Hírek

A Wikipédiából, a szabad lexikonból. (Próbacikk!)

Az LSD vagy lizergsav-dietilamid egy erőteljes hatású, a természetben előforduló anyagokból kémiai úton előállított hallucinogén hatású vegyület. Az 1960-as években egy átlagos adag LSD hatóanyagtartalma 250-300 mikrogramm volt, nagyjából egy homokszem tömegének egytized része. Manapság ez a hatóanyagtartalom 70-150 mikrogrammra csökkent. Ahhoz, hogy az LSD hasson, minimum 20 mikrogramm hatóanyag szükséges.

Először Albert Hofmann szintetizálta 1938-ban az anyarozsból (rozson élősködő gombafaj) kivont lizergsavból, és ő írta le hatását is egy véletlen mérgezést követően 1943-ban. Ezután 1966-os betiltásáig pszichoterápiás alkalmazására történtek kísérletek, azonban az USA War On Drugs politikája következtében ezek a kísérletek megszűntek, noha jelentős eredményeket hoztak például az alkoholizmus vagy a heroin-függőség kezelésében. Napjainkban kezdték csak újra ezeket a kísérleteket [1]. Ennek ellenére napjainkban az egész világon illegális.

Tartalomjegyzék

* 1 Tulajdonságai
* 2 Hatásai
* 3 Veszélyei
* 4 LSD és a művészet
* 5 Szavak jelentése
* 6 Szleng
* 7 Irodalom

Tulajdonságai

Az LSD érzékeny az oxigénre, az ultraibolya sugárzásra és a klórra. Száraz és sötét helyen évekig eltartható. A tiszta LSD színtelen, szagtalan és kicsit kesernyés. Általában szájon át veszik be; mivel egy adag szabad szemmel szinte láthatatlan, ezért vékony papírra impregnálják, kockacukorra vagy zselatinra kenik.

Hatásai

Az LSD hatását nagyban befolyásolhatják a bevétel előtti események, a lelkiállapot, a környezet, és a bevett drog mennyisége. Az LSD 8-14 óra hosszat fejti ki hatását: az érzékelés, az érzelmek, az emlékezet és a tudat „kitágítását”. Ezenkívül gyakran okoz víziókat, például geometriai mintákat, mozgó tárgyak mögött „nyomokat”, és rengeteg féle színt. Az LSD nem okoz a szó szoros értelmében vett hallucinációkat; ehelyett az illúziók, az álmodozáshoz hasonló látomások és a megszokott dolgok, tapasztalatok megjelenése, jelentése változik meg. Nagyobb adagoknál felléphetnek keresztezett élmények, színek hallása, hangok látása. Az LSD hatására hosszútávú vagy maradandó személyiségváltozás is bekövetkezhet.

Veszélyei

Pszichikai függőséget alakíthat ki, azonban mivel rövid távon a tolerancia nagyon nagy, erre kevés a reális esély. Fiziológiás függőséget (addikciót) nem okoz.

Legveszélyesebb mellékhatása az un. flashback, amely az egyszeri használat után évek múltán is bármikor jelentkezhet.

Használótól függően hozzájárulhat a lappangó pszichés betegségek felszínre töréséhez (skizofrénia, paranoia, pánikbetegség, halálfélelem, ön- és közveszélyes magatartás ). Timothy Leary szerint a legkevésbé veszélyes kikapcsolódás, ugyanis a set-re és setting-re való odafigyeléssel a legtöbb mentális veszély jelentősen csökkenthető.

LSD és a művészet

Az LSD és a művészet kapcsolata a ’60-as években, a hippi korszakban kezdődött, nagy hatással volt az acid-rock kialakulására, de a pop-art fejlődésére, a filmművészetre és a képzőművészetre is nagy hatással volt. Napjainkban a goa-kultúrán érezhető leginkább az LSD hatása.

