Hírek

Idézetek a cikkből:

 

"Napjainkban egyre fiatalabbak kerülnek szembe a droggal. Felreppentek hírek alsó tagozatosok beetetéséről, füvező 10-12 évesekről is. A legveszélyeztetettebb azonban a középiskolás korosztály. Helyzetüknél, életkori sajátosságaiknál fogva õk vannak leginkább kitéve a drog „csábításának”, és sokszor felkészületlenül állnak előtte. Ám nem csak a fiatalok tanácstalanok, sajnos a tanárok, nevelők sincsenek felkészítve, mit tegyenek, ha az iskolában felüti fejét a drog. Legtöbben nem ismerik fel a külső jegyeket, csak akkor lepődnek meg, amikor egy-egy „vécérazzia” során nem eldobott csikkeket, hanem fecskendőt, injekciós tűt találnak. Nem szabad a tanároknak ilyenkor szemet hunyniuk az eset fölött, nem szabad vaknak lenniük, vagy úgy tenni, mintha õk nem vettek volna észre semmit. Ha azt tapasztalják, vagy csak a gyanúja merül fel annak, hogy az iskolában „jelen van” a drog, tegyenek bejelentést a rendőrségen. A rendőrség minden bejelentést köteles kivizsgálni. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ha a 10. b osztályfőnöke bejelentést tesz, akkor arra egyből megrohanja az iskolát száz álig felfegyverezett kommandós. Felmerülhet az oktatókban a kérdés, hogy miért kellene felvállalniuk az iskolának a „besúgó” szerepét, azonban ez téves gondolkodás. A rendőrségi eljárásnak elsősorban nem az a célja, hogy börtönbe csukja az egy szál füves cigarettát elszívó ifjoncot. Figyelni kell a külső jegyeket, amelyek árulkodók lehetnek. Ilyen a zavart tekintet és viselkedés, a pupillák megváltozása (túl tág, túl szűk), hirtelen fogyás, sápadtság, állandó levertség stb. Sok esetben elég lenne egy alapos felkészítés, figyelmezetés, hogy a gyerek észbe kapjon, mert bármily hihetetlen, de nagyon sok „drogkarrier” kezdődik egyetlen szál füves cigarettával. Praktikus lehet, ha a tanárok a felvilágosításhoz segítségül hívják a rendőrség szakembereit, akik a DADA-program keretén belül teljes körű felvilágosítást adnak tanároknak, diákoknak egyaránt." KN., Budapest

"– Kábulathoz való jog pedig nem létezik – mondta tavaly Holló András, még mint az Alkotmánybíróság elnöke, miután a testület megsemmisítette a büntető törvénykönyv néhány, drogfogyasztásra vonatkozó fejezetét. Ismeretes: ezeket, a korábbiakhoz képest enyhébbnek mondható paszszusokat már a jelenleg regnáló MSZP-SZDSZ kormány hivatali időszakában fogadta el a parlament. Pedig az elmúlt években Európa-szerte szinte mindenhol egyre szigorúbban lépnek fel a drogfogyasztók ellen. Svédországban például napjainkra olyan méretű egészségügyi és családügyi konfliktust generált a `70-es évek liberális kábítószer-politikája, hogy a kormány a polgárok követelésére áttért a tiltó drogpolitikára. Eközben hazánkban a szabaddemokraták és a párthoz kötődő civilek mindent megtesznek azért, hogy a büntető törvénykönyv módosítása révén a kábítószer-fogyasztást kivegyék a büntetendő kategóriából. Emlékezetes, hogy az SZDSZ szellemi holdudvarához sorolható Kendermag Egyesület a közelmúltban "polgári engedelmességi" mozgalommal kampányolt a drogliberalizáció mellett. Amúgy az SZDSZ-hez köthető liberális értelmiségiek közül a kendermagosokhoz az utóbbi időben csatlakozott Csiszár Jenő, Erdélyi Dániel, Garas Dániel, Hajós András, Jancsó Miklós, Jutasi Tamás, Konrád György, Mohaman, Müller Péter Sziámi, Paizs Miklós, Palotai Zsolt, Spitzer Gyöngyi Soma, Szőke András, Tóth Györgyi, Török Ferenc és az Anima Sound System együttes."

