A múltkor beszélgettem valakivel, akinek az életét alapvetően megváltoztatta a varázsgomba – a pozitív irányba. Nagy dózisban, terápiás céllal használta a szert, és mély spirituális élményt élt át. Egyes szakaszokon kimondottan félelmetes, halálközeli élményekkel. Az utazás során olyan belátásokra tett szert, amelyek segítségével képes volt új irányt és jelentést adni az életének. Ugyanakkor soha nem járt fesztiválon, az elektronikus zene nem az ő világa, és kizárólag egyedül vagy legfeljebb kísérővel utazott – illetve maga is kísért hasonló terápiás élményeket. Elgondolkodtam, hogy az a varázsgomba, amit ő ismer, mintha teljesen más szer lenne, mint amit azok az emberek ismernek, akik kizárólag baráti társaságban, esetleg buliban, rekreációs céllal próbálták ki a gombát. Az ő élményét az ünnepélyes komolyság jellemezte – és nem a játékos vidámság. Számára ismeretlen az érzés, ahogy emberek teljesen egymás hullámhosszaira csavarodva a derű csillapíthatatlan hullámait lovagolják meg. Mindkettő ugyanaz a hatóanyag – pszilocibin – mégis, két teljesen eltérő élményvilág. Ez az, amit nagyon fontos megérteni: az eltérő dózis, az eltérő környezet (setting) és az emberek eltérő hozzáállása, magukkal hozott várakozásai (set) teljesen máshogy alakítják, formálják akár ugyanazon szer hatásait. A pszichedelikumok terápiás hatása nem önmagában a szerben van: az csupán egy eszköz. Mintha egy kulcs lenne egy ajtóba, ami többféle szobába nyílhat, attól függően, hogy mi mit viszünk magunkkal, vagy miben, kivel vagyunk éppen. A megfelelő környezetben és felkészültséggel lehet terápiás célra is használni. A pszichedelikus terápiát mindig komoly felkészülési munka előzi meg, majd komoly élményintegrációs munka teljesíti be. A terápiás kapcsolat dinamikája ad neki keretet és jelentést. Aki ellenben egy társasági eseményen, fesztiválon használ gombát vagy bélyeget, az érezheti magát jól vagy rosszul tőle – de az nem terápiás használat. Annak is van felelőtlen és felelős formája: aki rosszul választja meg az alkalmat, a barátokat, az állapotot, az csúnyán megjárhatja. De a kockázatokat tudatossággal, felkészültséggel lehet minimalizálni. Talán éppen ez a pszichedelikumok egyik legérdekesebb sajátossága: nem egyszerűen megváltoztatják a tudatot, hanem felerősítik azt, amit magunkkal viszünk az élménybe – és azt, amit a környezet kínál számunkra. Ez kockázatokat és lehetőségeket egyaránt tartogat.