Szavak jelentése

* trip: Az úgynevezett utazás, amit a fogyasztó átél az átlagos adag túllépése után. Ilyen sokféle lehet, novellákat megtalálhatsz: a www.daath.hu-n.
* set & setting: Az LSD fogyasztásának módja, helye, előkészülete, zene kiválasztása, egy ismerős, vagy jóbarát kiválasztása a fogyasztó felügyeléséhez.
* bad trip: Negatív, vagy kellemetlen utazás

Szleng

* lecsó
* papír
* bélyeg
* sav
* trip (ez egyébként téves szleng, a trip magát az utazást is jelentheti, ami lehet LSD-től, gombától, kaktusztól stb.)
* trinyó
* hofi (egy kifejező képpel nyomott, igazán erős, lásd itt)
* lap
* trio

Az amerikai Legfelsőbb Bíróság döntése értemében a szólásszabadságot nem lehet korlátozni még akkor sem, ha ez a pedagógus megítélése szerint ellentétes az iskolai drogstatégiával.

A Jogsegélyszolgálatról

Félfogadás:

Kik fordulhatnak hozzánk?

Emellett precedens jellegű ügyekben ingyenes jogi képviseletet is biztosítunk betegek, kábítószerfogyasztók, valamint adatvédelmi jogaikban sérelmet szenvedett személyek részére.

1. Elkaptak az utcán/aluljáróban/szórakozóhelyen fél gramm fűvel/speeddel/heroinnal a zsebemben/táskámban, most mi lesz?
 

Az illegálisnak minősített drogok (a jogi szakzsargonban ezek a kábítószerek) megszerzése, tartása, termesztése, előállítása, behozatala, kivitele, fogyasztása Magyarországon bűncselekmény, és alapesetben 5 (öt) évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A fentihez hasonló szituációkban azonban általában csekély mennyiségű kábítószerről van szó, ilyen esetekben pedig a büntetés felső határa már „csupán” 2 (kettő) év. Természetesen a kábítószer terjesztése még ennél is súlyosabb bűncselekmény.

Fontos tudni, hogy a fenti fenyegetettségtől függetlenül a magyar szabályozás ismeri az ún. „elterelés” intézményét, ami azt jelenti, hogy ha valakit csekély mennyiségű, saját (tehát nem eladási, átadási) célra tartott (termesztett stb. ) kábítószerrel kapnak el, úgy mentesül a büntetés alól. Ennek feltétele, hogy legkésőbb az elsőfokú ítélet meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább 6 (hat) hónapig folyamatos – az állapotának megfelelő – kezelésben részesült egy erre jogosított ellátóhelyen. 
 

2. Jó-jó, de mi az, hogy „csekély” mennyiség?
 

A csekély mennyiség fogalmát jogszabály határozza meg az egyes kábítószerfajtákra lebontva. Eszerint a kábítószer csekély mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma (fű-marihuána esetében pl. a tetrahidro-cannabinol, azaz THC-tartalom) nem halad meg egy bizonyos mértéket. Az egyes gyakoribb kábítószerek esetén ezek az alábbiak:

Kábítószer fajtája – a tiszta, 100%-os hatóanyag mennyisége

Kannabisz: 6 gramm totál THC = kb. 100 gramm utcai (átlagos tisztaság: kb. 6%)
Amfetamin: 0,5 gramm = 5 gramm utcai (átlagos tisztaság: 10%)
Kokain: 2 gramm = kb. 10 gramm utcai (átlagos tisztaság: kb. 20%)
Heroin: 0,6 gramm = kb. 3 gramm (átlagos tisztaság: kb. 18%)

(Ezek tehát a „bruttó” mennyiségek, persze teljesen tiszta anyagot soha sem árulnak.)
Kannabisz növény esetén további kisegítő szabály, hogy a mennyiség akkor csekély, ha a növényegyedek száma legfeljebb 5 (öt) db, függetlenül azok méretétől és potenciáljától. Jelentős mennyiség ennek a húszszorosa, vagyis száz növény. A kettő között alapeseti mennyiségről beszélünk.

Nem árt, ha tudod, hogy a kábítószer jelentős mennyiségűnek számít, ha a benne található tiszta hatóanyag mennyisége az adott kábítószerre meghatározott csekély mennyiség felső határának hússzoros mértékét meghaladja (mondjuk egy 5 %-os tisztaságú marihuána példájával a csekély mennyiség felső határa 20 gramm ilyen, nagyjából átlagos erősségű fűből, s ez esetben a jelentős mennyiségnél több mint 400 g füvet bizonyítanak). A kettő közötti az ún. alapeseti mennyiség. 2013 július 1. óta a Btk. új tényállással bővült, a különösen jelentős mennyiséggel, ami a csekély mennyiség határának kétszázszorosa. A mennyiségnek a büntetési tétel nagysága miatt van jelentősége, illetve abból a szempontból, hogy alkalmazható-e az adott esetben elterelés.
 

