• Skip to main content
  • Skip to secondary menu
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez
  • Cikkek
  • Blog
  • Híradó
  • Café
  • Videók

Drogriporter

Hírek és filmek a drogháború frontvonalából

  • Tudástár
  • Szabadegyetem
  • Rólunk
  • HU
    • EN
    • RU

Mexikói drogháború: eddig 8 ezer áldozat

Szerző: Péter Sárosi | január 27, 2009

Tweet

Amerikai elemzők szerint Mexikó belerokkanhat a drogtilalomba

Obama elnök és Felipe Calderón mexikói elnök múlt héten személyesen vitatta meg a két ország kapcsolatait, a megbeszélésen központi helyet kapott a drogháború, amely az utóbbi időszakban teljesen fékeveszetté vált a latin-amerikai országban. Amióta Calderón elnök meghirdette a drogellenes háborút és elrendelte a hadsereg bevonulását a határmenti településekre, mintegy 8 ezer (!) ember vesztette életét a drogkartellek és a hatóságok közötti fegyveres összecsapásokban és leszámolásokban. Ebből csak a múlt évben 5400-an veszítették életüket – a halálozási ráta tehát növekvőben van. Latin-Amerika a világ azon térsége, ahol egyébként is a legmagasabb az emberölések aránya: míg globálisan 100 ezer emberre 5 emberölés jut, addig Latin-Amerikában 27! Ebben nagy szerepet játszik a szervezett bűnözés, különösen a drogkereskedelemmel együtt járó szisztematikus erőszak (magyarul a drogszervezetek egymás közti illetve a hatóságokkal vívott háborúja).

A Nemzeti Drogfelderítési Központ (NDIC) legújabb jelentése szerint “a szervezett bűnözésen belül a mexikói drogterjesztő szervezetek jelentik a legnagyobb fenyegetést az Egyesült Államok számára”. Barry McCaffry korábbi drogcár egy decemberi jelentésében azt állította, hogy az amerikai Kongresszus által Mexikó számára elkülönített 1,4 milliárd dolláros segély csupán csepp a tengerben: nem lesz képes gátat vetni a drogkartellek gyarapodásának. McCaffry szerint a tét nem kevesebb, mint hogy Mexikó vajon korrupt, gyenge demokráciából valódi narkoállammá válik-e, ahol a joguralom egyáltalán nem érvényesül és az erőszak az úr. A vezérkar egy a globális veszélyforrásokat mérleglő tanulmánya szerint jelenleg a demokratikus állam bukására két országban van a legnagyobb esély: az egyik Pakisztán, a másik Mexikó.

De vajon hogyan fajulhatott el idáig a helyzet? Bármilyen furcsán hangzik, a mexikói kartellek virágzásához az USA külföldi drogkontroll-erőfeszítései nagyban hozzájárultak. Egészen az 1980-as évek végéig a mexikói drogkartellek elsősorban marihuána és heroin csempészésére szakosodtak, a kokain-kereskedelem a nagy kolumbiai kartellek (Medellín, Cali) kezében volt. Miután azonban a szövetségi drogellenes hatóság, a DEA irányításával sikerült elzárni a kokaincsempészet hagyományos, karib-tengeri útvonalait, a kolumbiaiak kénytelenek voltak lepaktálni a legnagyobb mexikói kartellekkel (Sinaloa, Golfo és Tijuana), hogy rajtuk keresztül juttassák át az árut az USA-ba. Az 1990-es években aztán a mexikói kartellek együtt ünnepeltek a DEA-val és a kolumbiai rendőrséggel, amikor sikerült leszámolni a kolumbiai kartellekkel és letartóztatni a Medellín és a Cali klán vezetőit. Hiszen így a mexikóiak, akik eddig pusztán közvetítők voltak, jóval nagyobb hasznot tudtak lehasítani maguknak a kokainkereskedelemből. A drogellenes bűnüldözés nem járt a kokain termelésének és beáramlásának csökkentésével. Az egyetlen hatása az volt, hogy a piac és a szervezett bűnözés átrendeződött, az eddigi merev, centralizált séma helyett egyre decentralizáltabbá és rugalmasabbá – így ellenállóbbá vált.

Egyes kutatók ezt a jelenséget egyenesen a drogellenes háború darwini törvényének nevezik, hiszen a bűnüldözés egyre éltrevalóbb bűnszervezeteket nevel ki. A drogpiacon ugyanis állandó a kereslet: az USA jelenleg becslések szerint mintegy 300 tonna (!) kokaint fogyaszt el évente – a világ kokainfogyasztásának feléért az amerikaiak felelősek. Amíg a kereslet állandó, addig mindig lesz kínálat is. Míg ha a rendőrség elkap egy sorozatgyilkost, akkor nem áll szükségszerűen a helyébe egy másik – a sorozatgyilkosságok iránt nincs állandó igény a lakosságban. Ha azonban a rendőrség semlegesít egy drogterjesztő bandát, biztos lehet benne, hogy hamarosan egy másik áll a helyébe, hogy betöltse a piacon kialakult űrt. A junkiek egy ideig szenvednek az elvonási tünetektől, sőt, meg is halhatnak az új forrásból beszerzett, bizonytalan minőségű anyagtól, az ellátás azonban előbb-utóbb helyreáll. A túlélésért folyó harcban pedig gyakran nem a látványosan erőt fitogtató bűnszervezetek maradnak talpon, hanem a kisebb, a rejtőzködés mesterévé váló terjesztőhálózatok, amelyek képesek alkalmazkodni a hirtelen megváltozó körülményekhez is. Az amerikai drogellenes háború több mint 30 éves tapasztalatai alapján egy dolgot biztonsággal kijelenthetünk: hosszú távon még a hatóságok sikerei is kudarcnak bizonyulnak.

