Most, hogy Németország a kannabisz legális szabályozásának bevezetésére készül, felerősödtek a kormánypárti sajtóban a legalizáció állítólagos veszélyeire figyelmeztető hangok. Az alábbi írás áttekinti, hogy milyen hatásokkal járt a legalizáció Kanadában, és cáfolja a leggyakoribb tévhiteket.
Kormányközeli megmondóemberek azzal riogatnak, hogy a németországi legalizáció Magyarországra is veszélyes lesz. Azt állítják, hogy ahol a kannabisz legális szabályozását bevezették, például Kanadában, „bizonyíthatóan nem vált be a kísérlet”. „A drog ugyanis elszabadult az utcán, virágzik a szervezett bűnözés, mert a legális ‘coffee shopok’ (sic) helyett a dílerektől szerzik be a fogyasztók az erősebb, valamint olcsóbb kábítószereket.” Kijelentették azt is, hogy a legalizáció mellett érvelők „minden állítása ellentétes azokkal a kutatásokkal, melyeket publikálnak tudományos folyóiratokba.”
Valójában éppen az ilyen szélsőséges, kategorikus kijelentések azok, amik hiteltelenné teszik a megfogalmazójukat. Hiszen a legalizációval kapcsolatban sokféle kutatás, sokféle adat van, és ezek értelmezése még a tudományos közéletben is vitatott. A kinyilatkoztatások és lózungok helyett ebben a cikkben a kanadai fűlegalizáció társadalmi, közegészségügyi, bűnügyi hatásait vizsgáló kutatások eredményeit mutatjuk be. Hangsúlyosan valódi szakfolyóiratokban megjelent valódi tudományos cikkekre hivatkozva. És ez alapján döntse el a Kedves Olvasó maga, hogy mit gondol!
A kanadai szabályozás
Kanada Uruguay után a második olyan nemzetállam volt a világon, ahol 2018-ban a kannabiszt mind gyógyászati, mind nem gyógyászati célból legálissá tették. A 18 éven felüli személyes összesen 30 gramm szárított növényt birtokolhatnak, és négy tő növényt termeszthetnek otthon (bár ez utóbbit Quebecben és Manitobában nem ismerik el). Az egyes tartományok jelentős autonómiát kaptak abban, hogy miként szabályozzák a kannabisz forgalmazását. Így például eltér a vásárlás minimális életkora (18, 19 vagy 21 év).
Először is, Kanadában nincsenek “coffee shopok”. Azok sajátosan hollandiai kávézók, ahol a kannabiszt a helyszínen el is lehet fogyasztani. Kanadában üzletek vannak, ahol a kannabiszt meg lehet vásárolni, haza lehet vinni, de helyben fogyasztani tilos. Fontos különbség ezenkívül az is, hogy míg Kanadában a termesztéstől a forgalmazásig (seed-to-plant) mindent legálisan szabályoznak, Hollandiában a kannabisz illegálisan kerül be a coffee shopokba. Kanadában a legális kannabisz termékek reklámozása, brandingje tilos, hogy ezzel is kevésbé vonzóvá tegyék őket a fiatal vásárlók számára.
Két évvel a legalizáció után 1183 kannabisz-üzlet létezett Kanadában, ma már a számuk eléri a 3800-at. De ezek földrajzi eloszlása vegyes és száma folyamatosan változik. A tartományokban az engedéllyel rendelkező termesztők csak a helyi kormánynak adhatnak el, ami ellátja a boltokat, ahol a fogyasztók megvásárolhatják a szert. Van olyan tartomány, ahol a kannabisz kiskereskedelmi forgalmazása is kormányzati monopólium, máshol állami engedéllyel rendelkező magánvállalkozások üzemeltetik a boltokat, és van, ahol vegyes rendszer működik.
Az ellenzők a legalizáció előtt azzal riogattak Kanadában is azzal riogattak, hogy „el fog szabadulni” a kannabisz-fogyasztás. De ezek a kezdeti félelmek ezidáig nem igazolódtak.
A kanadai szakemberek többsége ma is támogatja a legális szabályozást
Évekkel a legalizáció bevezetése után a kanadai közvélemény többsége még mindig támogatja az új politikát. Ha a kísérlet bizonyíthatóan nem vált volna be, és az ellenzők félelmei valóra váltak volna, akkor annak minimum a fiatal szerhasználókkal dolgozó addiktológiai szakemberek véleményében tükröződnie kellene. Azonban egy idén júniusban a Substance Abuse Treatment, Prevention, and Policy című szaklapban megjelent kutatás szerint a megkérdezett kanadai szakemberek többsége (60%) egyetértett a legalizációval, és csupán ötöde (20%) ellenezte azt.
A legalizációt a szakemberek annak ellenére támogatják, hogy a válaszadók 84%-a szerint a kannabisz ártalmas lehet a fiatalok fizikai és mentális egészségére. A problémát azonban a többség nem a legalizációban látja, hanem az ellátórendszer elégtelenségében. A szakemberek 72%-a szerint elégtelen a fiataloknak nyújtott addiktológiai ellátás, és 68% szerint a meglévő szolgáltatások nincsenek megfelelően integrálva a pszichiátriai ellátásba.
Elsősorban a felnőttek, és nem a tinédzserek körében nőtt a kannabisz fogyasztása
Egy 2022-ben a Frontiers of Psychiatry című tudományos szaklapban publikált áttekintés szerint a fiatalok kannabisz-fogyasztását mérő vizsgálatok eredményei a legalizáció után vegyes képet mutatnak. Vannak olyan vizsgálatok, amelyek semmilyen statisztikailag jelentős változást nem mutattak a fogyasztási trendekben – míg voltak olyanok is, amelyek enyhe csökkenést, vagy növekedést jeleztek. Egy másik szisztematikus irodalmi áttekintés is arra a következtetésre jutott, hogy a felnőttek körében mérsékelt növekedés volt tapasztalható, míg a tinédzserek körében nem.
A Canadian Cannabis Survey 2022 adatai szerint például a 16 és 19 év közötti fiatal felnőttek körében 2018 és 2022 között enyhe ingadozás mellett sem volt tapasztalható semmilyen kiugró változás. Ahol viszont ennél markánsabb (bár ott sem nem kiugró) növekedés tapasztalható, az nem a fiatal, hanem éppen a felnőtt és idősebb korosztály.
Egy a Journal of Drug Issues című folyóiratban megjelent cikk szerint az 55 és 65 éves korosztály körében a kannabiszt kipróbálók aránya 2018 és 2021 között 19%-ról 25%-ra nőtt. A cikk szerint az idősebbek közül a kannabiszt elsősorban nem bulizáshoz használják, hanem az egészségük és a jóllétük megőrzésének egyik eszközeként. A kannabisznak ugyanis számos gyógyászati hatása van, és kiválthat más, esetleg több mellékhatással rendelkező gyógyszert.
A napi rendszerességgel szívók aránya nem változott
Ami a kannabiszt valaha kipróbálóknál fontosabb adat: hogy vajon hányan fogyasztanak napi rendszerességgel. A Canabis Survey adataiból kiderült, hogy az elmúlt évben legalább egyszer kannabiszt használók mintegy 25%-a volt napi rendszerességű fogyasztó a legalizáció előtt – és ez az arány azóta sem változott jelentősen.
Nőtt a kannabisz kipróbálásának életkora
Szintén fontos, hogy a kannabisz első kipróbálásának átlagéletkora nem csökkent, hanem nőtt: a 2018-as 18,9 évről 2022-re 20,5 évre. Mivel tudjuk, hogy minél korábban kezd el valaki szívni, annál nagyobb eséllyel válik később problémás szerhasználóvá, ez egyértelműen pozitív trend.
Csökkent a kannabiszt orvosi célból használók száma
A kannabisz gyógyászati használata már a teljes legalizáció előtt is engedélyezve volt Kanadában. Bár azt várhattuk volna, hogy a teljes legalizációval a kannabiszt orvosi javallatra, gyógyászati célból használó felnőttek száma is növekedni fog – érdekes módon ezzel ellentétes trendet látunk. 2018-ban összesen 346 ezer pácienst tartottak nyilván, 2021-ben pedig már csak 257 ezret.
