Nagy mérföldkőhöz érkezett bongor: az előadó a közösségi oldalán jelentette be, hogy egy éve józan életet él. 2025-ös albuma, az Extázis nekem nagy élmény volt: ritka ez a friss, életszagú, didaktikusságtól mentes hang, amikor piáról, drogokról és függőségről van szó. Mert tudjátok vannak azok a hiphop dalok, amikor menősködik a cuccozással, vagy, ami rosszabb, felemelt mutatóujjal prédikál a zenész, amitől nekem többnyire ásítanom kell. Valószínűleg a nevelni akart tinédzsernek is. De Bongor nem a felszínes horrorsztorikkal borzolja a kedélyeket, nem moralizál, inkább mélyebbre ás. Humorral, ami néha persze kicsit keserű és nem tudja elfedni a fájdalmat és ürességet, ami a kényszeres piálás epicentrumában áll és örömnek álcázza magát. Maszatolás nélkül szembenéz a fájdalommal: hogy honnan jön – milyen történeteket suttog. Könyörtelenül feltárja, amit talál: gyermekkori traumákat, apával való kapcsolatot, párkapcsolati krízist, az ambivalens szeretem-gyűlölöm viszonyt a piához. A legerősebb és egyben legtragikusabb számomra az Apa című szám – szinte epikus költemény a függőségről és a felépülésről. Ami nem az első piánál kezdődik, nem is az első spanglinál: hanem ott a születés körül, a szüleinkhez való félrecsúszott kapcsolódási kísérleteinkben. A teljes kiszolgáltatottság azon éveiben, amikor még nem tudtunk határokat húzni magunk és mások köré, és szavaink sem voltak, hogy kifejezzük, mit érzünk. Akkor kezdtük el cipelni magunkkal a pakkot, ami az évek során csak egyre dagad. Bántások, titkok, távolságok, szavak és csöndek kerülnek bele: „menetet vágnak az agyba”. Nagy önismereti munkát és fájdalmas hibákban edződött bölcsességeket sűrített bele ebbe a számba. Mint például azt, hogy az elismerés és a szeretet nem ugyanaz. És hogy fontos, hogy lássuk, hol bántottak minket – de végül ki kell lépnünk az áldozati pózból és el kell engednünk azt is. „Az én gyerekem már nem fog félni tőlem” – hangzik a végszó, mintegy varázsige, ami megtöri a transzgenerációs trauma átkát. Hangosan kell felépülni, hogy mások ne halljanak meg csöndben, tartja a mondás. Hát Bongor nem hallgat. Jól teszi. Boldog első szülinapot! ❤