Egyes kutatások szerint egyes pszichedelikus szerek, megfelelő módon használva, ígéretes szerepet játszhatnak a megbékélésben a világ konfliktus-zónáiban.
Ritkán látott jelenetnek lehettek szem- és fültanúi azok, akik részt vettek az idei Pszichedelikus Tudomány 2023 konferencián Denverben, 2023. júniusának végén. Izraeli zsidó és palesztin arab zenészek együtt játszottak terápiás dalokat a résztvevőknek a konferencia egyik társrendezvényén, a Mercury kávézóban. Az eseményt a háborús traumákból való kollektív felépülés jegyében szervezték. Szerették volna felhívni a figyelmet azokra a kutatásokra, amik alátámasztják a pozitív szerepet, amit a pszichedelikus szerek játszanak ebben a folyamatban a Közel-Keleten.
De mik is a pszichedelikus szerek?
Ebbe a kategóriába tartozik például a pszilocibin (a varázsgomba hatóanyaga), a meszkalin (különféle kaktusz-fajtákban fordul elő), az LSD, a DMT (az ayahuasca hatóanyaga) és az MDMA (ecstasy tabletták hatóanyag). A pszichedelikus szót még Humphrey Osmond pszichológus alkotta meg a görög pszükhé (lélek) és delein (kinyilvánít) szavakból.
A név (lélek-kinyilvánító) arra utal, hogy ezek a szerek felszínre hoznak olyan tartalmakat a tudattalanból, amelyekhez a hétköznapi tudatállapotban nem férünk hozzá. Ez magyarázza az ezen szerek iránti megnövekedett tudományos érdeklődést: hiszen olyan módon változtatják meg az elménk működését, ami, megfelelő dózisban, környezetben, felkészítés és támogatás mellett, segítheti a felépülést számos lelki és viselkedési zavarral küzdő ember számára.
Hogyan segíthetnek a pszichedelikumok a traumák feldolgozásában?
Jelenleg számos olyan kutatás zajlik a világon, ami a pszichedelikumok szerepét vizsgálja úgy általában a traumák feldolgozásában. Ezek a szerek nem önmagukban, hanem pszichoterápiás folyamat részeként, segédeszközeként fejtik ki pozitív hatásaikat. Így például lezajlottak a 3. fázisú klinikai vizsgálatok is, amelyek az MDMA-asszisztált pszichoterápia eredményességét támasztották alá a poszt-traumatikus stressz rendellenesség (PTSD) kezelésében.
„Az MDMA és pszichoterápia minden szempontból jobban teljesített, mint a szermentes pszichoterápia,”
jelentette ki a konferencián Bessel van der Kolk pszichiáter, a traumakutatás egyik nemzetközileg is legelismertebb alakja, a magyarul A test mindent számontart című klasszikus könyv szerzője.
A klinikai vizsgálatok egy részét éppen Izraelben végezték, háborús veteránok bevonásával. Izraelben egyes becslések szerint a lakosság mintegy tizede szenved PTSD-től, és a számuk jóval magasabb azokon a területeken, amelyek közvetlenül ki vannak téve a háborús konfliktusoknak. Ezért az izraeli kormány volt a világon az első, ami pénzügyileg is támogatta ezeket a kutatásokat.
Képbe lép az ayahuasca
Az ayahuasca eredetileg az Amazonas vidékén élő népek által használt főzet, amit ott őshonos növényekből állítanak össze. Fő hatóanyaga a DMT, aminek a felszívódását ún. MAO-gátló anyagokkal teszik lehetővé a szervezetben. Az ayahuascával évszázadok óta gyógyítanak a helyi sámánok, akik generációról generációra adják át a tudást. A gyógyítás szertartásos, kollektív formában történik. A résztvevők intenzív látomásokról, misztikus élményekről számolnak be, amelyeket gyakran életük legfontosabb kinyilatkoztatás-élményeiként tartanak számon.
Az elmúlt évtizedekben az ayahuasca, először különféle vallási csoportok, majd spirituális gyógyító közösségek révén meghódította az egész világot. Valóságos földalatti mozgalom alakult ki, ami a legalitás és illegalitás határán egyensúlyozva működik és ma már tömegekhez juttatja el a növényi gyógyszert.
https://drogriporter.444.hu/2022/07/14/mennyire-veszelyes-az-ayahuasca
Eljutott az ayahuasca Közel-Keletre is. Izraelben az ayahuasca-szertartásokon egyaránt vesznek részt arabok, zsidók és keresztények, hogy felépüljenek a traumáikból. De vajon hogy férnek meg a súlyosan traumatizált, egymás iránt ösztönösen gyanakvó és ellenséges emberek egy fedél alatt, miközben a legintimebb élményeiket osztják meg egymással?
Ez keltette fel Leor Roseman, az Imperial College Pszichedelikus Központ kutatójának figyelmét, aki egy palesztin béke-aktivistával, Antwan Sacával közösen elhatározták, hogy kutatást végeznek az izraeli ayahuasca-szertartásokról és azok szerepéről a két nép közötti mérgező konfliktus kezelésében. A kutatás során olyan zsidókat és palesztinokat interjúvoltak meg, akik már részt vettek ilyen szertartáson. Az eredményeket tavaly publikálták a Frontiers in Pharmacology szaklapban.