3. Csekély mennyiséggel kaptak el, és a végén megúszhatom a büntetést – de mi történik addig?
 

Mivel ez bűncselekmény, akárcsak a lopás, mindenekelőtt büntetőeljárást indítanak ellened. Akár bilincsben bevisznek a rendőrségre, rögzítik az ujjlenyomatodat, lefényképeznek (ez az ún. rabosítás), kihallgat az ügyeletes tiszt stb. Maga az eljárás három szakaszra osztható: az első az ún. nyomozati szak (ezt a rendőrség végzi), ezt követően kerül sor – ha annak feltételei fennállnak – a vádemelésre (ez az ügyész dolga), végül a bírósági szakasz (általában tárgyalás) zárja a sort. Figyelem: 2013. július 1. óta az elterelést csak egyszer lehet választani két éven belül – ha ennél többször elkapnak, akkor már bíróság elé kell állnod! Itt nézd meg, hogy mi változott a 2013. évi Btk-szigorítás óta:

A nyomozás során számítani kell arra, hogy kihallgatnak, vizeletmintát is vesznek tőled, sőt, extrémebb esetekben (pl. ha netán a kereskedelem gyanúja is felmerül veled kapcsolatban) házkutatást is elrendelhetnek. No persze kereskedésnél még az előzetes letartóztatást is elrendelhetik, de bele se menjünk, mert jelenleg a kereskedőket életfogytig is le lehet ültetni. Fontos tudni, hogy mint gyanúsított nem vagy köteles arra, hogy az igazat mondd, sőt arra sem, hogy egyáltalán mondj akármit. Talán utóbbi a legbölcsebb magatartás, hiszen bármi, amit mondasz bizonyítékként felhasználható ellened (vagy mondjuk a barátod ellen), és ezen az sem segít, ha egy korábbi vallomást később „visszavonsz”, mert az nem olyan egyszerű. Nyilván váltakozó lelkesedéssel, de a rendőrök azért próbálnak kiszedni információkat a fogyasztókból, tehát akár sok mindent – és sokféleképp: normálisan, vagy kevésbé – kérdezhetnek: mióta fogyasztasz, kitől hányszor és kiktől vásároltál stb.. A lényeg: ha nem akarsz semmit mondani, akkor nem kényszeríthet senki, mert az bűncselekmény. Vallomást azért is óvatosan szabad csak tenni, mert 2007. június 13. napjától ha részletesen elmondod, hogy mióta, milyen rendszerességgel és mit fogyasztottál valaha, és elég meggyőző vagy, akkor eleshetsz az eltereléstől, méghozzá elég messzire (lásd „fogyasztóknak” c. menüpont alatt).
A nyomozás végeztével döntés születik arról, hogy az adott esetben fennállnak-e az elterelés feltételei (csekély mennyiség, saját használat). Ha nem – vádat emelnek. Amennyiben igen, úgy nyilatkoznod kell, hogy vállalod-e a kezelésen való részvételt, mert az elterelés „önkéntes” alapon működik – valójában persze nyilván nem önkéntesség persze az, ha nem egyezel bele, akkor megbüntetnek… Amennyiben a feltételek fennállnak és te is vállalod, úgy kötelező kapnod eljárásonként egy alkalommal legalább egy évet arra, hogy megszerezd az elterelésről adott igazolást.
Egy eljárásban csak egyszer választhatod az elterelést – haladékot egy évig kapsz, ha nincs igazolásod ezalatt, vádat emelnek, de az elsőfokú ítéletig még mindig van esélyed az elterelést befejezni. Annak azonban nincs semmilyen korlátja, hogy akárhányszor igénybe vehesd az elterelést, ha a feltételei adottak, vagyis bármennyi eljárást is indítanak ellened, a sikeres elterelés esetén mindegyiket meg kell szüntetni.

