e szerepük a tudományos innovációk serkentésében. A Nature nemrég egy tanulmányt publikált, ami a tudományos innováció aggasztó lassulásáról számol be. A MINDS kutatói szerint a pszichedelikumok lehetséges megoldást kí­nálhatnak erre. A hároméves kutatás során azt vizsgálják majd, hogy a pszilocibin milyen hatással van a kreatí­v probléma-megoldásra. Ennek során a „feldolgozó folyékonyság” nevű modellt fogják használni: ez gyakorlatilag az agy azon képességét jelenti, ahogy az agy könnyen képes látszólag össze nem függő tényezőket összekapcsolva értékes belátásokra („aha”) szert tenni. Érdemes lesz idén figyelemmel kí­sérni az amerikai Oregon és Colorado állam új legális pszichedelikus szabályozásának alakulását is. Oregonban 2020-ban tették népszavazással legálissá a pszilocibin terápiás és rekreációs használatát, és hivatalosan 2023 nyarától indult be a rendszer.Államilag engedélyezett terápiás központok nyí­ltak, ahol 21 évnél idősebb emberek vehetnek részt szervezett foglalkozásokon. Ehhez nem feltétlenül kell valamilyen diagnózissal (pl. depresszió) rendelkezniük. A felnőttek dönthetnek úgy, hogy egyszerűen valamilyen életben való elakadáson vagy a spirituális gyarapodásukon dolgoznak majd. A folyamat előkészí­tő terápiás ülésekből áll, amit a pszilocibin-ülés követ, ezt pedig integrációs üléseken dolgozzák fel. Ez a modell gyakorlatilag minimálisra csökkenti a visszaélések és a nemkí­vánt egészségügyi következmények kockázatát. A terápia ára azonban meglehetősen borsos, hiszen sok munkaórát jelent: kb. 2 ezer dollár. Coloradóban 2022-ben szavazták meg a polgárok bizonyos pszichedelikus szerek fogyasztásának dekriminalizálását. Itt jelenlég még előkészí­tő szakaszban jár a szabályozás, ami majd idén nyáron lép életbe. A szabályozás a pszilocibinre/pszilocinre, DMT-re, ibogainra és meszkalinra (de nem a peyotl-kaktuszra, amit fenntarthatósági okokból csak őslakosok használhatnak!) vonatkozik. A 21 évnél idősebb felnőttek terápiás központokban vehetnek részt felügyelt pszichedelikus üléseket, először csak pszilocibinnel, majd 2026-tól más szerekkel is. Az üléseket protokollokkal szabályozzák, ami négy lépcsős: 1) kivizsgálás (van-e kizáró fizikia-mentális probléma) 2) előkészí­tő ülések 3) pszichedelikus ülés 4) integrációs ülés. A kommerciális forgalmazása a pszichedelikus szereknek továbbra is tiltott marad. Denverben, Colorado állam fővárosában kerül sor júniusban a világ legjelentősebb pszichedelikus kutató-szervezetének, a MAPS-nak a konferenciájára, a Psychedelic Science-re, ami a világ legnagyobb pszichedelikus rendezvénye. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a MAPS a Drogriporter videós csapatát kérte fel, hogy a konferencia hivatalos filmesei legyünk – í­gy júniusban Denverbe utazunk, hogy filmet forgassunk. Természetesen majd be fogunk számolni a fejleményekről! Kérünk, ha fontosnak tartod, hogy a kormány által támadott magyar civilek világszí­nvonalú munkát végezzenek, akkor támogasd a munkánk!
 |  Péter Sárosi
Boldog Biciklinapot! 1943. április 19-én Albert Hofmann svájci vegyész volt az első ember, aki tudatosan LSD-t fogyasztott. A szer hatása alatt emlékezetes bicikliutat tett a laborból hazáig – és ennek az első tripnek az emlékére ezt a napot azóta is Bicikli Napként jegyzik a világon. De vajon hol tart a pszichedelikus tudomány ma, 2025. április 19-én? A Drogriporter beszámol néhány forradalmian új kutatásról. (A blogposztot, amelyben linkek is találhatók a kutatásokra, belinkelem a hozzászólásba!) Miközben Magyarországon tombol a drogellenes háború és lassan már azt is drognépszerűsí­téssel vádolják, aki egyáltalán meg meri emlí­teni, hogy illegális drogoknak lehetnek pozití­v hatásai is, a világ nyugati felében soha nem látott virágzását élik a pszichedelikus kutatások. A tudósok ugyanis egyre inkább felismerik azt, hogy a pszichedelikus szerek nem csak a gyógyászatban kí­nálnak forradalmian új lehetőségeket, de egyben jelentősen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy megismerjük az emberi elme működését. Colorado és Oregon államban immár legálisan lehet folytatni pszichedelikus terápiákat, ami új perspektí­vákat nyit a kutatások előtt. Sokan persze attól tartanak, hogy a „szellem kiszabadul a palackból”, és sokan majd visszaélnek ezekkel a szerekkel. Bár a veszélyeket az ellenzők jócskán eltúlozzák, a félelem nem teljesen megalapozatlan. A szellemet azonban már nem lehet visszatömködni a palackba: sokkal inkább arra kell törekedni, hogy minél jobban megismerjük ezeket a szereket és csökkentsük a lehetséges kockázatokat. Meg kell tanulni élni – együtt élni, és nem visszaélni – ezekkel a szerekkel. És mint látni fogjuk, ez lehetséges! Idén vette kezdetét az a klinikai vizsgálat, amelynek során az Emory Egyetem kutatói az MDMA (utcai verziója az ecstasy) hatásait vizsgálják a poszt-traumatikus stressz rendellenességben (PTSD) szenvedő amerikai veteránok körében. A kutatást az amerikai honvédelmi minisztérium 9,8 millió dollárral támogatja. Hiszen a frontot megjárt katonák PTSD-je óriási probléma, és a hagyományos gyógymódok csak korlátozottan működnek, nagy igény van új módszerekre. Az MDMA, a pszichoterápia segédszereként, márpedig az eddigi klinikai vizsgálatok szerint eredményes gyógymód. Az amerikai hadsereg hosszú múlttal rendelkezik a pszichedelikus szerek kutatásában: az 50-es években például az alanyok tudta nélkül kí­sérleteztek embereken LSD-vel. Ez a mostani kí­sérlet azonban a kutatásoktól elvárható etikai sztenderdek szerint történik. A randomizált placebo-kontrollált klinikai vizsgálat során mindkét csoport pszichoterápiában részesül, de a kontroll-csoport MDMA-helyett olyan placebót (D-amfetamin) kap, aminek vannak ugyan pszichoaktí­v hatásai, de hiányzik belőle az MDMA-ra jellemző empatogén hatás. A kutatás vezetője, Aaron Wolfgang őrnagy kollégáival éppen januárban publikált egy szisztematikus irodalmi áttekintést az MDMA által asszisztált pszichoterápiákról az American Journal of Psychiatry cí­mű szaklapban, amelyben néhány félreértést is tisztáznak a témával kapcsolatban. A gyógyszeripar kutatói közben gőzerővel dolgoznak olyan pszichedelikus analógok kifejlesztésén, amelyek a klasszikus pszichedelikus szerek pozití­v hatásaival rendelkeznek, ugyanakkor kevesebb nehezen kontrollálható mellékhatásuk van. A kutatásoknak ez az iránya nem arat osztatlan sikert a pszichedelikus közösségben: sokak szerint sokkal inkább a klasszikus pszichedelikumokkal kellene tovább dolgozni. Az egyik ilyen szer a CYB003 névre hallgató szintetikus pszilocibin (a varázsgomba