Amióta a hadsereg beavatkozott a mexikói drogháborúba, az emberi jogok nem sokat számítanak
A Drug War Chronicles tudósítása szerint amióta a mexikói hadsereg az elnök utasítására megszállta az ország egyes részeit, hogy leszámoljon a drogcsempészettel, meredeken emelkedik a katonák jogsértéseivel kapcsolatos állampolgári panaszok száma. Június közepe óta az észak-mexikói Chihuahua államban 50 ilyen panaszt tettek, míg májusban 28-at. A helyi jogvédő szervezetek szerint a hadsereg túllépi a hatáskörét azzal, hogy megalapozott gyanú nélkül tart fogva civileket, akik gyakran csak úgy eltűnnek a hozzátartozóik elől, és előfordulnak kínzások is. Június 8-án például nagy felháborodást keltett, amikor 3 embert lőttek agyon tisztázatlan körülmények között Cuahtemoc város határátkelőjénél. A katonák szerint a férfiak menekülni próbáltak, és közben járművükkel megsúrolták az egyik járőrt, a társai ezért nyitottak tüzet. A jogvédőknek azonban nem engedték, hogy a helyszínen vizsgálódjanak.
Ciudad Juárez a térképen (kép: The New York Times)
Múlt szombaton dühös polgárok tüntettek Ciudad Juárez város főügyészének irodája előtt, mivel a hadsereg állításuk szerint 25 olyan helyi lakos házát dúlta fel, akik nem vesznek részt illegális üzelmekben. Egyesek arról számoltak be, hogy a katonák fosztogattak is a házukban. A jogsértések jelenleg már országos politikai üggyé váltak, visszhangjuk eljutott az USA-ba is, amelynek kormánya jelenleg egy 1,4 millió dolláros projektet kíván indítani a mexikói hadsereg és rendőrség drogellenes harcának támogatására. Egyes demokrata kongresszusi képviselők szerint ugyanakkor a segély feltételeként garanciát kellene kérni a mexikói kormánytól a további jogsértések megakadályozásáról. Amióta Calderon elnök megkezdte a drogellenes háborúját, több mint 4 ezer mexikóit gyilkoltak meg, köztük 500 rendőrt és katonát. A hadsereg beavatkozása inkább csak rontott a helyzeten: míg Ciudad Juárezben január és március között 210 embert öltek meg, addig április és június között 276-ot.
Sárosi Péter