A kannabisszal kapcsolatos sürgősségi beavatkozások: vegyes kép
Azok a kutatások, amelyek a kannabisszal kapcsolatos kórházi sürgősségi beavatkozások alakulását mérték, vegyes eredményekkel zárultak. Egy 2022-ben a Substance Use and Addition című folyóiratban publikált áttekintés szerint maga a 2018-as legalizáció nem járt együtt a sürgősségi beavatkozások növekedésével – amikor azonban a boltok elkezdték árulni a kommercializált kannabisz termékeket (főleg az ehető termékeket), akkor az együtt járt a balesetek növekedésével. Ennek hátterében az állt, hogy az orálisan elfogyasztott kannabisz termékeknek teljesen más a metabolizmusa, mint az elszívott kannabisznak: hosszabb, intenzívebb hatással járnak, és a megfelelő adagolás hiányában könnyen rosszullétet okozhatnak. Ez a rosszullét azonban nem veszélyezteti az életet és az esetek túlnyomó többségében egy-két nap alatt teljesen megszűnik. Ezenkívül előfordult az is, hogy a felelőtlen szülők/gazdák által ellenőrizetlenül hagyott kannabisz-terméket gyermekek vagy háziállatok ették meg, ami szintén rosszullétet eredményezett. Mivel a boltok nagyjából egy időben nyitottak a COVID-járvánnyal, ezért nehéz kiszűrni azt, hogy a növekedésben mekkora szerepe volt a bezártság miatti stressznek és szorongásnak, és mennyi szerepe a legalizációnak.
A kannabisz-fogyasztók tájékozottabbak
A fentebb idézett Canadian Cannabis Survey szerint a kannabisz-fogyasztók a legalizáció óta tájékozottabbá és tudatosabbá váltak, mint korábban. Ez annak is köszönhető, hogy a legalizációval párhuzamosan az állam befektetett a tájékoztató kampányokba is, amelyek a kockázatokra is felhívják a figyelmet. 2017-ben még a megkérdezetteknek csupán 64%-a gondolta azt, hogy a kannabisz függőséget okozhat – míg 2021-ben már 93%-a.
Csökkent a kannabiszt szívók aránya
A kannabisznak több fogyasztási módja is létezik, ezek közül a leggyakoribb az, ha a szárított növényt cigarettába tekerik vagy pipából elszívják. Ez a fogyasztási mód ugyanakkor káros égési termékeket termel, amelyek nem tesznek jót a légzőszerveknek. A legalizáció óta a kannabisz-fogyasztási szokások is átalakulóban vannak: a szívás még mindig a leggyakoribb, de az aránya 2018 és 2022 között 89%-ról 70%-ra csökkent. A kevésbé káros vaporizálás (e-cigi) aránya pedig 33%-ról 36%-ra nőtt, míg az ehető/iható termékeket fogyasztók aránya 43%-ról 56%-ra nőtt.
A kanadaiak többsége már legális boltokban vásárolja a kannabiszt
A legalizáció után közvetlenül úgy tűnt, hogy a legális piac nem tudja „megverni” az illegális piacot: az emberek többsége még mindig a megszokott forrásaiból vásárolta a kannabiszt. Ennek több oka volt, elsősorban az olcsóbb ár, illetve az, hogy nem volt a közelükben legális üzlet. A kanadai legalizációt ezenkívül sokan túlszabályozottnak tartották. Senki sem várhatta, hogy egy évszázada gyarapodó illegális piacot majd egyik napról a másikra fel lehet számolni.
A legális szabályozásnak azonban van egy nagy előnye a merev prohibicionista politikákkal szemben: képes rugalmasan alkalmazkodni a valósághoz.