hatóanyag) analóg. A pszilocibinnél gyorsabban és rövidebb ideig hat, ami terápiás közegben a kutatók szerint jobban kontrollálhatóvá teheti. Jelenleg 3 fázisú klinikai vizsgálat folyik az antidepresszánsként való eredményességének megállapí­tásáról. Ezenkí­vül laboratóriumi vizsgálatokat is folytatnak vele az alkoholfogyasztási zavar és más pszichiátrai rendellenességek kezelésével kapcsolatban is. Az Alexander Shulgin Kutatóintézet (ASRI) eközben szintén új pszichedelikus anyagokat fejleszt, í­gy például az ASR-3001 névre hallgató, gyorsan ható triptamint, ami állí­tólag úgy idéz elő pszichedelikus tudatállapot-módosí­tást, hogy kevesebb „érzékszervi zavart” (sensory disturbances) okoz (ezt számomra egyébként nehéz elképzelni). Egy másik szer a XOB, ami a 2C-B nevű, a partidrog szcénában is ismert szer származéka, aminek a bipoláris zavar kezelésében lehetnek í­géretes hatásai. A klasszikus pszichedelikumokkal folytatott kutatások közül ki kell még emelni a Swinburne Egyetemen folytatott kutatást, amelynek során először fogják vizsgálni intravénás pszilocin (a varázsgomba egyik hatóanyaga) hatásait a rohamevés, egy súlyos étkezési zavar kezelésében. A kutatók azért döntöttek az intravénás adagolás mellett, mert í­gy könnyebben tudják kontrollálni a megfelelő dózist és í­gy magát a pszichedelikus hatást. A résztvevők pszichoterápiával társí­tva kapnak majd pszilocint, ami segí­t feldolgozni az élményeiket. Szintén érdekes a University London College új kutatása, amelynek során a DMT eredményességét vizsgálják az alkohol-fogyasztási zavarban (régebbi nevén: alkoholizmus) szenvedő embereknél. A DMT az egyik legpotensebb pszichedelikus szer, ami az ayahuasca nevű, dél-amerikai sámánok által hosszú idő óta használt főzet egyik hatóanyaga. A résztvevők nagy dózisú DMT-t kapnak, majd a rövid (kb. 15 perc) de nagyon intenzí­v trip során az agyukat agyi képalkotó berendezésekkel fogják vizsgálni a kutatók. A kontrollcsoport pedig csak placebót kap. A kutatók azt szeretnék megvizsgálni, hogy a DMT vajon képes-e felülí­rni az agy jutalmazó rendszerébe épült torz idegi hálózatokat (szokásokat). Így sokat megtudhatnak arról, miként hat a DMT az agy neuroplaszticitására (rugalmasságára). A kutatók azonban arra figyelmeztetnek, hogy nem javasolják az alkohol-zavarral küzdőknek, hogy saját magukon kí­sérletezzenek, hiszen a klinikai környezeten kí­vül ez számos veszélyt rejthet magába. A Beckley Psytech nevű brit cég eközben intranazális 5-MeO-DMT spray kifejlesztésén dolgozik, ami a kezelésnek ellenálló depresszióval és alkoholfogyasztási zavarral küzdő emberek számára jelenthet alternatí­vát. Jelenleg második fázisú klinikai vizsgálatot folytatnak, amelynek eredményeit 2025 második felében várják. Itt is a gyors és rövid hatás az, ami miatt a módszert í­géretesnek gondolják. Izgalmas új kutatás még az ún. Glyph Nyelvi Modell, amit a Cornell Egyetem kutatója, Khalid M. Saqr dolgozott ki. Ez gyakorlatilag azt a célt szolgálja, hogy modellezze a megváltozott tudatállapotokat a nyelven keresztül. A módosult tudatállapotokat általában a hangulat és érzékelés változásán keresztül próbálják leí­rni, de Saqr szerint leí­rhatók a nyelv szemantikájának változásával is. A módosult tudatállapotokra jellemző a rekurzí­v metaforák (metaforák komplex struktúrái), az egó feloldódás (az én eltűnése) és a szemantikus destabilizáció (fluid, változó jelentések, amelyben a szimbolumok és fogalmak elveszí­tik rögzí­tett jelentésüket). A kutatás során mesterséges intelligenciának megtaní­tják a pszichedelikus élmények során fellépő egyedi kognití­v