Felső Lászlót egy évre próbára bocsátották és mintegy 45 ezer forintos pénzbüntetést szabtak ki – a védelem fellebbez.
| Felső Lászlót egy évre próbára bocsátották és mintegy 45 ezer forintos pénzbüntetést szabtak ki – a védelem fellebbez. |
A Pesti Központi Kerületi Bíróság január 31-ére keddre tűzte ki Felső László bírósági tárgyalását. A Kendermag Egyesület elnöke növény és kamerák nélkül jelent meg a Markó utcai épületben. A vád szerint a vádlott bűncselekményt követett el, mivel 2004 márciusa és 2005 márciusa között saját vallomása szerint több ízben kábítószert (marihuánás cigarettát) fogyasztott, ezt pedig a megszerzésen keresztül bünteti a törvény. A Felső védelmét ellátó Pelle Andrea (TASZ) szerint ugyanakkor a marihuána fogyasztása önmagában még nem meríti ki a bűncselekmény fogalmát, mivel hiányzik annak egyik fő feltétele: a társadalomra való veszélyesség. Felső ugyanis azt állítja, hogy saját használatra magának termelte a kendert, abból nem adott senkinek, így a megszerzés mint társadalomra veszélyes magatartásforma sem valósult meg.
Felső László feljelenti magát
A bírónő azonban láthatóan felkészült az ellenérvekkel, és az előző önfeljelentési ügyhöz hasonló ítéletet hozott. Az Alkotmánybíróság 2004. decemberi drogdöntéséből idézve elmondta, hogy „az egyébként igen heterogén összetételű fogyasztói típusú magatartások viszont időről időre vitákat váltanak ki, bár ezek elsősorban a kannabisz használatára vonatkoznak,” és hogy „a kábítószerélvezők világszerte hivatalosan is megfogalmazták azt a tételt, hogy bár a droghasználat jelenleg kétség kívül egy társadalmi kisebbség szokása, azonban nem sérti mások érdekeit, nem okoz kárt senkinek (legfeljebb a használónak), így a többségi társadalomnak toleránsnak kell lennie vele szemben.” Az AB határozatból azonban a bírónő szerint világosan kiderül, hogy ezek az érvek nem megalapozottak:
„Megalapozatlan tehát azon indítványi álláspont, hogy a fogyasztói típusú magatartásokban kizárólag az egyén érintett. A fogyasztás társadalmi közegben zajlik, amelynek nemcsak a szubkultúrával érintett kisebbség a része. Ellenkezőleg: a fogyasztói magatartás a közösség életvitelére gyakorolt kedvezőtlen hatásán keresztül (pl. a szer megszerzése körüli bűnözés, a fogyasztói életvitelnek a kiskorúak előtti megnyilvánulása, a környezetnek a kontroll nélküli magatartás által előidézett veszélyeztetése) közvetlenül korlátozza a fogyasztásban nem érintettek biztonságérzetét, cselekvési szabadságát.” (2.2)
A bíróság álláspontja szerint ezért Felső László bűnös az ellene felhozott vádakban, egy év próbaidőre bocsátotta és 45 ezer forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte. A védelem bejelentette a fellebezési kérelmet, mivel ezt az ítéletet elfogadhatatlannak tartja. Felső László ugyanis nem járult hozzá a megszerzéssel a „szer megszerzése körüli bűnözéshez” (amely, tegyük hozzá, elsősorban éppen az illegalitás miatt alakult ki, a bíróság tehát tovább generálja a hasonló ítéletekkel), nem fogyasztott kábítószert „kiskorúak előtt”, nem veszélyeztette „kontroll nélküli viselkedésével” a környezetét. A két utóbbi körülmény fennállása esetén a TASZ álláspontja szerint is megalapozottan merülhetne fel a társadalomra való veszélyesség: ebben az esetben azonban miért nem különbözteti meg a büntető-igazságszolgáltatás a drogfogyasztásnak ezen problémás formáit a kontrollált drogfogyasztástól? Miért hoznak ítéletet állampolgárok ellen olyan cselekedetek miatt, amelyeket nem követtek el?
„A marihuánafogyasztók túlnyomó többsége nem követ el más bűncselekményt a marihuána birtoklásán kívül. Azoknál a marihuánahasználóknál, akik bűncselekményeket követnek el, a marihuána nem játszik oksági szerepet. Majdnem minden ember- és állatkísérlet azt mutatja, hogy a marihuána csökkenti és nem növeli az agressziót.”
John Morgan – Lynn Zimmer, Marijuana Myths, Marijuan Facts (New York: Lindesmith, 1998).
S.P.
Kapcsolódó cikk:
