• Skip to main content
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez
  • Kezdőlap
  • Magunkról
  • Blog
  • Café
  • Filmek
  • Cikkek
  • Segítő helyek
  • HU
    • EN
    • RU

Vetkőztető droggal a nézettségért

augusztus 11, 2014 | Szerző: Péter Sárosi

Tweet

Ez a cikk eredetileg a 444-es blogunkon jelent meg.

Nem tudni, hogy az újabb médiahisztéria munícióját egy toxikológus pontatlan nyilatkozata vagy a bulvársajtó élénk fantáziája nyújtotta, de ismét magasra csaptak a hullámok

Az utóbbi hetekben jelentős nyilvánosságot kapott három eset, ahol feltételezetten dizájner drogok hatására őrjöngött három személy Budapest frekventált pontjain. Az incidensek közös eleme, hogy a használók félmeztelenül vagy meztelenül bukkantak fel, ezért a média már egyenesen „vetkőztető drogként” utal egy feltételezetten új szerre. Az igazság azonban az, hogy nem tudhatjuk biztosan, hány szerről is beszélünk és pontosan mik állnak a fenti állapotok hátterében. A média azonban kevésbé fogékony a jelentéktelennek tűnő részletekre és a jól ismert eszközökkel belevetette magát a hisztériakeltésbe.

Mindehhez hozzájárult, hogy a Péterfy Sándor toxikológiájának főosztályvezetője éppen a bulvármédiának tett hangzatos, ám kevéssé alátámasztott nyilatkozatot. A megjelenteket többek között átvette a Híradó, a HVG, a Magyar Hírlap, a Hajdúpress, a Válasz.hu, a Life.hu és a Nők Lapja Café. Dr. Elek Istvánt e cikk írásakor sajnos nem sikerült telefonon elérni, így nem tudjuk, hogy a „vetkőztető drog” cikkhullámot elindító Borsnak helytállóan közölte-e a toxikológus szavait. A főorvos a leírtak szerint két meghökkentő állítást tett:

  • 1. „Jelen pillanatban ott tartunk, hogy kilencven százalékban a dizájnerdrogok fedik le a piacot, a kokain, az amfetamin vagy éppen a marihuána fogyasztása elenyésző.”

  • 2. „Tíz használóból ugyanis nyolc a kórházban köt ki.”

Jól tudjuk, hogy a bulvármédia lételeme a szenzáció, márpedig mindkét észrevétel felülírja eddigi ismereteinket a hazai drogszíntérről és a dizájner drogok hatásairól, éppen emiatt kétséget is kell, hogy ébresszenek bennünk. Az első megjegyzés jó eséllyel nem a teljes magyar drogpiacra vonatkozik, arra ugyanis egy budapesti kórháznak aligha lehet jobb rálátása a droghasználati trendeket monitorozó kutatóknál. Valószínűbbnek tűnik, hogy Dr. Elek a Péterfy toxikológiai osztályára kerültek esetében állította fel az arányt. Ez azért is lehetséges, mert a szomszédos VIII. kerületben az injektáló droghasználók köréből szinte teljes mértékben kikopott a heroin és az amfetamin is háttérbe szorult. E két korábban leggyakrabban használt szernek a helyét a dizájner drogok töltik be, melyeket rövidebb hatásuk miatt gyakrabban injektálnak és mivel a kívánt hatás eléréséhez szükséges pontos dózis mértéke sem ismert, ezért az orvosi segítséget igénylő túladagolásos esetek is gyakoribbá váltak. Ez okozza, hogy a toxikológusok látóterébe jelenleg a leggyakrabban a dizájner drogok használói kerülnek. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a marihuána használata elenyészővé vált volna. Sajnos kevés, célzottan a szerfogyasztási mintázatokat elemző kutatással rendelkezünk az elmúlt évekből, azonban az egyik utolsó, tavaly végzett kutatás eredményei szerint a 19-65 év közötti magyar lakosság körében még mindig a kannabisz a legnépszerűbb tiltott drog, igaz, a dizájner drogok feljöttek a második helyre. Az európai kamaszok szerhasználati szokásait négyévente vizsgáló ESPAD kutatást legközelebb 2015-ben fogják elvégezni, de a 2011-es adatok szerint míg a magyar 16 évesek részegségben és nagyivásban Európa élmezőnyébe tartoznak, addig a kannabisz fogyasztásuk is nőtt az elmúlt négy évben és immár a középmezőnybe került. Semmilyen jel nem utal arra, hogy a kannabisz fogyasztás három évvel később marginálissá vált volna.

Ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a dizájner drogok valóban megjelentek a rekreációs, ún. hétvégi fogyasztók körében is, a kannabisz hatását utánzó szintetikus kannabinoidok és amfetaminhoz hasonló szerek formájában. A szórakozáshoz használt szerkultúrára azonban egyáltalán nem jellemző az injektált használat, ezért a rosszullétes esetek sem olyan gyakoriak – különben nem tudtak volna ilyen széles körben elterjedni ezek a szerek (bővebben lásd a Mítoszok és Tények a Dizájner Drogokról című írásunkat). Ennek tükrében végképp túlzás azt állítani, hogy „tíz használóból nyolc a kórházban köt ki”, amilyen arány egyetlen jelenleg ismert szer használatára sem jellemző. Ha Dr. Elek István mindkét állítása igaz lenne, akkor dizájner használók százezreinek kellene megtömnie a kórházakat. Mindez erősen megkérdőjelezi, hogy a Bors valóban pontosan idézte a főosztályvezető szavait. Ugyanakkor figyelmeztetnénk, hogy bármilyen szélsőséges esetekről számoljon is be a média, a hisztériakeltés növeli az adott drog iránti érdeklődést, ahogyan ezt már az elrettentésre építő prevenció, vagy legutóbb a „kannibál drog” névre keresztelt MDPV esetében is megfigyelték.

Kardos Tamás

Update: A felmerült gyanúk beigazolódtak: Dr. Elek István a Péterfy Sándor toxikológiai osztályára bekerültekről mondta azt, hogy 90%-ban dizájner drogokat fogyasztanak, olyat pedig nem állított, hogy 10-ből 8 használó a kórházba kerülne.

Kategória: Blog

Ezt a cikket ingyen olvashatod, de a megírásuk és a filmjeink elkészítése nincsen ingyen. A Drogriporter egy non-profit szervezet, amelynek szüksége van a támogatásodra!

Segítsd munkánkat egyszeri adománnyal, vagy LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG havi rendszeres támogatással!

Elsődleges oldalsáv

SEGÍTSD MUNKÁNKAT EGYSZERI ADOMÁNNYAL, VAGY LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG HAVI RENDSZERES TÁMOGATÁSSAL!
Iratkozz fel hírlevelünkre!
  • Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.
  • Facebook
  • Twitter
  • YouTube

Search

Itt böngészhetsz több száz drogpolitikai filmünk között!

Az animációs dokumentumfilm Kosztya Proletárszkij és édesanyja, Irina Proletárszkij 2008-as interjúinak felhasználásával készült. Rajzolta Rontó Lili. Rendezte és vágta Takács István Gábor. Narrálta Ánya Szarang.

Témáink

A drogháború költségei (Count the Costs kampány) Afrika Depresszánsok Diszkórazzia dosszié dizájner drogok Dohány Drogprevenció Drogszabályozás Emberi jogok ENSZ drogpolitika Eurodrog Európai Drogpolitikai Kezdeményezés (EDPI) Filmek Hatályos jogszabályok Heroin dosszié Kanada Kannabisz-Szkizofrénia dosszié Latin-Amerika Legalizáció Linkek Magyar drogpolitika Marihuána Médiamonitor Nemzetközi szervezetek No Brog Rovat Online tanulmányok Opiátok Oroszország drogpolitikája Pszichedelikus drogok Pszichedelikus gyógyászat PSZK dosszié Schedel Andor gyűjtemény Stimulánsok Szcientológia dosszié TASZ kiadványok Tűcsere dosszié USA Ártalomcsökkentés Ázsia

Footer

Jogriporter Alapítvány 2017
1032 Budapest
San Marco utca 70.
Postafiók: 1428 Budapest, pf. 420
Email: rightsreporter@rightsreporter.net

Search

További oldalaink:

Drogriporter Blog

Jogriporter Alapítvány 

Room for Change Campaign

Dare to Act Campaign

Drogriporter