Bár Obama kijelentette, hogy kész segítséget nyújtani Mexikónak a helyzet stabilizálásában, szakértők szerint az új kormányzat számára nem jelent prioritást a latin-amerikai helyzet: a gazdasági világválság, az iraki és afganisztáni háború elvonja a figyelmét és forrásait. Az eddigi pénzügyi támogatásokat nagyrészt a mexikói hadsereg fejlesztésére fordították, kétséges azonban, hogy a helyzetet puszta katonai erővel meg lehetne oldani – hiszen a korrupció az állam legmagasabb köreit is behálózza. Mind Mexikóban, mind az USA-ban egyre nő azok tábora, akik szerint a problémát nem a hagyományos “üss oda” módszerrel kellene megoldani – sokkal inkább a kokainkereskedelem törvényes szabályozása irányába kellene elmozdulni. Hiszen még mindig jobb, ha az állam ellenőrzi a kokainpiacot, mintha a bűnözők – a hozzáférést pedig számos eszközzel lehet korlátozni, és nem kell feltétlenül a multicégek kezébe adni. A problémás kokain-használat egyébként elsősorban egészségügyi probléma, csupán a drogtilalom tette bűnügyi problémává. A közhittel ellentétben a kokainnal összefüggésben elkövetett emberölések szinte egytől egyik az illegális drogkereskedelem következményei, nem a kokain mint drog hatásának köszönhetőek. Jelenleg sokkal több emberéletet veszélyeztet a drogtilalom, mint a drog maga! A mexikói határ közelében, annak amerikai oldalán fekvő El Paso város tanácsa hasonló érvek hatása alatt néhány hete egy olyan határozati javaslattal állt elő, amely “becsületes, őszinte vitára” szólítja fel a nemzetet a legalizációval kapcsolatban. Erre a vitára azonban nem kerülhetett sor, texasi képviselők egy csoportja ugyanis szó szerint megfenyegette a város honatyáit: amennyiben nem vonják vissza a javaslatot, akkor elvágják őket a pénzügyi támogatásoktól. A javaslatot ezután gyorsan visszavonták. Pedig nem legalizációt követeltek, csupán vitát a legalizációról. Ennyit az amerikai politikai osztály őszinteségéről és becsületességéről, amennyiben a drogháborúról van szó…

Sárosi Péter

Kategória: Hírek Archívum: Drogpolitika

Ezt a cikket ingyen olvashatod, de a megírásuk és a filmjeink elkészítése nincsen ingyen. A Drogriporter egy non-profit szervezet, amelynek szüksége van a támogatásodra!

Segítsd munkánkat egyszeri adománnyal, vagy LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG havi rendszeres támogatással!

Kapcsolódó cikkek:

Miért ilyen tudathasadásos a magyar társadalom?

március 7, 2023 - Péter Sárosi

Csodaszer és démondrog

március 3, 2023 - Péter Sárosi

Kilátástalan helyzetben az addiktológiai ellátás Magyarországon

február 20, 2023 - Péter Sárosi

Kapcsolódó videók:

„Mentális védőoltásra van szükség!” Beszélgetés Dr. Makara Mihály főorvossal

január 25, 2023 - István Gábor Takács

„Párhuzamos Budapestet ismertünk meg a tapasztalati munkatársakon keresztül” – Interjú Dávid Ferenccel

január 18, 2023 - István Gábor Takács

„Ha lehozom a piáról, akkor meghal” – Interjú Oláh Péterrel

január 10, 2023 - István Gábor Takács

Elsődleges oldalsáv

SEGÍTSD MUNKÁNKAT EGYSZERI ADOMÁNNYAL, VAGY LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG HAVI RENDSZERES TÁMOGATÁSSAL!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

"*" a kötelező mezőket jelöli

Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.
  • Facebook
  • Twitter
  • YouTube

Search

DROGRIPORTER TUDÁSTÁR

Tudástárunkban gyűjtük össze mindazt a hasznos információt a drogokról, amire akár fogyasztóként, akár hozzátartozóként, tanárként vagy újságíróként szükséged van!

DROGRIPORTER SZABADEGYETEM

A Drogriporter Szabadegyetem olyan embereknek szól, akik szeretnének tárgyilagos és elmélyült ismereteket szerezni a tudatmódosító szerek fogyasztásáról.

DROGRIPORTER HÍRADÓ

Drogpolitikai hírek a nagyvilágból

DROGRIPORTER CAFÉ

Rendszeres drogpolitikai beszélgető és hírműsor videón és podcaston is!

VIDEÓINK ADATBÁZISA

Itt böngészhetsz több száz drogpolitikai filmünk között, témák szerint és térképen megjelenítve is!

SEGÍTŐ HELYEK LISTÁJA

Segítség kell? Itt megtalálod! Táblázatba gyűjtöttük, milyen addiktológiai szolgáltatások érhetőek el Magyarországon.

Díjnyertes animációs dokumentumfilmünk Kosztya Proletárszkij és édesanyja, Irina Proletárszkij 2008-as interjúinak felhasználásával készült. A teljes film, háttéranyagok és fesztivál szereplések itt!

Footer

Jogriporter Alapítvány
1032 Budapest
San Marco utca 70.
Postafiók: 1428 Budapest, pf. 420
Email: rightsreporter@rightsreporter.net

Keresés

További oldalaink:

Drogriporter Blog

Jogriporter Alapítvány 

Szoba a nyolcban

The Autocracy Analyst

Room for Change Campaign

Dare to Act Campaign

Drogriporter