Ez a cikk eredetileg a 444-es blogunkon jelent meg.
Nem tudni, hogy az újabb médiahisztéria munícióját egy toxikológus pontatlan nyilatkozata vagy a bulvársajtó élénk fantáziája nyújtotta, de ismét magasra csaptak a hullámok
Az utóbbi hetekben jelentős nyilvánosságot kapott három eset, ahol feltételezetten dizájner drogok hatására őrjöngött három személy Budapest frekventált pontjain. Az incidensek közös eleme, hogy a használók félmeztelenül vagy meztelenül bukkantak fel, ezért a média már egyenesen „vetkőztető drogként” utal egy feltételezetten új szerre. Az igazság azonban az, hogy nem tudhatjuk biztosan, hány szerről is beszélünk és pontosan mik állnak a fenti állapotok hátterében. A média azonban kevésbé fogékony a jelentéktelennek tűnő részletekre és a jól ismert eszközökkel belevetette magát a hisztériakeltésbe.
Mindehhez hozzájárult, hogy a Péterfy Sándor toxikológiájának főosztályvezetője éppen a bulvármédiának tett hangzatos, ám kevéssé alátámasztott nyilatkozatot. A megjelenteket többek között átvette a Híradó, a HVG, a Magyar Hírlap, a Hajdúpress, a Válasz.hu, a Life.hu és a Nők Lapja Café. Dr. Elek Istvánt e cikk írásakor sajnos nem sikerült telefonon elérni, így nem tudjuk, hogy a „vetkőztető drog” cikkhullámot elindító Borsnak helytállóan közölte-e a toxikológus szavait. A főorvos a leírtak szerint két meghökkentő állítást tett:
- 1. „Jelen pillanatban ott tartunk, hogy kilencven százalékban a dizájnerdrogok fedik le a piacot, a kokain, az amfetamin vagy éppen a marihuána fogyasztása elenyésző.”
- 2. „Tíz használóból ugyanis nyolc a kórházban köt ki.”
Jól tudjuk, hogy a bulvármédia lételeme a szenzáció, márpedig mindkét észrevétel felülírja eddigi ismereteinket a hazai drogszíntérről és a dizájner drogok hatásairól, éppen emiatt kétséget is kell, hogy ébresszenek bennünk. Az első megjegyzés jó eséllyel nem a teljes magyar drogpiacra vonatkozik, arra ugyanis egy budapesti kórháznak aligha lehet jobb rálátása a droghasználati trendeket monitorozó kutatóknál. Valószínűbbnek tűnik, hogy Dr. Elek a Péterfy toxikológiai osztályára kerültek esetében állította fel az arányt. Ez azért is lehetséges, mert a szomszédos VIII. kerületben az injektáló droghasználók köréből szinte teljes mértékben kikopott a heroin és az amfetamin is háttérbe szorult. E két korábban leggyakrabban használt szernek a helyét a dizájner drogok töltik be, melyeket rövidebb hatásuk miatt gyakrabban injektálnak és mivel a kívánt hatás eléréséhez szükséges pontos dózis mértéke sem ismert, ezért az orvosi segítséget igénylő túladagolásos esetek is gyakoribbá váltak. Ez okozza, hogy a toxikológusok látóterébe jelenleg a leggyakrabban a dizájner drogok használói kerülnek. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a marihuána használata elenyészővé vált volna. Sajnos kevés, célzottan a szerfogyasztási mintázatokat elemző kutatással rendelkezünk az elmúlt évekből, azonban az egyik utolsó, tavaly végzett kutatás eredményei szerint a 19-65 év közötti magyar lakosság körében még mindig a kannabisz a legnépszerűbb tiltott drog, igaz, a dizájner drogok feljöttek a második helyre. Az európai kamaszok szerhasználati szokásait négyévente vizsgáló ESPAD kutatást legközelebb 2015-ben fogják elvégezni, de a 2011-es adatok szerint míg a magyar 16 évesek részegségben és nagyivásban Európa élmezőnyébe tartoznak, addig a kannabisz fogyasztásuk is nőtt az elmúlt négy évben és immár a középmezőnybe került. Semmilyen jel nem utal arra, hogy a kannabisz fogyasztás három évvel később marginálissá vált volna.
Ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a dizájner drogok valóban megjelentek a rekreációs, ún. hétvégi fogyasztók körében is, a kannabisz hatását utánzó szintetikus kannabinoidok és amfetaminhoz hasonló szerek formájában. A szórakozáshoz használt szerkultúrára azonban egyáltalán nem jellemző az injektált használat, ezért a rosszullétes esetek sem olyan gyakoriak – különben nem tudtak volna ilyen széles körben elterjedni ezek a szerek (bővebben lásd a Mítoszok és Tények a Dizájner Drogokról című írásunkat). Ennek tükrében végképp túlzás azt állítani, hogy „tíz használóból nyolc a kórházban köt ki”, amilyen arány egyetlen jelenleg ismert szer használatára sem jellemző. Ha Dr. Elek István mindkét állítása igaz lenne, akkor dizájner használók százezreinek kellene megtömnie a kórházakat. Mindez erősen megkérdőjelezi, hogy a Bors valóban pontosan idézte a főosztályvezető szavait. Ugyanakkor figyelmeztetnénk, hogy bármilyen szélsőséges esetekről számoljon is be a média, a hisztériakeltés növeli az adott drog iránti érdeklődést, ahogyan ezt már az elrettentésre építő prevenció, vagy legutóbb a „kannibál drog” névre keresztelt MDPV esetében is megfigyelték.
Kardos Tamás
Update: A felmerült gyanúk beigazolódtak: Dr. Elek István a Péterfy Sándor toxikológiai osztályára bekerültekről mondta azt, hogy 90%-ban dizájner drogokat fogyasztanak, olyat pedig nem állított, hogy 10-ből 8 használó a kórházba kerülne.