Tisztelt szerkesztőség!

 

Az „Aktuális kérdések a kábítószerekről” című cikkben (Pazar Nők 2005. augusztus 29.) Szomor Katalin a következőt jegyzi meg: „tájékozatlan embert könnyű féligazságokkal, csúsztatásokkal félrevezetni”. Mi is így gondoljuk: a droggal kapcsolatos tájékoztatásra a mai napig az elrettentés érdekében a károkat és veszélyeket egyoldalúan eltúlozó kommunikáció a jellemző, mely tendencia alól nem képez kivételt Szomor Katalin cikke sem.

A cikk azt sugallja, mintha a marihuánát vagy más drogokat kipróbálók élete kivétel nélkül „visszafordíthatatlanul tönkremenne”. A világon leggyakrabban használt illegális drogot, a marihuánát, Magyarországon és a világon mindenhol a legtöbb ember alkalomszerűen fogyasztja. Ezek az emberek, ugyanúgy, mint a marihuána helyett más szert fogyasztók, tanulnak, munkába járnak és normális családi életet élnek. A legtöbb rendszeres használó húszas évei végére felhagy marihuána-fogyasztásával[1]. Nagyon kevesen válnak napi marihuána-használóvá, és ezeknek is egy töredéke válik valóban „függővé” a szertől. A marihuána egyáltalán nem veszélytelen szer, de nem előzzük meg a használatából eredő esetleges károkat azzal, ha az ijesztgetés érdekében eltúlozzuk az általa okozott problémák mértékét.

Egy alkalmi droghasználó kevés droggal kapcsolatos problémát tapasztal saját életében mindaddig, amíg büntetőeljárást nem indítanak ellene.

Huszonöt éve nem találnak bizonyítékot arra a kutatók, hogy a marihuána az embereket amotiválatlanná, hedonistává és életunttá tenné[2].

A marihuána hatása alatt az emberek valóban nehezebben tanulnak meg új dolgokat és ezekre rosszabbul is emlékeznek. Ez a rövidtávú memóriában beálló működéscsökkenés csak az intoxikáció időtartamának végéig tart, körülbelül két óráig. Igaza van tehát a cikk szerzőjének abban, hogy marihuána hatása alatt nem tanácsos tanulni.

A kannabisz-fogyasztás nem befolyásolja a főiskolások és egyetemisták tanulási teljesítményét[3]. A középiskolás diákok körében az erős marihuána-használók gyengébben tanulnak[4], de többségüknek már a füvezés előtt is volt tanulási problémájuk[5], sokan más drogokat is használnak közülük, amelyek valószínűleg hozzájárulnak a teljesítmény csökkenéséhez[6]. A marihuána rendszeres használata a középiskolában inkább egy általános „devianciamintába” illeszkedik. Depressziós, motiválatlan, a konvenciókhoz nem alkalmazkodó középiskolások választhatják a marihuánát, de nem a marihuána okozza a devianciájukat[7]. A tanulmányok egyöntetűen azt találták, hogy a marihuána-használók a nem használókhoz hasonló vagy azokénál magasabb béreket keresnek[8].

A kutatások szerint a marihuána fogyasztása valóban súlyosbíthatja a szkizofrénia tüneteit, és kiválthatja új "epizódot", de nem a marihuána okozza a szkizofréniát (az utóbbi évtizedekben a marihuána fogyasztásának ugrásszerű terjedéséhez képest a szkizofrénia előfordulása enyhe csökkenést mutat[9]).