A kutatás eredményei
A kutatók elismerik azt, hogy az arab-izraeli konfliktus gyökere elsősorban az erőforrásokért és területekért vívott küzdelemben rejlik. Senki sem várhatja, hogy a brutális agresszió, elnyomás, a különféle egyenlőtlenségek fennmaradása mellett egyik napról a másikra ez a konfliktus feloldható, bármilyen kémiai szerek használatával.
De abban, hogy ez a konfliktus ennyire elmérgesedett, nagy szerepet játszottak azok az egymással párhuzamos, egymás mellett elbeszélő narratívák a valóságról, amelyek megtagadják a másik létjogosultságát, és a konfliktust zéró-összegű játszmaként ábrázolják: vagy ők, vagy mi.
Az ayahuasca által kiváltott kollektív pszichedelikus élmények éppen ezeket a konfliktuson alapuló csoport-identitásokat teszik képlékennyé. Mégpedig a kutatók szerint három szinten.
1) Egység-alapú kapcsolódás
A pszichedelikus élmény egyik leggyakrabban kifejezett eleme: a létnek a létező dolgok sokféleségén túl megtapasztalt, szavakkal nehezen kifejezhető egysége. Számos résztvevő, mind arabok, mind izraeliek beszámoltak arról, hogy a szertartás során feloldottak a csoporton belüli csoport-identitások.
„Ezen a helyen úgy érezzük, hogy az egymás közötti kapcsolat nem zsidó-palesztin többé, hanem emberi, ez az emberi törzs,”
számolt be egy zsidó nő.
„Elérsz egy olyan pontra, amikor már nem látod, ki arab, és ki zsidó … nincs semmi, nincs nyelv, nincs vallás, nincs nem, nincs semmi,”
mondta egy arab nő.
2) A különbség-alapú kapcsolatok elismerése
Az alapvető egység élménye mellett a résztvevők beszámoltak arról is, hogy a szertartás során képesek voltak olyan perspektíva-váltásokra, amikre hétköznapi tudatállapotban nem. Képesek voltak a másik szemszögéből nézni a dolgokat, és jobban megérteni azt.
A konfliktus hatalmi egyensúlya aszimmetrikus, és ez az aszimmetria a szertartásokban is jelentkezik: hiszen azokat nagyrészt zsidók vezették, és a közös nyelv is gyakran a héber volt. A palesztinok gyakran kisebbséget képeztek a csoportokban. Gyakran visszatérő elem volt a csoportokban, hogy a résztvevők felismerték ezt az aszimmetriát, és megpróbálták azt feloldani, a palesztinok aktív bevonásával. Ez gyakran egymás vallásos dalainak közös éneklésében csúcsosodott ki, ami katartikus élmény volt minden résztvevő számára.
„Hirtelen meghallod azt a nyelvet, amit gyűlölsz, talán a legjobban gyűlölsz a világon, és hirtelen ezen a nyelven szeretetet és fényt küldenek neked, és ez teljesen természetessé válik. Bármit is mond a dal, bármik is a szavak, feloldódsz – és megtalálod a békét, ahogy együtt ültök és egy dalt hallgattok arabul. Ez a béke,”
számolt be egy zsidó résztvevő.
3) Konfliktussal kapcsolatos kinyilatkoztatások
Egy arab résztvevő arról számolt be, hogy az ayahuasca hatása alatt látomást élt át, amelyben ő maga került egy izraeli katona szerepébe, aki éppen házkutatást végzett. Majd hirtelen átváltott a család szerepbe, amelynek otthonába a katona betört. Sok résztvevő számolt be arról, hogy ezen látomások, élmények segítségével képessé váltak jobban átérezni és megérteni a másik oldalt.
Ami különösen érdekes volt a kutatásban, hogy a vegyes arab-zsidó ayahuasca szertartásokon való részvétel nem csak a személyes pszichológiai/spirituális fejlődésében volt fontos. De volt, akinek jelentősen befolyásolta a politikai nézeteit és a politikai tevékenységeit is.
„A politikai aktivizmusomban óriási változást hozott … ennek részeként felfogtam, hogy korábban mennyire csak a másik iránti gyűlölet volt az, ami motivált. És az aktivizmusomban az erőszak-mentesség azt jelentette, hogy leleplezzük őket és erősítjük a képet, hogy ők mennyire borzalmasak. Tehát egy démonizáló erőszak-mentesség volt, amit a gyűlölet motivált, nem a szeretet és az együttérzés,”
számolt be egy palesztin résztvevő.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy az ayahuasca nem valamiféle „csodaszer”, ami majd varázslatosan megoldja az évszázadok óta súlyosbodó politikai konfliktust. Amire viszont felhívják a figyelmet, hogy a pszichedelikus szerek gyógyászati hatásait eddig többnyire individuális szinten, apolitikus közegben vizsgálták. De ezek a szerek kollektív, szertartásos használattal komoly szerepet játszhatnak a csoport-identitások, csoportközi konfliktusok formálásában. Az egyéni traumák mellett a kollektív traumák feldolgozásában is segítséget nyújthatnak.