A Budapesti Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (BKEF) december elsején konferenciát szervezett, hogy bemutassa, miként lehet a nagyvárosi környezet (kontextus) megváltoztatásán keresztül csökkenteni a szerhasználat ártalmait.
A Budapesti Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (BKEF) a civil szervezetek hosszú évek érdekérvényesítő munkájának eredményeként jött létre. A fővárosi kerületek már régóta rendelkeztek saját KEF-el – ezek a helyi drogpolitika szereplőit, egészségügyi, szociális és rendvédelmi szakembereket, iskolákat, civileket és egyházakat, drogambulanciákat stb. tartalmazó fórumok az önkormányzat irányításával. Azonban az egész főváros szintjén nem létezett egy közös KEF – ami az egyes kerületek munkájának összefogása, koordinálása miatt nagyon fontos.
2022-ben hosszú évek óta először a főváros vezetése egy költségvetési keretet is elkülönített, amelyet pályázati formában kaptak meg civilek (a Kék Pont és a HepaGo), akik a legmarginalizáltabb droghasználókat az utcákon megkereső programokat finanszíroznak ebből. Sajnos a BKEF költségvetési kerete (évi 20 millió forint) nagyon csekély a probléma nagyságához képest. De a jelenlegi forráshiányos időszakban ez is nagyon sokat jelent. És a BKEF egyéb szakmai támogatásokkal, képzésekkel, szakmai rendezvényekkel is hozzá tud járulni a fővárosi szakmai munka fejlesztéséhez.
Ennek jegyében rendeztük meg december 1-jén a „Fókuszban a környezet: a megelőzés és ártalomcsökkentés jó gyakorlatai a nagyvárosokban” című konferenciánkat a BRFK Teve utcai székházának auditóriumában. A konferenciát a BKEF ártalomcsökkentő munkacsoportja (melynek a szerző a vezetője) és a prevenciós munkacsoportja (Varga Dániel vezetésével) közösen szervezte meg. Elsősorban a kerületi KEF tagok és civil szervezetek jelentek meg.
A konferencia fő témája az volt, hogy miként tudjuk a nagyvárosok életkörnyezetét úgy alakítani, hogy az minél kevésbé ösztönözze a mértéktelen szerhasználatot, és minél biztonságosabb legyen. Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes a bevezetőjében biztosította a résztvevőket, hogy a Főváros a jövőben is elkötelezett marad a drogproblémák kiegyensúlyozott, nem a fogyasztók büntetésén és megbélyegzésén, hanem a megelőzésen és ártalomcsökkentésen alapuló megközelítés mellett.
Mivel december 1-je az AIDS világnapja, úgy éreztük méltónak, hogy ezen a napon a HIV-el élők magyarországi szervezetének, a Retropajzs Egyesület aktivistáinak is megadjuk a szót. Laczkó Éva beszélt arról, hogy milyen kihívást jelent ma Magyarországon HIV-el élő anyukaként nevelni a kisgyermekét. És bár a HIV-el élők ma már könnyen tünet- és fertőzésmentessé tehetők megfelelő gyógyszerekkel, a valódi probléma a tudatlanság és a megbélyegzés. Ami miatt kevesen jutnak el szűrésre, és ezért sokan már csak túl későn, az AIDS stádiumban kerülnek ellátásba. Laczkó kifejezte azon reményét, hogy a jövőben a szerhasználók körében jelentkező kockázatok csökkentését szolgáló programok (pl. tűcsere) is több embert érhetnek el.
Az ún. kontextuális prevenciót, ami az egyén helyett sokkal inkább a környezeti tényezők alakítására, formálására helyezi a hangsúlyt, Dr. Felvinczi Katalin, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának egyetemi tanára ismertette a jelenlévőkkel. Előadásában kitért arra, hogy ennek a szemléletnek az egyik alapfeltevése az, hogy az emberek a legtöbbször nem tisztán racionális döntéseket hoznak: hanem befolyásolják a döntéseiket a közösségi elvárások, normák, és az, hogy van berendezve a környezet körülöttük. A kontextuális prevenció azt feltételezi (és ezt empirikus kutatások is alátámasztják), hogy az egyének egészsésgesebb döntéseket hoznak, amennyiben nem kapnak olyan ingereket, triggereket, amelyek mértéktelen, ártalmas fogyasztásra késztetik őket. Ezért különösen fontos, hogy az önkormányzatok miként szabályozzák a különféle tudatmódosító szerek, így az alkohol forgalmazását (meddig, hol, hogyan stb.), közterületeken való fogyasztását, fiatalkorúak számára való hozzáférhetőségét. Ebben nagy szerepe lehet az önkormányzatoknak is. A résztvevők Felvinczi előadása után négy kisebb csoportban beszélték meg az ezzel kapcsolatos tapasztalataikat és véleményeiket.