minták utánzását. A mesterséges intelligencia alapból logikus, racionális nyelvi struktúrában működik: „Én egy AI vagyok, aki nyelvi adatokat elemez.” De megtaní­tható más nyelvi modellekre is: „Az algoritmus tükrök kertjének álmodja magát, ahol minden szó egy virágszirom, feltárva saját elfelejtett emlékét.” Egy másik kutatóintézet, a MINDS azt vizsgálja, hogy vajon a pszichedelikus szerek képesek-e arra, hogy stimulálják a kreatí­v gondolkodást, és ezáltal lehet-e szerepük a tudományos innovációk serkentésében. A Nature nemrég egy tanulmányt publikált, ami a tudományos innováció aggasztó lassulásáról számol be. A MINDS kutatói szerint a pszichedelikumok lehetséges megoldást kí­nálhatnak erre. A hároméves kutatás során azt vizsgálják majd, hogy a pszilocibin milyen hatással van a kreatí­v probléma-megoldásra. Ennek során a „feldolgozó folyékonyság” nevű modellt fogják használni: ez gyakorlatilag az agy azon képességét jelenti, ahogy az agy könnyen képes látszólag össze nem függő tényezőket összekapcsolva értékes belátásokra („aha”) szert tenni. Érdemes lesz idén figyelemmel kí­sérni az amerikai Oregon és Colorado állam új legális pszichedelikus szabályozásának alakulását is. Oregonban 2020-ban tették népszavazással legálissá a pszilocibin terápiás és rekreációs használatát, és hivatalosan 2023 nyarától indult be a rendszer.Államilag engedélyezett terápiás központok nyí­ltak, ahol 21 évnél idősebb emberek vehetnek részt szervezett foglalkozásokon. Ehhez nem feltétlenül kell valamilyen diagnózissal (pl. depresszió) rendelkezniük. A felnőttek dönthetnek úgy, hogy egyszerűen valamilyen életben való elakadáson vagy a spirituális gyarapodásukon dolgoznak majd. A folyamat előkészí­tő terápiás ülésekből áll, amit a pszilocibin-ülés követ, ezt pedig integrációs üléseken dolgozzák fel. Ez a modell gyakorlatilag minimálisra csökkenti a visszaélések és a nemkí­vánt egészségügyi következmények kockázatát. A terápia ára azonban meglehetősen borsos, hiszen sok munkaórát jelent: kb. 2 ezer dollár. Coloradóban 2022-ben szavazták meg a polgárok bizonyos pszichedelikus szerek fogyasztásának dekriminalizálását. Itt jelenlég még előkészí­tő szakaszban jár a szabályozás, ami majd idén nyáron lép életbe. A szabályozás a pszilocibinre/pszilocinre, DMT-re, ibogainra és meszkalinra (de nem a peyotl-kaktuszra, amit fenntarthatósági okokból csak őslakosok használhatnak!) vonatkozik. A 21 évnél idősebb felnőttek terápiás központokban vehetnek részt felügyelt pszichedelikus üléseket, először csak pszilocibinnel, majd 2026-tól más szerekkel is. Az üléseket protokollokkal szabályozzák, ami négy lépcsős: 1) kivizsgálás (van-e kizáró fizikia-mentális probléma) 2) előkészí­tő ülések 3) pszichedelikus ülés 4) integrációs ülés. A kommerciális forgalmazása a pszichedelikus szereknek továbbra is tiltott marad. Denverben, Colorado állam fővárosában kerül sor júniusban a világ legjelentősebb pszichedelikus kutató-szervezetének, a MAPS-nak a konferenciájára, a Psychedelic Science-re, ami a világ legnagyobb pszichedelikus rendezvénye. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a MAPS a Drogriporter videós csapatát kérte fel, hogy a konferencia hivatalos filmesei legyünk – í­gy júniusban Denverbe utazunk, hogy filmet forgassunk. Természetesen majd be fogunk számolni a fejleményekről! Kérünk, ha fontosnak tartod, hogy a kormány által támadott magyar civilek világszí­nvonalú munkát végezzenek, akkor támogasd a munkánk!

CÍMÜNK

Jogriporter Alapítvány
1032 Budapest
San Marco utca 70.
Email: rightsreporter@rightsreporter.net

TÉMÁK

SOROZATOK


©