István Gábor Takács is a human rights activist, videographer and trainer. He ran the Video Advocacy Program of the Hungarian Civil Liberties Union between 2007-2015. He worked as a needle exchange program counselor for 5 years. He is author of several articles on harm reduction and cameraman, editor, director and co-director of more than 700 online videos, among them longer documentaries, such as “Kostya Proletarsky” (2020), “Taking Back What’s Ours: An Oral History of the Movement of People who Use Drugs” (2020) ”A Day in the Life: The World of Humans Who Use Drugs” (2016), “Without Rights” (2009), “Without a Chance” (2014), “Room in the 8th District” (2014) and “The Invisible” (2011). Since 2016 he works at the Rights Reporter Foundation, where besides producing films, he is training activists in video advocacy.
idézet a cikkből: Megölném magát, mondta Újpesten, az utcán G., a huszonhét éves drogos, miközben tűt cserélt. Ha biztosan tudnám, hogy van pár milliója, akkor tarkón lőném. Az utcán. Nekem magával nincs bajom. De pár százmillióért a barátomon kívül én bárkit. Maga akarta, hogy őszintén beszéljek. Hát lelőném.
A hírben a következők szerepelnek: „Dublin, 2005. szeptember 11. (MTI/AFP) – Nem elég, hogy mint minden kábítószer, káros az egészségre a divatos ecstasy, még a szervezet ellenálló képességét is csökkenti a fertőző betegségekkel szemben – állapította meg egy ír kutatócsoport.” „Kutatási eredményeiről egy dublini tudományos konferencián beszámolva Thomas Connor kutatóorvos azt mondta, hogy az MDMA fogyasztása gyengíti a szervezetben mind az öröklött, mind a szerzett immunitást, így az egész test ellenálló képessége csökken a fertőző betegségekkel és a...
A lap szerkesztője új cikkben reagált a mi és olvasónk által elküldött levelekre. Idézetek az új cikkből: "Írásomra hevesen reagált a drogok legális fogyasztásáért harcoló mozgalom. Érvelésük félrevezető. Szerintük a drogok a lelkileg egészséges emberekre nem veszélyesek. Még ha így is lenne, akkor „pusztuljon a férgese?” A drog játék a tűzzel, és ennek veszélyétől minden eszközzel meg kell védeni a fiatalságot. " "Amikor a fentiekről írtam a Bogárd és Vidékében, nem a levegőbe beszéltem, nem„mítoszról”, hanem nagyon is a valóságról szóltam. Ugyanis a...
Idézetek a Népszabadság cikkéből: "Függőséget, depressziót okozhatnak – a "könnyű" drogokként emlegetett tudatmódosító szerekkel kapcsolatban ezt sokan tudják. Az azonban kevésbé ismert, hogy ezek a szerek agykárosodást is okoznak. – A rendszeres diszkódrogfogyasztók hatvan százalékánál kognitív zavarok lépnek fel, fokozottan fordul elő körükben többek közt depresszió is; minden ötödik fogyasztó pedig függővé válhat – állítják német kutatók…. – Amerikában, Németországban már a háború óta terjed a használatuk, nálunk még csak most érik az első...
Az olvasói levél szerzője arra buzdítja a tanárokat, hogy tegyenek feljelentést, ha tudomásukra jut diákjuk drogfogyasztása. A morális dilemmát eképp oszlatja el: " Felmerülhet az oktatókban a kérdés, hogy miért kellene felvállalniuk az iskolának a „besúgó” szerepét, azonban ez téves gondolkodás. A rendőrségi eljárásnak elsősorban nem az a célja, hogy börtönbe csukja az egy szál füves cigarettát elszívó ifjoncot."
A cikk arról számolt be, hogy "Európa-szerte szinte mindenhol egyre szigorúbban lépnek fel a drogfogyasztók ellen. Svédországban például napjainkra olyan méretű egészségügyi és családügyi konfliktust generált a `70-es évek liberális kábítószer-politikája, hogy a kormány a polgárok követelésére áttért a tiltó drogpolitikára. " Írtunk levelet, amelyben reagálunk mindkét tévedésre, és összefoglalót készítettünk a svéd drogpolitika eredményeiről.
A cikkben Szomor Katalin kábítószer-szakértő majdnem az összes marihuána-mítoszt leírja, de foglalkozik drogpolitikával is: "A döntéshozókra nyomást gyakorolni kívánó csoportok, melyek az indiai kender legalizálást szeretnék elérni, a lakosság egy-százezred részét, ha kiteszik, mégis hatalmas hangerővel kürtölik tele a sajtót téveszméikkel a kannabisz állítólagos veszélytelenségéről. Ez, a TV-hírekből is jól követhető "fű-háború" nem az allergiát okozó parlagfű helyett ültetne angol pázsitfüvet, hanem nyíltan fellép a "fű"-nek becézett indiai kender szabad...
A Guardian c. brit lap cikkének címe talán sokakban megbotránkozást kelt – pedig a szöveg célja nem a polgárpukkasztás, hanem a gondolkodásra késztetés.
A cikkben Kocsis Irén Mária r. alezredes sematikus és leegyszerűsítő módon ábrázolja a kábítószereket, Tévesen általánosítja az intenzív drogfogyasztó sztereotípiáját minden illegális pszichoaktív szert fogyasztó emberre, az intenzív és problémás drogfogyasztással járó ártalmakat pedig a marihuána fogyasztására általában. A cikkben a drogozásra utaló jelek bemutatásakor szinte minden olyan sztereotípiát leírnak, amelyek még mindig igen közkeletűek, de szerencsére a drogfogyasztók legnagyobb hányadára egyáltalán nem igazak. Pár példa: "A kábítószerek lényegesen veszélyesebbek...
Egy reagálásért kiáltó olvasói levél. Idézet: "Nézem a tévében a könnyű drogok legalizálásáért lobbizó Kendermag Egyesület elnökét, amint dr. Csernus Imrét győzködi, miért is lesz az e honban üdvös, ha szabadon lehet majd füvezni az utcán, tereken, diszkókban, iskolákban. Egy jólfésült, s bizonyára szép karrier előtt álló fiatalember magyarázza egy volt heroinistából orvossá lett embernek, hogy akkor most mi a helyzet a kábítószerekkel, meg azok hatásaival. Egyenlőtlen küzdelem. A szabadságjogok e megtévedt harcosait egyenként le kellene ültetni Csernus dokival, így élvezettel lehetne...
