Új kormány – régi nehézségek

Jelentősen csökkenti a kormány a kábítószerügyi költségvetést – a Btk. szigorításáról egyelőre nincs szó

A kormányváltás óta először ült össze ma a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság, a kormány fő drogügyi tanácsadó és döntéselőkészítő szerve, amelyen négy civil szervezetek által delegát tag is részt vesz. Amikor a bizottságot 2000-ben létrehozták, még két miniszter elnökölt az ülésein és az összes tárca igen magas szinten képviseltette magát – ezek az idők azonban már elmúltak. A drogterületnek szánt költségvetés folyamatos zsugorodásával és a drogügynek a kormányzati adminisztráción belüli háttérbe szorulásával párhuzamosan sokat veszített a presztízséből a KKB is. A jelenlegi ülésen elvileg Soltész Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkára elnökölt volna – azonban ő egyéb elfoglaltságaira való tekintettel lemondta a részvételt, őt Téglásy Kristóf főosztályvezető helyettesítette, aki ismertette a bizottsággal a nemzeti drogkoordinációt érintő fő változásokat. Megnyugtatta a szakembereket azzal kapcsolatban, hogy a kormány nem tervezi a nemzeti drogstratégia felülvizsgálatát, az továbbra is érvényben marad. A hosszú távú stratégiai célokat rövidtávú célokra bontó első akciótervet a tervek szerint decemberben terjeszti elő a kormány. Folytatja a működését a KKB is, ezenkívül a nemzeti drogkoordinátor személye, Portörő Péter sem változik. Cáfolta a főosztályvezető azokat a híreket is, miszerint a kormány a szociális szolgáltatások normatív támogatásának csökkentését tervezné.

Kevésbé megnyugtató azonban, hogy a jövő évi költségvetésben ismét drasztikusan csökkentették a prevencióra, kezelésre, kutatásra és ártalomcsökkentésre szánt forrásokat. A tavalyihoz képest 25%-os csökkenéssel számolhatunk, a 2003. évi költségvetésnek – az infláció belekalkulálásával – ez csupán az egyhetede. A civil tagok ezirányú kritikus megjegyzéseire reagálva Téglásy Kristóf elismerte, hogy “elég szűkös költségvetési év elé nézünk”, azonban szerinte az ország jelenlegi gazdasági helyzetében, amikor az állam napi 7,5 milliárd forint hitelt kénytelen visszatörleszteni, ez az összeg számít reálisnak. A civil tagok szerint azonban a kábítószerügy kiadásait a többi területnél jobban megkurtították. Nehezményezték azt is, hogy a kormány nem egyeztet a szakmával a drogkoordinációt érintő ügyekben, és a tervek szerint megszünteti a Nemzeti Drogmegelőzési Intézetet (NDI). Az NDI a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet (SZMI) keretében meglehetősen széles autonómiával rendelkező intézményként eddig kulcsszerepet töltött be a hazai és nemzetközi szakmai tevékenységek koordinációjában. Az SZMI megszűnik, helyette létrejön a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (NCSSZI), ennek keretében valószínűleg kisebb szakmai autonómiával és kevesebb szakemberrel fog működni az NDI jogutódja. A főosztályvezető szerint azonban jelenleg nem tervezik azt, hogy leváltanák az NDI jelenlegi igazgatóját, Felvinczi Katalint. Téglásy az idő rövidségére hivatkozva kitért arra vonatkozó kérdés elől, hogy a kormány milyen változásokat tervez az elmúlt kormányzathoz képest a drogpolitika irányvonalát tekintve, milyen területeket tekint hangsúlyosnak, illetve milyen változásokat kíván végrehajtani a jogi szabályozásban. Megígérte ugyanakkor, hogy a következő, decemberi ülésen egy külön előadást fog tartani erről.

Az intravénás droghasználattal kapcsolatos fertőzésekről Dudás Mária, az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) munkatársa tartott előadást. A kutatások szerint Magyarország egyelőre szerencsésnek mondható abból a szempontból, hogy évente alig 1-2 HIV pozitív droghasználót szűrnek ki. Ennél sokkal kevésbé kedvezőek azonban a hepatitis C fertőzöttségre vonatkozó adatok, Budapesten az intravénás szerhasználók több mint 30%-a HCV pozitív, egyes kerületekben, így a VIII. kerületben ez az arány ennél jóval magasabb. A civil tagok a nemzeti drogstratégiára hivatkozva felkérték a kormányt arra, hogy a VIII. kerületi halmozottan hátrányos helyzetű, marginalizált drogfogyasztók problémáit kiemelt fontosságú ügyként kezelje. A nemzeti drogkoordinátor ezzel egyetértett és felkérte a szakértőket, hogy működjenek közre egy speciális javaslatcsomag összeállításában, amelyet a KKB következő ülésén megtárgyalhat.

