November 4-én Amerika nem csak új elnököt választ, de egyes államokban a drogreform mozgalom is levizsgázik
Nem tudjuk, hogy amennyiben Barack Obamát az Egyesült Államok új elnökévé választják meg, vajon mit és hogyan változtat majd meg a drogpolitika területén. Azt azonban tudjuk, hogy mi múlik a választásokkal egyidejűleg tartandó népszavazásokon. Kaliforniában például az 5. sz. javaslat (Proposition 5) támogatásáról dönthetnek a választók: amennyiben igennel szavaznak, hatályba lép majd a NORA, avagy a Nem-erőszakos Elkövetők Rehabilitációjáról szóló Törvény (Nonviolent Offender Rehabilitation Act), amely jelentősen csökkentené a büntető-igazságszolgáltatás terheit. Így például új állami forrásokat tesz elérhetővé a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények nem-erőszakos elkövetőit célzó terápiás és rehabilitációs programok számára. Csökkenti a nem-erőszakos elkövetők kriminalizációját és kötelezi a bíróságokat arra, hogy kezelés mellett próbára bocsássák az elkövetőt, a próbára bocsátás szabályait megsértőket pedig ne zárják automatikusan börtönbe. A csekély mennyiségű marihuána személyes használat céljából történő tartását a javaslat szerint ezután csupán helyszíni bírsággal kellene büntetni. Ethan Nadelmann, a javaslat kidolgozásában nagy szerepet játszó Drogpolitikai Szövetség (DPA) igazgatója szerint a népszavazás történelmi jelentőségű a drogreform mozgalom számára. Bár a reformok európai mércével mérve nem túl merészek, az USA-ban azonban, ahol százezrek ülnek rács mögött nevetségesen csekély súlyú bűncselekmények elkövetése miatt, a börtönnépesség jelentős csökkentését eredményezhetik.
Nem csoda, hogy a javaslat fő ellenzői a büntetés-végrehajtás dolgozóinak érdekvédelmi szervezetei, ezek közül az egyik múlt héten 1 millió dollárral járult hozzá a javaslat elleni kampány költségeihez. A tévében már fel is tűntek azok a reklámok, amelyek a választókat a bűnözők elszabadulásával riogatják, amennyiben igennel szavaznak a javalatra. Az ellenzők közé tartoznak a büntető-igazságszolgáltatáshoz ezer szállal kötődő kaszinótulajdonosok, az alkoholipar és természetesen a szövetségi kormány is. Ha a kaliforniaiak megszavazzák a javaslatot, évente 1 milliárd dolláros támogatást kapnak a terápiás és rehabilitációs programok. A támogatók szerint ezzel megelőzhető lesz hosszú távon az új börtönök létesítésének szükségessége is, ezzel pedig 2,5 milliárdot spórolhatnak meg az adófizetők évente.
| Állam | Népszavazás | Kezdeményező |
| Massachusetts | Question 2: az egy unciánál kevesebb marihuánát birtokló elkövetőknél a szabadságvesztés szankciót 100 USD pénzbírásg váltaná fel. | Committee for Sensible Marijuana Policy |
| Michigan | Proposal 1: engedélyezi a gyógyíthatatlan betegségben szenvedők számára az orvosilag felírt marihuána használatát. | MPP |
| California | Proposition 5: növelné a börtönbünteté alternatívájaként kezelt elkövetők számát, az 5 uncián kevesebb marihuána tartását pénzbírásggal büntetné. | “Yes on 5” koalíció |
| California | Proposition 6: szigorítaná a szabályozát, többet költene börtönökre és kilakoltatná a szociális lakásokból a drogtörvények megsértőit | Safe Neighborhoods Act |
| Berkeley, California | Measure JJ: hatékonyabban szabályozná a gyógyászati marihuánát árusító boltokat | Citizens for Sensible Medical Cannabis Regulation |
| Fayetteville, Arkansas | A felnőttek marihuána-tartását a legalacsonyabb rendőri prioritások közé helyezné. | Sensible Fayetteville |
| Hawai County, Hawai | Ballott Question 1: A felnőttek marihuána-tartását a legalacsonyabb rendőri prioritások közé helyezné. | Project Peaceful Sky |
| Massachusetts | Question 4: a gyógyíthatatlan betegségben szenvedők számára engedélyezné az orvosilag felírt marihuána használatát. | DPFMA és NORML |
A börtönipar túlburjánzása óriási problémát jelent Kaliforniában: 2000 óta 50%-al nőttek a büntetés-végrehajtás költségei, az állami költségvetés 10%-át viszik el, körülbelül annyit, mint amennyit a felsőoktatás. 1980 óta 75%-al nőtt a börtönnépesség, a fogvatartottak 20%-át kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény miatt csukták le. 2000 óta a drog miatt bebörtönzöttek száma 6000-el csökkent, köszönhetően a büntetés alternatívájaként bevezetett kezelési opcióknak. A becslések szerint azonban a fogvatartottak mintegy 80%-ának vannak drogabúzussal kapcsolatos problémái, de csupán 5%-uk kap megfelelő kezelést.
Sárosi Péter