Ez történt Kanadában is. A kezdeti nehézségek után a legális piac versenyképesebbé vált, és ma már a polgárok túlnyomó többsége legális forrásból vásárol. Már 2021-ben is a többséget (53%) képezték. Arányuk a Cannabis Survey szerint 2022-re pedig elérte 61%-ot. Ma már akár 70% körül is mozoghat. A drog éppen a tilalom, a prohibíció miatt „szabadult el” az utcákon és termelt bevételt a szervezett bűnözésnek – míg a legális szabályozás ezt jelentősen visszaszorította. Szintén érdekes, hogy a kannabisz-fogyasztók ma már átlagosan (kb. havi 10 dollárral) kevesebbet költenek fűre, mint a legalizáció előtt.
A legális kannabisz-piac tetemes adóbevételt hoz az államnak
A legális kannabisz-ipar nem csak jelentős profittal és munkahely-teremtéssel (kb. 150 ezer munkahely) járul hozzá a nemzetgazdasághoz Kanadában – de jelentős adóbevételt is termel.
A Statistics Canada (az ottani KSH) több, mint 1,5 milliárd kanadai dollárra becsli a kanadai állam által a legális kannabiszból beszedett adó összegét 2020 és 2021 között. Ez majdnem 390 milliárd forint! Idén, 2023-ban, ennél is jóval több (3,9 milliárd CAD) adóbevételt jósolnak. A kannabisz piacból származó bevétel korábban az illegális piacot gyarapította – többek között a szervezett bűnözés zsebébe vándorolt. Ma már jelentős részét visszaforgatják oktatásba, egészségügybe és szociális ellátásba.
Kevesebb fiatalt csuknak le – a rendőrség a valódi bűnözőkre összpontosíthat
A legalizáció egyik legjelentősebb hatása az, hogy jóval kevesebb fiatalt kriminalizál az állam. A fogyasztás nem bűncselekmény, a rendőrség csak az illegális termesztőkkel és forgalmazókkal szemben lép fel. A legalizációval kapcsolatos viták többnyire azokra a vélt, többnyire bizonyítatlan kockázatokra fókuszálnak, amiket a legalizáció állítólag jelent. Eközben figyelmen kívül hagyják azokat a több évtizede alaposan dokumentált ártalmakat, amiket a kriminalizáció jelent – többek között éppen a fiatalokra, és azok testi-lelki egészségére. Ezek az ártalmak most drasztikusan csökkentek Kanadában.
2018 után a kannabisszal kapcsolatos büntetőeljárások száma azonnal meredeken zuhanni kezdett. Egy a Drug and Alcohol Dependence című szaklapban idén áprilisban megjelent szakcikk szerint 2018 után jelentősen (mintegy 60%-al) csökkent a kannabisszal kapcsolatos büntető-eljárások száma, és ez a hatás tartósnak bizonyult. Ennek közvetett, de szintén pozitív következménye a rendőrség jelentős tehermentesítése.
A kannabisz legalizáció csökkentette, nem növelte a bűnözést
Ami az egyéb bűncselekményeket illeti, egy idén novemberben az Addictive Behaviors című szakfolyóiratban publikált kutatás során áttekintették 2025 és 2021 között a vagyon-elleni és az erőszakos bűncselekmények alakulását. A kutatók nem találtak semmilyen bizonyítékot arra, hogy a kannabisz-legalizáció akár növelte, akár csökkentette volna ezek számát. Így, mivel a legalizáció a kannabisszal kapcsolatos bűncselekmények számát jelentősen visszaszorította, így a mérleg pozitív: jelentősen csökkent a bűnözés.
A szervezett bűnözés az illegális és nem a legális iparágakból szerzi bevételének túlnyomó többségét – a világon mindenhol, így Kanadában is. A legalizáció óta az illegális kannabisz-piac egyre csökken, így egyre kevesebb bevételi lehetőséget biztosít a szervezett bűnözésnek. Bár felmerültek a konzervatív sajtóban olyan vádak, miszerint a szervezett bűnözéshez köthető cégek is kaptak engedélyt legális termesztésre, a Kanadai Egészségügyi Minisztérium ezeket a vádakat határozottan cáfolta. A maffia elsősorban az illegális drogok, a metamfetamin és a fentanil kereskedelméből szerez profitot Kanadában. Mindenesetre az illegális kannabisz-piac még létezik, és a szervezett bűnözés hasznot húz belőle. De ennek az egyik fő oka is sokkal inkább az, hogy a szomszédos USA-ban, ahol a kannabisz még nem legális szövetségi szinten, az illegális felvevőpiac erre keresletet biztosít.