Elkészült a Nemzeti Kábítószer Adatgyűjtő és Kapcsolattartó Központ (ismertebb nevén: Drog Fókuszpont) éves jelentése a hazai kábítószer-helyzetről, ezt az ülésen részletesen is bemutatta Nyírády Adrienn, a Fókuszpont igazgatója. Elmondta, hogy az életük során kábítószert legalább egyszer kipróbálók aránya tekintetében (kb. 15%) Magyarország továbbra is az EU tagállamok utolsó harmadába sorolható. A folyamatos fogyasztási ráta tekintetében azonban az első harmadba tartozunk – tehát nálunk kevesebben hagyják abba a szerfogyasztást, mint a legtöbb EU államban. Az iskolások körében végzett felmérések (ESPAD) adatai szerint az elmúlt években némileg csökkent a kannabisz-fogyasztás előfordulása, ugyanakkor folyamatosan nő a legális (gyógy)szerek használata. Az iskolai prevenció átalakulóban van: összességében jelentősen nőtt azon iskolák száma, amelyekben van valamiféle prevenciós tevékenység (2004 és 2009 között 30%-ról 80%-ra). A prevenciós programokat az iskolák egyre inkább külsős szolgáltatók bevonásával végzik, az iskolai drogkoordinátorok szerepe visszaszorult, ugyanakkor egyre több iskola alkalmaz iskolapszichológust. Korábban a legtöbb prevenciós foglalkozás kimondottan a szerhasználatot célozta, napjainkban jellemzőbbé váltak az általánosabb fokúszú egészségfejlesztő, mentálhigiénás programok.

Az intravénás (IV) drogfogyasztók számát a legújabb erre vonatkozó felmérés 5699 főre becsülte, ebből 4679-en rejtőzködő fogyasztónak számítanak – magyarul az IV szerhasználóknak több mint 80%-a nem kerül kapcsolatba se a hatóságokkal, se ellátóhelyekkel. A tűcsere programok körülbelül 2 ezer embert érnek el évente, tehát az teljes IV drogfogyasztó népesség mintegy egyharmadát fedik le. A tűcsere programok klienseinek többség heroint (53%) és amfetamint (38%) szúr – az arányok folyamatosan változnak, a fiatalok körében jóval több az amfetamin injektáló. Az elmúlt évben három új tűcsere központ nyílt, egy Budapesten, egy Ajkán és egy Nagykanizsán. A szubsztitúciós kezelésbe vontak száma az elmúlt évben 24%-al nőtt – ez nagyrészt egy új gyógyszer, a Suboxon (naloxon+buprenorfin) megjelenésének köszönhető, amelyet a büntetés-végrehajtási intézetek is használni fognak. Egy kutatás szerint az állam egy évben 45 millió forintot költött metadon, és 13 millió forintot Suboxon terápiára. A nemzetközi kutatások fényében a tűcserére és a helyettesítő gyógyszeres terápiára költött pénz sokszorosan megtérülő befektetésnek számít, ugyanis ezek a módszerek jelentősen hozzájárulnak a fertőzéses megbetegedések, a halálesetek és a bűncselekmények számának csökkentéséhez. Egyetlen hepatitis C pozitív ember gyógykezelésének éves költsége például több mint 3,5 millió forint – heti átlagban kb. 140 ezer forint.

A bűnözési adatok tekintetében a múlt évben ismét csökkent a felderített kábítószer-bűncselekmények száma, a tavalyi 5459 esettel szemben 4828 eljárásról számoltak be – ez nagyjából a 2002-es szintnek felel meg. A kábítószer-bűncselekmények túlnyomó többségét (80%) teszik ki a kannabisszal kapcsolatos bűncselekmények. Még mindig jóval több eljárás indul fogyasztói (86%%), mint kereskedői típusú magatartás miatt, a jelentős mennyiségű kábítószerrel elkövetett bűncselekmények aránya az összes eset kevesebb mint 3%-át teszi ki. Az összes kábítószer-bűncselekményből 3102 esetben pusztán kannabisz személyes használat céljából történő tartása vagy megszerzése miatt indult eljárás. 2009-ben 1124 esetben szabtak ki a bíróságok szabadadságvesztés büntetést kábítószer-bűncselekmények miatt, ebből 469 volt végrehajtandó. A második leggyakoribb szankció a pénzbüntetés, amelyet 899 esetben alkalmazott a bíróság.