4. Hogy néz ki az elterelés a gyakorlatban?
 

Az eltereléshez szükséges tanúsítványt, igazolást és az eltereléssel kapcsolatos határozatokat át kell venned. Elvileg tájékoztatást is kell kapnod arról, hogy mely szolgáltatókhoz fordulhatsz, tehát a legjobb, ha ilyenkor tájékozódsz az elismert intézmények elérhetőségéről és például letöltöd ezek listáját a minisztérium honlapján keresztül. Ha választottál, be kell jelentkezned a kezelésre. Előfordulhat, hogy tele van a választott intézmény, vagy nem nyújt az állapotodnak megfelelő szolgáltatást, ilyenkor újabb után kell nézni. Sokáig nem lehet halogatni a döntést, mert egy év alatt fél évig folyamatosan kell elterelésre járni. Bármelyik intézményt, vagy igazolás kiadására jogosult orvost választhatod, a lakóhelyed szerint illetékes intézmény a kezelését nem utasíthatja vissza.
Maga a kezelés három formában zajlik attól függően, hogy függőnek, rendszeres használónak vagy csupán alkalmi fogyasztónak minősülsz. Ha még nem vizsgált meg függőség szempontjából igazságügyi szakértő, akkor az adott kezelőhelyen egy ún. előzetes állapotfelmérés során fogják státuszodat meghatározni, és eszerint fognak beosztani. A függők ún. „kábítószer-függőséget gyógyító kezelés”-ben, a rendszeres használók „kábítószer-használatot kezelő más ellátás”-ban, míg a kocadrogosok „megelőző-felvilágosító szolgáltatás”-ban részesülnek.

A kezelés kéthetente átlagosan – és minimum – két óra elfoglaltsággal jár. Fontos, hogy a részvételnek folyamatosnak kell lenni! 30 (harminc) napnál hosszabb kihagyás a hat hónap megszakadásával jár, és kezdheted az egészet elölről, kivéve, ha valamely elháríthatatlan ok folytán (pl. baleseted volt) nem tudtál megjelenni. Utóbbi esetben a folyamatosság nem szakad meg, de a 30 napon túli időtartam a 6 hónapba nem számít bele. Ha ellátóhelyet váltasz, megszakítás nélkül, akkor az elvégzett időket összeadják.

A hat hónap elteltével az egészségügyi szolgáltató igazolást köteles kiállítani a részedre, amit be kell mutatnod a hatóságoknak. Ezután kézbesítik az eljárást megszüntető határozatot. Mivel ez egy kényszerkezeléses procedúra és nem önkéntes, továbbá mert nagyrészt kiképzésre legkevésbé sem szoruló, peches fű-marihuána fogyasztó, és hasonlóan mázlista partizó üli végig, a hatékonysága nem túl fényes, mégis évről évre elég sok adóba kerül.
 

5. Mi a helyzet azzal a kezeléssel, amit az eljárás elején, de határozat nélkül kezdtem el?
 

A Btk. úgy szól, hogy az igazolást legkésőbb az elsőfokú bírósági ítélet meghozataláig kell megszerezni és bemutatni.  A helyes jogértelmezés lényege, hogy az elterelést azután kell elkezdeni, hogy megindult a büntetőeljárás, és csak akkor lesz vége a büntetőügynek, ha elfogadták az elterelés teljesítéséről szóló igazolást.
 

6. Bemutattam az igazolást, elfogadták, túl vagyok a dolgon. Kell fizetnem bűnügyi költséget? Most akkor van „priuszom”?
 

A hat hónapos kezelés teljesítése jogi szaknyelven egy büntethetőséget megszüntető okot eredményez, ennek eredménye, hogy az igazolás bemutatását követően az eljárást megszüntetik veled szemben. A megszüntetett eljárás lényegében olyan, mintha nem is lett volna, például ezt fejezi ki az is, hogy ilyenkor a bíróság – amennyiben a megszüntetésre a bírói szakban kerül sor – „végzést” és nem „ítéletet” hoz.

