"- Kábulathoz való jog pedig nem létezik – mondta tavaly Holló András, még mint az Alkotmánybíróság elnöke, miután a testület megsemmisítette a büntető törvénykönyv néhány, drogfogyasztásra vonatkozó fejezetét. Ismeretes: ezeket, a korábbiakhoz képest enyhébbnek mondható paszszusokat már a jelenleg regnáló MSZP-SZDSZ kormány hivatali időszakában fogadta el a parlament. Pedig az elmúlt években Európa-szerte szinte mindenhol egyre szigorúbban lépnek fel a drogfogyasztók ellen. Svédországban például napjainkra olyan méretű egészségügyi és családügyi konfliktust generált a `70-es évek l…

A cikk arról számolt be, hogy "Európa-szerte szinte mindenhol egyre szigorúbban lépnek fel a drogfogyasztók ellen. Svédországban például napjainkra olyan méretű egészségügyi és családügyi konfliktust generált a `70-es évek liberális kábítószer-politikája, hogy a kormány a polgárok követelésére áttért a tiltó drogpolitikára. " Írtunk levelet, amelyben reagálunk mindkét tévedésre, és összefoglalót készítettünk a svéd drogpolitika eredményeiről.

Az olvasói levél szerzője arra buzdítja a tanárokat, hogy tegyenek feljelentést, ha tudomásukra jut diákjuk drogfogyasztása. A morális dilemmát eképp oszlatja el: " Felmerülhet az oktatókban a kérdés, hogy miért kellene felvállalniuk az iskolának a „besúgó” szerepét, azonban ez téves gondolkodás. A rendőrségi eljárásnak elsősorban nem az a célja, hogy börtönbe csukja az egy szál füves cigarettát elszívó ifjoncot."

Átfogó elemzés a svéd drogpolitikai modell kialakulásáról, fejlődéséről, sikereiről és kudarcairól.

A Kaliforniai Egyetem (UCLA) pszichológia professzora összefoglalja tapasztalatait az amerikai iskolai prevenciós programok sikereiről és kudarcairól.

Tisztelt szerkesztőség!   Az „Aktuális kérdések a kábítószerekről” című cikkben (Pazar Nők 2005. augusztus 29.) Szomor Katalin a következőt jegyzi meg: „tájékozatlan embert könnyű féligazságokkal, csúsztatásokkal félrevezetni”. Mi is így gondoljuk: a droggal kapcsolatos tájékoztatásra a mai napig az elrettentés érdekében a károkat és veszélyeket egyoldalúan eltúlozó kommunikáció a jellemző, mely tendencia alól nem képez kivételt Szomor Katalin cikke sem. A cikk azt sugallja, mintha a marihuánát vagy más drogokat kipróbálók élete kivétel nélkül „visszafor…

„A kilencvenes évek elején a magyar közvélemény jószerivel azt sem tudta, mi az, hogy kábítószer. Csupán másfél évtized telt el az illegális kábítószerek megjelenése óta, és akár városban, akár faluban beszélgetek emberekkel, alig van, aki ne hallott volna már olyan fiatalokról, akik függővé váltak valamely kábítószertől, ezzel nemcsak magukat, hanem családjukat is tönkre téve pár év leforgása alatt.”   …   "Habár a veszélyérzet már felébredt az állampolgárok többségében, mégis nagyon keveset tudnak az egyes kábítószerek hatásmechanizmusáról…

A cikkben Szomor Katalin kábítószer-szakértő majdnem az összes marihuána-mítoszt leírja, de foglalkozik drogpolitikával is: "A döntéshozókra nyomást gyakorolni kívánó csoportok, melyek az indiai kender legalizálást szeretnék elérni, a lakosság egy-százezred részét, ha kiteszik, mégis hatalmas hangerővel kürtölik tele a sajtót téveszméikkel a kannabisz állítólagos veszélytelenségéről. Ez, a TV-hírekből is jól követhető "fű-háború" nem az allergiát okozó parlagfű helyett ültetne angol pázsitfüvet, hanem nyíltan fellép a "fű"-nek becézett indiai kender szabad termesztésé…

A Guardian c. brit lap cikkének címe talán sokakban megbotránkozást kelt – pedig a szöveg célja nem a polgárpukkasztás, hanem a gondolkodásra késztetés.

Manhattanben (New York) a nyár végére elszaporodtak a túladagolásos halálesetek. Pataki kormányzó augusztus elején aláírt egy törvényt, amely a jövőben elejét veheti a hasonló tragédiáknak.