A konferencia második részében a biztonságosabb éjszakai életről volt szó. Két külföldi előadót is meghívtunk, hogy beszéljenek arról, miként történik az éjszakai élet koordinálása Nyugaton. Fehér Orsolya a Bécsi Klub Bizottság nevű, a helyi önkormányzat által támogatott civil szerveződésről beszélt, amelynek a feladata, hogy az éjszakai élet szereplőit, szórakozóhelyeket, partiszervezőket, bulizó fiatalokat mobilizálja és párbeszédet kezdeményezzen. A szervezet egyik első lépése az volt, hogy felmérték az éjszakai életet, és egy kereshető oldalt hoztak létre, ahol az egyes szórakozóhelyek különféle tulajdonságainak lehet utánanézni. Az egyik fő cél az ártalmak csökkentése: és ebben nagy szerepet játszik a szintén az önkormányzat által támogatott drogbevizsgáló program (CheckIt), ahol a fogyasztók tesztelhetik az általuk vásárolt szerek hatóanyagait, hogy elkerüljék a baleseteket.
Egyik másik nemzetközi jó gyakorlatot Raimund Reintjes, a berlini SONAR – biztonságosabb éjszakai élet projekt koordinátora ismertette. Berlinben a városvezetés nem kevés pénzt (200.000 Euro/év) áldoz arra, hogy ez a projekt a szórakozóhelyeken megjelenjen és ott ártalomcsökkentő infókat, eszközöket, tanácsokat terjesszen a szórakozó fiatalok körében. Ezenkívül képzéseket szerveznek a biztonsági őröknek, pultosoknak és az éjszakai élet egyéb szereplőinek, hogy képesek legyen jobban kezelni a konfliktusokat, rosszulléteket és baleseteket. A projekt egyik fontos hozadéka az is, hogy lehetővé teszi az éjszakai élet folyamatos monitorozását, az új trendek, problémák feltárását.
Egy magyar ártalomcsökkentő csapat, a Dát2 Psyhelp is bemutatkozott, akik elsősorban az elektronikus zenei élet egy speciális szcénájában, a goa trance szcénában működnek. Olyan sorstárs segítőket képeznek ki, akik vállalják, hogy ezeken a partikon józan segítőként vesznek részt, és beavatkoznak, ha azt látják, hogy valaki rosszul lesz vagy válságban van. A tanácsadás, elsősegély mellett hideg víz és sós ropi osztásával próbálják megelőzni a baleseteket (az ecstasy fogyasztók körében az egyik fő kockázati forrás a kiszáradás vagy a vér sótartalmának vészes zuhanása). Egyes szórakozóhelyek tulajdonosainak, bulik szervezőienk a profitéhsége komoly akadályt jelent, hiszen például elzárják a hideg vizet a mosdóban, nem engedik a vízosztást, és minden módon alkohol túlfogyasztásra késztetik a vendégeket.
A BKEF részéről Nyíri Noémi ismertette a jelenlévőkkel azt a javaslatcsomagot, amitől azt reméjük, hogy az éjszakai élet biztonságosabbá tételét és a szerhasználati ártalmak csökkentését eredményezhetik. Ennek több szintje van: egyrészt szükség lenne a jogszabályi környezet változására, az állam részéről szakmapolitikai támogatásra, szemléletformálásra, képzésekre az éjszakai élet szereplői számára. Illetve egy olyan biztonságosabb szórakozóhelyek brand/logó bevezetésére, amit azok a szórakozóhelyek kaphatnak meg, akik bizonyos feltételeknek megfelelnek.
A konferencia végén egy beszélgetésre került sor, ahol az összes résztvevő kifejthette a véleményét azzal kapcsolatban, mit tart ésszerűenk, életszerűnek a magyar fővárosi körülmények között ezekből a jó gyakorlatokból és javaslatokból. A beszélgetésen kirajzolódtak bizonyos vitás kérdések és ellentétek: vannak olyan szereplők, akik számára az ártalomcsökkentés szemlélete idegen – hiszen azt feltételezi, hogy el kell fogadni a drogfogyasztás jelenlétét az éjszakában. Ezzel kapcsolatban fontos az is, hogy a rendőrség miként lép fel, és mennyire fókuszál a fogyasztók üldözésére – ez ugyanis rejtőzködésre készteti a fogyasztókat, és megnehezíti az ártalomcsökkentő munkát. Az ezzel kapcsolatos vita gyakran érzelmektől is túlfűtött volt – azonban azt gondolom, hogy nem megspórolható. Másrészről pedig azzal kapcsolatban sem mindig volt egyetértés, hogy kinek a feladata és hogyan kell megoldani a biztonságosabb éjszakai élet elősegítését. Voltak, akik szerint az önkormányzatoknak rendeleti úton kell köteleznie erre a szórakozóhelyeket, míg mások szerint alulról felfelé, civil szakemberek bevonásával, önkéntes alapon kell ezeket a kezdeményezéseket bevezetni.
A vitázó felek is egyetértettek abban, hogy a téma fontossága szükségessé teszi az ezzel kapcsolatos párbeszéd és egyeztetés folytatását és kibővítését. A következő lépcsőben a szórakozóhelyek és partiszervezők részvételével egy szélesebb körű egyeztetésre lesz szükség.
Sárosi Péter