A kannabisznak az autóvezetésre gyakorolt hatásait illetően a tudományos kutatások megállapították, hogy bár nem veszélytelen a kannabisz hatása alatt a volán mellé ülni, ez a drog sokkal kisebb kockázatot jelent a közúti balesetokozás szempontjából, mint az alkohol, mely a balesetek egyik fő oka[10]. Az Országos Kriminológiai Intézet közlekedési balesetekkel kapcsolatos vizsgálata szerint „a kábítószer szerepe a bűncselekményekben mind a tények, mind a közvélekedés alapján elenyésző”[11].

A kannabisz THC-tartalmát illetően valóban enyhe növekedés mutatható ki Európában. Ez a növekedés a házilag termesztett növényekre jellemző, Hollandia kivételével az európai országokban továbbra is az importált, és a korábbival megegyező 6-8%-os THC-tartalmú kannabisz kapható[12]. Egyes kutatók szerint a megnövekedett hatóanyag tartalom sem feltétlenül vezet nagyobb károkhoz, sőt. Gyakorlatilag lehetetlen a kannabiszt halálosan túladagolni, még háromszoros THC tartalom esetén is. A megnövekedett potencia lehetőséget ad arra, hogy a kívánt hatást kevesebb mennyiséggel érjék el, ezzel pedig kevesebb egészségi kár is keletkezne (mivel kevesebb kátrány és más égéstermék kerülne a tüdőbe. [13])

A kannabisz betiltását Amerikában sokkal kevésbé a valódi közegészségügyi szempontok indokolták, mint az olcsó kender elleni gazdasági lobbi, és az afro-amerikaiakkal szemben táplált rasszizmus. A szervezett bűnözést és illegális drogkereskedelmet éppen a tiltás eredményezi, aminek tökéletes példáját láthatjuk az amerikai szesztilalom esetében.

A cikk állításával ellentétben, a „döntéshozókra nyomást gyakorolni kívánó csoportok” soha nem állították, hogy a kannabisz veszélytelen. Ezek a civil szervezetek a drog-jelenség emberséges és hatékony kezeléséért léptek fel. Legutóbb, a Polgári Engedelmességi Mozgalom kapcsán 56 kábítószer-jelenséggel napi szinten foglalkozó szakember is kiállt a dekriminalizáció szükségessége mellett[14].

Semmilyen tudományos bizonyíték nincs amellett, hogy a büntetőjogi eljárásnak elrettentő hatása lenne azokra a fiatalokra, akik illegális szerekkel próbálkoznak, ugyanakkor nyilvánvaló bizonyítékok állnak rendelkezésre arról, hogy a problémás fogyasztók üldözése nemhogy megakadályozza, hanem elősegíti marginalizációjukat és stigmatizációjukat és csökkenti a sikeres társadalmi integráció valószínűségét.

Ezt az olvasói levelet a Társaság a Szabadságjogokért drogpolitikai weboldalának a www.drogriporter.hu-nak Médiamonitor programja részeként kapták. A Médiamonitor program célja, hogy figyelje és olvasói levelek segítségével tudományos alapokon nyugvó tényekkel korrigálja a sajtóban megjelent, legális és illegális drogokkal kapcsolatos tévedéseket és pontatlan információkat. A cikk kritikája felkerült a honlapunkra, melyet ezúttal szeretném szíves figyelmükbe ajánlani.

 
Munkájukhoz további sok sikert kívánva,

 
Takács István Gábor

Pszichológus
Társaság a Szabadságjogokért

Médiamonitor Program

1054 Budapest, Víg utca 28. 3. em. 1.

tel/ fax: (36) 1 279-2236, (36) 1 279-0755

www.drogriporter.hu
takacsistvan@tasz.hu

---

[14] Szakemberek a drogfogyasztók mozgalma mellett NOL • Népszabadság Online  • 2005. április 20.

„A kilencvenes évek elején a magyar közvélemény jószerivel azt sem tudta, mi az, hogy kábítószer. Csupán másfél évtized telt el az illegális kábítószerek megjelenése óta, és akár városban, akár faluban beszélgetek emberekkel, alig van, aki ne hallott volna már olyan fiatalokról, akik függővé váltak valamely kábítószertől, ezzel nemcsak magukat, hanem családjukat is tönkre téve pár év leforgása alatt.”