A legalizáció nem jár együtt több közlekedési balesettel
A kannabisz hatása alatt romlanak bizonyos vezetői képességek, így nem tanácsos volán mögé ülni a fogyasztás utáni órákban. Viszont a kutatásokból az is kiderül, hogy ez a károsodás jóval csekélyebb, mint az alkoholos befolyásoltság alatt. Sokan attól tartottak, hogy a kannabisz legalizálásával elszabadulnak a közlekedési balesetek, azonban ez a félelem is megalapozatlannak bizonyult. Egy 2023 augusztusában az Addiction című szaklapban megjelent cikk szerint “a kanadai rekreációs kannabisz-legalizáció nem befolyásolta jelentősen a gépjárművekkel és kerékpárokkal/gyalogosokkal kapcsolatos sérülések alakulását.”
A Canadian Cannabis Survey szerint ezenkívül 2017 és 2021 között 27%-ról 16%-ra csökkent azok aránya, akik kannabisz hatása alatt gépjárművet vezettek. A legalizációval párhuzamosan szigorítottak a bódult/ittas vezetés büntetésén és monitorozásán, így több vezető ellen indult eljárás kannabisz hatása alatt való autóvezetés miatt.
A kannabisz és mentális egészség
Gyakori félelem, hogy a kannabisz fogyasztása pszichiátriai betegségek, így szkizofrénia kialakulásához vezethet fiataloknál. Bár a kannabisz fogyasztás és a pszichózis között kétségkívül van együttjárás (korreláció), ez nem jelenti azt, hogy a kannabisz-fogyasztás a kiváltó oka (kauzáció) lenne a mentális betegségnek (lásd például ezt és ezt az áttekintést). A média szenzációhajhász beszámolóiban ez a különbség elsikkad és a kockázatokat rendre jelentősen eltúlozzák. Ráadásul nincs bizonyíték arra, hogy a legalizációval ezek a kockázatok növekednének. Egy 2019-ben a Journal of Dual Diagnosis című lapban publikált, az agyi képalkotó eljárások segítségével végzett kutatásokat áttekintő cikk szerint nincs szilárd bizonyíték arra, hogy a serdülőkori kannabisz-használat agykárosodást okozna.
Egy a Journal of Substance Abuse Treatment című folyóiratban megjelent cikk szerzői a Torontó-i Addiktológiai és Mentális Egészség Központ adatainak elemzésével arra a következtetésre jutottak, hogy nem volt jelentős változás a legalizációt követő időszakban a klienseik szerhasználati mintáiban vagy mentális egészséggel kapcsolatos profiljában. Egy másik kutatás jelentős növekedést mutatott a hozzájuk kannabisz-problémák miatt forduló kliensek számában, ugyanakkor nem mutatott növekedést a pszichózisos esetek tekintetében.
Mint láthattuk, a kannabisz fogyasztása nem növekedett számottevően a fiatalabbak körében a legalizáció után. A kannabiszt használó tinédzserek egy kisebbsége válik problémás használóvá, akik egyéb szempontból is veszélyeztetettek: instabil családi háttér, negatív gyermekkori élmények, mentális betegség előzmény a családban, egyéb szerhasználat. Hogy ezeknél a magas kockázati háttérrel rendelkező fiataloknál a kannabisz-használat mennyiben ok és mennyiben tünet, az vitatott. Egyes kutatások szerint a kannabisz egyértelműen ront a mentális állapotukon. Egy 2023. augusztusában publikált kanadai longitudinális vizsgálat viszont nem talált bizonyítékot arra, hogy a rekreációs kannabisz-fogyasztás az egyébként magas kockázatú fiatalok körében hozzájárult volna a pszichotikus tünetek vagy kognitív zavarok súlyosbodásához. Ami viszont tény: ezek a fiatalok éppúgy képesek voltak beszerezni a kannabiszt illegálisan a legalizáció előtt és után. A kanadai kormány azon kinyilvánított célja, hogy a legalizációval majd kevesebb ilyen veszélyeztetett fiatal fog hozzájutni a kannabiszhoz: egyértelműen nem igazolódott. De az sem, hogy többen.
