Miközben Washingtonban óvatos reformok szele fújdogál, Kaliforniában forradalmi változások készülődnek
Bár az amerikai drogcár, Gil Kerlikowske csalódást keltett a marihuána-aktivistákban a minap azzal, hogy kijelentette: a marihuána veszélyes és nincs gyógyászati alkalmazása, Washingtonban nagy vitát kiváltó reformtörvény-javaslatokat tárgyal a Kongresszus.
• Péntek délután a képviselők jóváhagyták a költségvetési törvény módosítását, amely a jövőben elérhetővé teszi a szövetségi támogatásokat a tűcsere programok számára – ez eddig el volt zárva tőlük. Hiába terjesztett be sebtében egy módosító javaslatot Mark Souder republikánus képviselő a tűcsere ellen, a demokrata többség elutasította az ellenkezését. Ez mindenképpen nagy győzelem az amerikai ártalomcsökkentő mozgalom és HIV prevenció számára.
AIDS aktivisták a Kongresszusban tüntetnek a tűcsere támogatásáért
• Szintén a Kongresszus elé került az a törvényjavaslat is, amely véget vetne az ún. crack-kokain büntetési egyenlőtlenségnek: az olcsóbb crack-el üzletelők (főleg afro-amerikaiak) jelenleg jóval szigorúbb büntetést kapnak, mint a drágább por kokainnal üzletelők (főleg fehérek). A különbséget azzal indokolták a 80-as években, hogy a crack veszélyesebb – a törvény azonban súlyos etnikai és szociális diszkrimináció melegágya lett és felduzzasztotta a börtönnépességet. A javaslat már át is ment az első albizottság ülésén.
• A Ház eltörölte az ún. Barr-féle kiegészítést, amely megtiltotta Columbia Kerület (Disctrict of Columbia) számára, hogy népszavazás útján engedélyezze a marihuána gyógyászati célú forgalmazását.
• Barney Frank massachusetts-i demokrata képviselő jelenleg is szponzorokat gyűjt azon törvényjavaslatához, amely szövetségi szinten dekriminalizálná a droghasználatot – idén már néhány hét alatt több támogatót talált, mint tavaly összesen.
• A virginiai szentáror, Jim Webb törvényjavaslata, ami egy bizottságot hozna létre az amerikai büntetőpolitika reformjára, széleskörű támogatást kapott.
• A Felsőoktatási Törvény (HEA) módosításával megszüntették azt a rendszert, amely szerint a drogfogyasztáson kapott diákok nem pályázhatnak szociális támogatásért.
• A kormány leépítette a “Biztonságos és drogmentes iskolákért” programot, amely a Bush-érában a diákok kötelező drogtesztelését népszerűsítette.
• Jelentősen csökkentették az olyan nagyszabású drogellenes médiakampányokra szánt költségvetést, mint amilyen korábban a hírhedt serpenyős TV reklám volt (egy serpenyőben sülő tojáshoz hasonlította a marihuána hatását az agyra).
Mint korábban beszámoltunk róla, Obama elzárkózott a legalizációtól, drogcárja szerint ez a szó még a szótárából is hiányzik – ugyanakkor úgy tűnik, betartja azokat az ígéreteit, amelyek a drogellenes háború visszafogására irányultak. Márpedig ezek a változások – bár kevésbé látványosak – nagyon komoly mértékben befolyásolják sok ember életét: kevesebb bebörtönzést, kevesebb iskolai drogtesztet, kevesebb manipulatív propagandát, több egészségügyi és szociális ellátásra fordított pénzt jelentenek. Eric Sterling, a Criminal Justice Policy intézet igazgatója azonban figyelmeztet arra, hogy nagyon sok múlik a gazdasági válság alakulásán is, ugyanis válság idején a politikai könnyen a drogkártya kijátszásához nyúlhat, hogy mint közellenségre és bűnbakra a drogfogyasztóra irányítsa át a társadalmi elégedetlenséget, gyűlöletet. Az amerikai kultúrába nagyon mélyen beleivódott sztereotípiák munkálnak, amelyeket csak lassú, szívós munkával tud leépíteni a drogreform mozgalom.
Közben Kalifornia nagyon elhúzott az ország többi részétől: a pénzügyi összeomlás szélén álló államban egyre nagyobb a támogatottsága a legalizációnak. Ezt jelzi, hogy Oaklandben a lakosság arról szavazott, hogy speciális adót vet ki a városban törvényesen működő 4 marihuánát áruló boltra, amelyekben orvosi recept ellenében lehet füvet vásárolni. A javaslatot a választók 80%-a támogatta. A boltok a várakozások szerint akár több százezer dolláros adóbevételt jelentenek majd a városnak, amely 2004 óta a legkisebb rendészeti prioritásnak tekinti a fűfogyasztók elleni eljárást. Úgy tűnik, a változó széljárást a multicégek is megérezték, az Apple például olyan Iphone-t és Ipod-ot dobott a piacra, amely GPS-es rendszerrel elvezeti a felhasználót a legközelebbi marihuánát (gyógyászati célból) áruló boltba.
Sárosi Péter