 

…

 

"Habár a veszélyérzet már felébredt az állampolgárok többségében, mégis nagyon keveset tudnak az egyes kábítószerek hatásmechanizmusáról, arról, hogy konkrétan milyen károkat okoznak az emberi szervezetben, hogyan teszik tönkre az egészséget. Tájékozatlan embert könnyű féligazságokkal, csúsztatásokkal félrevezetni! Vegyük például a marihuánát. A marihuána az indiai kender szárított felleveleiből morzsolással készül, ebből kézzel cigarettát sodornak („joint"), és elszívják. A hasis a növény virágából készített gyanta, amit hasispipában szívnak el. Mindkét készítmény hatóanyaga a THC (delta-9-tetrahidro-kannabinol). A marihuánában a hatóanyag töménysége általában 4-14% között mozog, de egyes esetekben a hatóanyag koncentrációja 21-%-nál is magasabb! A hetvenes években, amikor Amerikában a marihuána mindent elárasztott, mindössze 1-2%-os volt a THC tartalom a "joint"-ban. Ahogyan az sem közömbös, hogy valaki 1-2 fokos gyenge sört, vagy 45 alkoholfokos pálinkát hörpint, (utóbbiból negyedóra alatt tökrészegre ihatja magát és a detoxikálóban köthet ki), ugyanúgy, a kábítószerek szervezetre gyakorolt hatását nagymértékben befolyásolja a visszaélésre használt szerek töménysége. A töményebb THC koncentráció igen súlyos hatást gyakorol a szervezetre! Ezt jelzi az is, hogy évente 100.000 fő kerül az USA-ban sürgősségi ellátásba marihuána fogyasztás miatt! A THC (mint bármelyik kábítószer) az agyra, idegrendszerre fejti ki hatását. Súlyosan károsítja a rövid távú memóriát, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a marihuána rendszeres fogyasztása akadályozza a tanultak megjegyzését: a diák hiába tanul egész délután, másnap, feleléskor már nem emlékszik a leckére. Márpedig a marihuána fogyasztás az életre felkészítő középiskolát végző diákok körében terjed leginkább! A THC másik előnytelen hatása, hogy egy idő után a fiatal elveszti az örömre, boldogságra való természetes képességét (hedonizmus). Életunttá válik, semminek nem tud már örülni, lecsökken motiválhatósága, céltudatossága. A THC hatása alatt a mozgáskoordinációs és orientációs képességek is megromlanak, amit a bizonyíthatóan THC hatása alatt történt súlyos közlekedési balesetek száma is igazol. Hírhedtté vált példa az amerikai Armtrak társaság vonatbalesete, amit egy vasúti diszpécser marihuána hatása miatt elkövetett hibája okozott. Ez az eset 6 millió dollárjába került a biztosítónak! Szimulációs kísérletek mutatják, hogy egyetlen, „joint" elszívása után a pilóták 1-2 napon át képtelenek a repülőgépet pontosan a leszállósávba letenni, azaz, "élesben" bármikor e1őfordulhatna egy baleset! Kutatási adatok szerint a tartósan marihuánát fogyasztók között kimutathatóan magasabb a skizofrénia előfordulási aránya. Nem esik elég szó arról sem, hogy a hasis, vagy marihuána szívásnak jelentékeny a karcinogén (rákkeltö) hatása! A kábítószerek agyműködésre gyakorolt hatását vizsgáló tudományos kutatások eredményeivel alátámasztott tényeket Dr. Vizy E. Szilveszter, nemzetközi élvonalba tartozó agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, 2005. márciusi előadásában ismertette a Mindentudás Egyetemén. Az igen érdekes, jól érthető előadás, mely részletezte, hogy a különböző típusú kábítószerek milyen mechanizmusok révén, hogyan hatnak