Mint ahogy két kanadai kutató rámutatott a Journal of the Canadian Academy of Child & Adolescent Psychiatry című szaklap 2021. augusztusi számában, a valódi megoldás nem a jogi szabályozásban rejlik, hanem abban, ha célzott prevenciós beavatkozásokkal próbálják megtalálni és korai kezelésbe vonni a legveszélyeztetettebb fiatalokat. “Mérlegre helyezve, különösen, ha a kriminalizáció fiatalokra gyakorolt káros hatásait tekintjük, a legalizáció továbbra is nagyobb lehetőséget biztosít a közegészség védelmére és nettó hasznot jelent a kannabisz-használók és a társadalom egészének jólléte szempontjából ,” írják a kutatók.
A kannabisz-legalizációból főleg fehér férfiak profitáltak
A kanadai legalizáció egyik legnagyobb hibájának azt tartják, hogy a társadalmi igazságosság elveit nem sikerült érvényre juttatnia. A 100 éves drogellenes háború ártalmai által leginkább sújtott őslakosokat és etnikai kisebbségeket nem kompenzálták és nem részesülhettek az új legális kannabisz-ipar hasznából sem. A Deloitte 2021-es kannabisz-iparról szóló jelentéséből kiderül, hogy a kannabisz-vállalkozások vezetőinek 72%-a fehér férfi, 14%-a kisebbségi férfi, 12%-a fehér nő és 2%-a kisebbségi nő. Ez rímel a Torontói Egyetem azon vizsgálatának eredményeire, amely szerint a kannabisz-ipar vezetőségének 86%-a férfi, 84%-a fehér férfi. Akwasi Owusu-Bempah és Tahira Rehmatullah könyve részletesen is foglalkozik a kanadai drogpolitika és szisztematikus rasszizmus kérdéseivel. Szerintük a legalizáció egy elszalasztott lehetőség volt arra, hogy a drogellenes háború által leginkább sújtott közösségeket helyzetbe hozzák.
Big Cannabis
Szintén gyakori kritika, hogy a legális kannabisz-piacot Kanadában nagy multicégek dominálják. És nem valósult meg az ígéret, ami szerint majd a helyi közösségek, kisvállalkozók profitálhatnak belőle. Így egyesek attól tartanak, hogy a kannabisz-piac olyan lesz, mint a dohányipar, amit a Big Tobacco ural. Vagy a gyógyszeripar, amit a Big Pharma. Ezek a kritikák sem a legalizáció lényegét érintik – hanem azt a módját, ahogyan azt Kanadában megvalósították. Mások szerint ezek a félelmek eltúlzottak, és a kanadai rendszer, ahol a marketing és branding tilos, és a nagykereskedelem monopóliumát az állam birtokolja, nem ad lehetőséget egy Big Cannabis kialakulásának.
A kannabisz miatt bebörtönzöttek korlátozott amnesztiája
Egy másik, ehhez kapcsolódó kritika a legalizációval szemben az, hogy nem sikerült kompenzálni azokat, akiket korábban a kannabisz miatt bebörtönöztek vagy másként szankcionáltak. És akik körében a lakosságon belüli arányukhoz képest sok kisebbségi, szegény hátterű embert találunk. A legalizáció után a kormány lehetővé tette, hogy a korábban kannabisz miatt büntetettek a büntetésük és priuszuk törlését kezdeményezzék. Azonban a folyamat bürokratikus akadályai miatt végül 2021 októberéig mindössze 484 embert részesítettek amnesztiában. Közben az érintettek számát százezrekre teszik.