Ebből az következik, hogy ha az elterelés miatt megszüntetik a büntetőeljárást, akkor nem kell bűnügyi költséget fizetni, Továbbá „priuszod” sem lesz. Azaz nem fogsz szerepelni a büntetett előéletűek nyilvántartásában – ezt lehet ugyanis az erkölcsi bizonyítványban lekérdezni. Más kérdés, hogy a megszüntetett eljárás tényét három évig tárolják a bűnügyi nyilvántartásban, amit csak a bíróságok, rendőrségek és az ügyészségek ismerhetnek meg. A három év leteltével ezt az adatot törölni kell, ha elmulasztják, akkor a törlést te is kérheted, akár pert is indíthatsz ezért.

Frissítve: 2011.02.06

Van-e a pedagógusnak feljelentési kötelezettsége?
 

Sajnos sok helyen továbbra is makacsul tartja magát a tévhit, hogy a pedagógus köteles a rendőrséget értesíteni, ha tudomására jut, hogy diákjai kipróbáltak, használnak valamilyen illegális kábítószert.
 

Milyen esetben van feljelentési kötelezettségünk?

„Bűncselekmény miatt bárki tehet feljelentést; a feljelentés kötelező, ha annak elmulasztása bűncselekmény. A hatóság tagja és a hivatalos személy, továbbá, ha külön törvény előírja, a köztestület köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt – ha az elkövető ismert, annak megjelölésével – feljelenteni. A feljelentéshez csatolni kell a bizonyítási eszközöket, ha ez nem lehetséges, a megőrzésükről kell gondoskodni.” (1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról, 171. §)

A Büntető Törvénykönyv csak súlyos, elsősorban államellenes bűncselekmények esetében ír elő feljelentési kötelezettséget, ilyenek az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása, az alkotmányos rend elleni szervezkedés, lázadás, rombolás, hazaárulás, hűtlenség, ellenség támogatása, kémkedés (1978. évi IV. törvény, vagyis Büntető törvénykönyv – Btk. – 150.§) és ehhez hasonló pl. az emberrablás, terrorcselekmény stb.. Más bűncselekmények esetében nincs feljelentési kötelezettség, a hatóság értesítését az állampolgár belátására bízzák. Ha valaki nem tesz feljelentést, az természetesen önmagában nem minősül bűnpártolásnak sem. És a teljesség kedvéért azt is tudni kell, hogy abban az esetben, ha valaki mást hamisan bűncselekmény elkövetésével vádol, úgy ő maga követ el bűncselekményt, illetve ha valaki olyan körülményről nem számol be, amitől az ártatlanság múlhat, az szintén büntetendő.

Tehát a hatóságok és a hivatalos személyek, szűk körben a köztestületek kötelesek feljelentést tenni, ha bármilyen bűncselekmény elkövetéséről tudomást szereznek. Azonban az iskolaigazgató, a pedagógus, a szülő nem hivatalos személy, az iskola nem hatóság és nem köztestület.

Az iskolának, a pedagógusnak, a szülőnek, az osztálytársnak nincs általános  feljelentési kötelezettsége!
 

Van-e a pedagógusnak titoktartási kötelezettsége?

Igen, van, ezt a közoktatásról szóló (1993. évi LXXIX.) törvényben találjuk, annak egész pontosan a 2. számú mellékletében. Sajnos a szabályok nehezen értelmezhetők és kevéssé precízek, valamint az a szerencsétlenül általános törvényi megfogalmazás is elrelativizálja, mely szerint „súlyos veszélyhelyzet” esetén nem kell megtartani a tanári titkot.

Sajnos a tanári szakma alapvető etikai szabályai még nem megfelelően kidolgozottak, pedig az oktató legalább olyan felelősségteljes munkát végez, mint egy orvos vagy ügyvéd. A Nemzeti Tankönyvkiadó gondozásában azonban már megjelent a pedagógusokra vonatkozó etikai szabályokat tartalmazó „Pedagógusetika – kódex és kommentár” című kiadvány, melyben a titoktartással kapcsolatban a következők olvashatók:

A pedagógusoknak „nevelői tevékenységük közben szerzett magántermészetű információkkal kapcsolatban titoktartási kötelezettségük van. Ilyen információkat csak a gyermek érdekét szem előtt tartva adhatnak tovább, csakis olyan személyeknek, akik ezek birtokában várhatóan eredményesebben tudnak majd cselekedni, szintén a gyermek érdekében.”