az agyi folyamatokra – letölthető az Internetről: www.mindentudas.hu. Ugyanerről a honlapról érdemes letölteni egy másik elismert agykutató, Freund Tamás előadását is (2004 ősz), mely részletesebben foglalkozik a marihuána hatásmechanizmusával. A döntéshozókra nyomást gyakorolni kívánó csoportok, melyek az indiai kender legalizálást szeretnék elérni, a lakosság egy-százezred részét, ha kiteszik, mégis hatalmas hangerővel kürtölik tele a sajtót téveszméikkel a kannabisz állítólagos veszélytelenségéről. Ez, a TV-hírekből is jól követhető "fű-háború" nem az allergiát okozó parlagfű helyett ültetne angol pázsitfüvet, hanem nyíltan fellép a "fű"-nek becézett indiai kender szabad termesztéséért. Első lépésként azt akarják elérni, hogy ne legyen tilos a kábítószerek saját használatra történő termesztése, előállítása, a kisebb mennyiségek terjesztése, illetve egymással való megosztása. A következő lépés az általuk "enyhe", vagy "lágy drognak" tartott marihuána teljes legalizálása lenne, ami az eddig közegészségügyi okból tiltott kábítószer szabad termesztését, kereskedelmét és fogyasztását jelentené. Ezáltal a kínálat hirtelen jelentós mértékben megnőne. A kereskedelem aranyszabálya szerint egy árú kínálatának növekedése az ár csökkenéséhez vezet, ami a kereslet növekedését generálja. Valóban az lenne a cél, hogy a fiatalokat elárasszuk marihuánával? Kiknek az érdekei húzódnak meg e mögött? Kiknek az érdeke, hogy holland mintára hazánkban is bevezessék az ún. coffee shop-okat? (Közismert, hogy Hollandiában ezekben, az előkelősködően kávéháznak nevezett, valójában szeszes italt áruló lerobbant kocsmákban szabadon lehet kapni fejenként 5 g marihuánát). Sokan még ma sem értik, hogy a drogfogyasztás nem csak azért veszélyes, mert valaki – tudatosan – saját szervezetét rongálja. Ahol az illegális kábítószer-termesztés és kereskedelem ellen nem lépnek fel a bűnüldöző szervek, ott az megerősödik, a szervezett bűnözés aláássa a demokratikus intézményrendszert és megbénítja a társadalmi fejlődést, az innen származó pénz nem épül be a legális gazdaságba, hanem az illegális szférát erősíti. A drogterjesztés az egész társadalmat behálózza, mivel a drogfüggők többsége úgy szerzi meg napi adagját, hogy baráti körében, lakókörnyezetében árulja a szert. A vevőkör rászokás után maga is terjesztővé válik és így burjánzik, növekszik tovább a drogbusiness. Mint felelősen gondolkozó szakember és anya, sem hölgyeknek, sem uraknak, sem fiataloknak, sem idősebbeknek nem ajánlom, hogy akár marihuánát, akár más kábítószereket fogyasszon! Tájékozódjanak és gondolkozzanak, mielőtt könnyelműen rákapnának a drogra! Amilyen könnyű belekeveredni ebbe a vonzónak tűnő, ám hamis világba, olyan nehéz kikeveredni belőle! Közben nagyon sok minden visszafordíthatatlanul tönkremegy: barátság, szerelem, karrier, de leginkább a test és lélek harmóniája, az egészség látja a drogozás kárát! Hogy mit ajánlok Önöknek drogok helyett? Nagy kalandokat a hegyekben, kellemes fürdőzést, pár izgalmas könyv elolvasását, egy jó mozit, rockkoncertet, vagy egyszerűen csak egy nagy sétát, egy jó beszélgetést legjobb barátjukkal, barátnőjükkel, és így nem fogják szükségét érezni annak, hogy tudatmódosító szerekkel éljenek."

 

Szomor Katalin

kábítószer-szakértő