A hibás adatbevitel és adatfeldolgozás miatt a Fókuszpont hiányosan tudott csak beszámolni a drogprobléma miatt kezelésbe vett páciensek számáról. A drogkezelésről jelenleg háromféle adatgyűjtés is folyik (OEP, OSAP, TDI), a rendszer finoman fogalmazva is igen kaotikus. Az egyik fő problémát az jelenti, hogy az adatjelentés a finanszírozás alapját is jelenti – így a szolgáltatók nem igazán érdekeltek a valóságot tükröző adatok lejelentésében. A civilek javaslatára a KKB következő ülése egy ezzel kapcsolatos határozatot fog elfogadni, amely felkéri az egészségügyi államtitkárságot a rendszer felülvizsgálatára és átalakítására a hasonló fiaskók elkerülése végett. A drog miatt kezelésbe vont emberek túlnyomó többsége (kb. 76%-a) még mindig elterelt – aki nem rendelkezik komoly kezelési indikációval, csupán a büntetőeljárás alternatívájaként "választja" a kezelést.

A bizottság előtt Kara Ákos, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) főosztályvezető-helyettese beszámolt arról, hogy a minisztérium módosította a Btk. kábítószerrel kapcsolatos szakaszait – azonban ezek a módosítások nem tartalmaztak érdemi változást, pusztán az új pszichoaktív szerek csekély mennyiségének felső határát állapították meg. Eddig ugyanis a törvény csak egyes szereknél határozta meg a csekély mennyiség felső határát, a többinél a morfinbázishoz viszonyítva szakértői véleménnyel állapították ezt meg. A civilek arra vonatkozó kérdésére, hogy tervez-e a minisztérium bármilyen más, a kábítószerügyet érintő büntetőjogi változtatást, Kara Ákos nemmel felelt.

Bemutatkoztak a KKB előtt az idén megalakult Fővárosi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (FKEF) vezetői, Háy Éva és Kály-Kulay Károly. Évek óta végre először kötelezte el magát a fővárosi önkormányzat az egységes fővárosi drogkoordináció megszervezése mellett, a szervezőmunkát azonban megakasztották az önkormányzati választások. A remények szerint hamarosan megindulhat a fővárosi drogstratégia kidolgozása a nemzeti drogstratégia alapján.

Végül de nem utolsósorban Nagy Gábor, a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet (BSZKI) munkatársa ismertette a bizottsággal a kábítószerpiacot érintő legújabb trendeket – a laboratóriumi bevizsgálási adatok alapján. Az elmúlt évben csökkent a heroin átlagos tisztasága, míg nőtt az amfetaminé. A vizsgálatok szerint jelentős összefüggés van a herointúladagolások számának és a heroin koncentrációjának ingadozása között. Rengeteg olyan új, legális szer jelent meg a drogpiacon, amelyek eddig nem fordultak elő (mefedron, MPDV, metilon) – a leginkább a mefedron-lefoglalások száma nőtt meg drámaian. Nagy Gábor kitért arra is, hogy a THC hatóanyagtartalmának megállapítása során kizárólag a Delta-9-THC számít kábítószernek, míg a Delta-9-THC sav nem. A tárolás során a kannabisz-mintában a Delta-9-THC sav fokozatosan átalakul Delta-9-THC-vá, így az a helyzet állhat elő, hogy minél tovább tárolnak egy anyagot, annál jobban nő a THC-tartalma. A jogbiztonság érdekében ezért a BSZKI állásponta szerint át kellene állnunk az ún. totál THC mérésére, ezáltal kiküszöbölhetők lennének a jelenlegi mérési bizonytalanságok, amelyek jogbizonytalansághoz vezetnek. A változtatás azonban jogszabálymódosítást is igényelne, ugyanis újra kéne definiálni a kannabisz csekély mennyiségének felső határát. A KKB a jogi szakbizottságot kérte fel arra, hogy ebben a kérdésben döntést hozzon.

Sárosi Péter