A pedagógus a bizalmasan közölt információkat csak a gyermek érdekét szem előtt tartva adhatja tovább, olyan megoldás érdekében, mely segítséget jelent a tanuló számára.

Ki tud eredményesen segíteni?
 

Természetesen az iskolákban sokszor komoly gondot jelenthet a legális drogok használata is. Ami a kábítószer (illegális drog) kipróbálását, alkalmi vagy rendszeres fogyasztását illeti, ez nyilván szintén kisebb-nagyobb veszélyt jelent a diákok számára. Lehet puszta kíváncsiság, vagy divat, akár mintakövetés a használat kiváltó oka, és persze lehet, hogy komoly családi vagy egyéni probléma tünete. Bármi is az ok, a következmény egyforma: kábítószerfogyasztás (bár a törvény nem ezt a fogalmat alkalmazza, de ez a lényeg) a magyar büntetőjog szerint bűncselekmény, legalább két év szabadságvesztéssel büntetendő, s csak az elterelés jelent kivételt (lásd a gyakran ismételt kérdések menüpontot). Ha az iskolában, vagy környezetében kábítószer átadása is történik, az átadó öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, akkor is, ha osztálytársak közötti ügyről, és nem drogkereskedésről van szó.

Nyilvánvalóan nem egyszerű dönteni abban, hogy melyik az a pont, amikor még pedagógiai eszközökkel lehet az illegális droghasználat veszélyeit és ártalmait csökkenteni egy közösségen belül, és mely az a pont, amikor az ügy súlyosságánál fogva már meghaladja egy oktatási intézmény kompetenciáját. A döntést mindenképpen nagyon körültekintően kell meghozni: a legfontosabb szempont mindig a gyermek mindenekfelett álló érdeke, a feljelentés – ami messze nem egyenlő a következetes szigor alkalmazásával – mindig az utolsó eszköz.

Ami feljelentést illeti, azt nem árt észbentartani, hogy ha rendőrség tudomására jut, hogy valaki kábítószert fogyaszt: büntetőeljárást kell indítania. A rendőrség – ideértve akár a leghumánusabb rendőröket is – feladatából következően nem segítőként, hanem bűnüldözőként köteles fellépni a kábítószerfogyasztóval szemben is: eszköztárában a motozás, házkutatás, előállítás, kihallgatás, vizeletvétel stb. szerepel. A fogyasztó gyanúsított az eljárásban, a tanárt, osztálytársakat és a szülőt pedig jó esetben tanúként hallgatják ki az ügyben. A kialakulatlan személyiséget a büntetőeljárás szükségképpen megviseli, rosszabb esetben brutálisan traumatizálhatja.

Világos, hogy egy iskolai bejelentés nyomán indult büntetőeljárás után a diákok sem tanáraikkal, sem egymással nem fognak őszintén beszélni a kábítószerekkel kapcsolatos gondjaikról. Ettől azonban a problémák nem fognak megszűnni, amíg világtól hermetikusan elzárt, steril iskolák nem léteznek.

Nem elég célozgatni, nyíltan kell beszélni a problémákról, ehhez pedig kölcsönös bizalom szükséges. Ha a diák teljesítményében, magatartásában negatív változást okoz a droghasználat, nem elég prevenciós előadások megszervezésével reagálni, hanem személyes beszélgetést, szakszerű segítségnyújtást is lehetővé kell tenni számára, a család bevonásával. Ha az iskola nem képes segíteni, célszerű olyan szakembereket, szervezeteket megkeresni, akik kellő szaktudással és tapasztalattal rendelkeznek ezen a területen. A gyermekek és a tanárok érdekét egyaránt az szolgálja, ha nem a félelem diktálja lépéseiket.

Ha a diákok nem fordulhatnak bizalommal nevelőikhez, elvész a hatékony segítségnyújtás lehetősége, s a drogfogyasztással járó problémákra nem, vagy csak túl későn derül fény.

Ha gyermekével vagy diákjával kapcsolatos további drogjogi kérdései vannak, vagy szeretné felvenni a kapcsolatot a lakóhelyéhez közel eső szakemberekkel, kérjük forduljon bizalommal munkatársainkhoz!