• Skip to main content
  • Skip to secondary menu
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez
  • Cikkek
  • Videók
  • Széljegyzetek
  • Szabadegyetem

Drogriporter

Hírek és filmek a drogháború frontvonalából

  • Tudástár
  • Segítők
  • Támogass
  • Rólunk
  • HU
    • EN
    • RU

Hírek

Az európai civilek hálója

Szerző: admin | szeptember 16, 2005

A marginalizált társadalmi csoportok felzárkóztatását és érdekvédelmét tűzte zászlajára egy új európai civil hálózat, amely első találkozóját múlt héten tartotta Hollandiában. ÚJ KÉPEKKEL!

2005. augusztus 5. Reform Kábítószer az iskolánkban

Szerző: admin | szeptember 16, 2005

Idézetek a cikkből:

 

"Napjainkban egyre fiatalabbak kerülnek szembe a droggal. Felreppentek hírek alsó tagozatosok beetetéséről, füvező 10-12 évesekről is. A legveszélyeztetettebb azonban a középiskolás korosztály. Helyzetüknél, életkori sajátosságaiknál fogva õk vannak leginkább kitéve a drog „csábításának”, és sokszor felkészületlenül állnak előtte. Ám nem csak a fiatalok tanácstalanok, sajnos a tanárok, nevelők sincsenek felkészítve, mit tegyenek, ha az iskolában felüti fejét a drog. Legtöbben nem ismerik fel a külső jegyeket, csak akkor lepődnek meg, amikor egy-egy „vécérazzia” során nem eldobott csikkeket, hanem fecskendőt, injekciós tűt találnak. Nem szabad a tanároknak ilyenkor szemet hunyniuk az eset fölött, nem szabad vaknak lenniük, vagy úgy tenni, mintha õk nem vettek volna észre semmit. Ha azt tapasztalják, vagy csak a gyanúja merül fel annak, hogy az iskolában „jelen van” a drog, tegyenek bejelentést a rendőrségen. A rendőrség minden bejelentést köteles kivizsgálni. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ha a 10. b osztályfőnöke bejelentést tesz, akkor arra egyből megrohanja az iskolát száz álig felfegyverezett kommandós. Felmerülhet az oktatókban a kérdés, hogy miért kellene felvállalniuk az iskolának a „besúgó” szerepét, azonban ez téves gondolkodás. A rendőrségi eljárásnak elsősorban nem az a célja, hogy börtönbe csukja az egy szál füves cigarettát elszívó ifjoncot. Figyelni kell a külső jegyeket, amelyek árulkodók lehetnek. Ilyen a zavart tekintet és viselkedés, a pupillák megváltozása (túl tág, túl szűk), hirtelen fogyás, sápadtság, állandó levertség stb. Sok esetben elég lenne egy alapos felkészítés, figyelmezetés, hogy a gyerek észbe kapjon, mert bármily hihetetlen, de nagyon sok „drogkarrier” kezdődik egyetlen szál füves cigarettával. Praktikus lehet, ha a tanárok a felvilágosításhoz segítségül hívják a rendőrség szakembereit, akik a DADA-program keretén belül teljes körű felvilágosítást adnak tanároknak, diákoknak egyaránt." KN., Budapest

Reform 2005. augusztus 05. A kábulathoz való jog (a Drogriporter levele)

Szerző: admin | szeptember 15, 2005

Tisztelt Szerkesztőség,

 

A Reform 2005.augusztus 5.ei számában a „Kábulathoz való jog” c. cikkben több olyan állítás is szerepel amely a tények ismeret6ében nem állja meg a helyét. A cikk tévesen állította, hogy „az elmúlt években Európa-szerte szinte mindenhol egyre szigorúbban lépnek fel a drogfogyasztók ellen”. Éppen ellenkezőleg: Az európai trendek egyértelműen a fogyasztók büntetőjogi fenyegetettségének elhárítása irányába mutatnak, legutóbb az Egyesült Királyságban, Németországban (Berlinben) és Belgiumban enyhítettek a kannabisszal kapcsolatos jogszabályokon. 2004-ben Oroszországban is dekriminalizálták a kábítószerek csekély mennyiségben, saját használatra történő tartását. A legtöbb EU-tagállamban az illegális drogok személyes használat céljából történő tartása alapesetben nem von maga után büntetőeljárást, és nem fenyegetik az érintetteket börtönnel. Az "elterelés" is többnyire csak azokra a problémás droghasználókra vonatkozik, akik napi drogadagjuk beszerzése érdekében kisebb vagyon elleni bűncselekményeket követnek el, és nem az alkalmi marihuána-fogyasztókra, mint Magyarországon.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) drogpolitikai honlapjáról (www.drogriporter.hu) letölthető egy táblázat, amelyben részletesen összegyűjtöttük az egyes EU-tagállamok drogjogi szabályozásának jellemzőit. Az európai országok jogi szabályozásairól további információkkal szolgál az EU Drogmonitorozó központjának (EMCDDA) összefoglalója.

A másik állítás, miszerint „Svédországban például napjainkra olyan méretű egészségügyi és családügyi konfliktust generált a `70-es évek liberális kábítószer-politikája, hogy a kormány a polgárok követelésére áttért a tiltó drogpolitikára” hasonlóképpen félrevezető. Svédországban 1977-ben hirdették meg a drogmentes ország célját, kevésbé a valós problémákon, mint egy Nils Bejerot nevű orvos tanulmányain alapulva, mely tanulmányok érvényességét azóta egyértelműen megcáfolták. A svéd drogpolitika a terjesztők elfogásáról az 1980-as években tért át a drogfogyasztók üldözésére, az ellenük bevezetett szankciók (vizelet és vérvizsgálat, börtön, kényszergyógykezelés stb.) azóta egyre szigorúbbá váltak.

A kilencvenes években megdupázódott a drogra szakosodott rendőrök száma[1]. 1993 és 1998 között 40%-al nőtt az eljárások száma[2]. 2002-re a börtönök lakóinak fele droghasználók tették ki[3.

Az ország droghasználati adatai ugyanakkor nem támasztják alá, hogy a szigorú tiltó drogpolitikának hatása lett volna a kipróbálók és alkalmi droghasználók számára. Az illegális drogokat kipróbálók száma a „liberális” hetvenes években kezdett el csökkenni, az egyre szigorúbbá váló kilencvenes években pedig ugrásszerű növekedésnek indult[4]. A problémás droghasználók (az injektáló szerfogyasztó vagy, hosszú idejű/rendszeres opiát, kokain és/vagy amfetamin használó) száma pedig, a hetvenes évek végétől napjainkig folyamatosan növekedett, jelenleg 25 ezerre becsülik[5] a számukat, amely a teljes népességhez viszonyítva, magasabb mint Hollandiában.

A problémás droghasználat elterjedtsége kevésbé függ attól, hogy hányan próbálnak, vagy használnak időnként illegális szereket. A drogabúzus kialakulásának alapjai ugyanott keresendők, mint az alkohol függőségé. A tanulmányok időről időre azt mutatják, hogy a marginalizáció, a nehéz élethelyzetek, a szegénység és kilátástalanság, a családi konfliktusok és tragédiák, a munkanélküliség, a lelki problémák, a szociális védő-faktorok hiánya az amely veszélyeztetetté tesz a droghasználat abúzív, problémás használata iránt. A városiasodás, a bevándórlók és városi peremvidékek marginalizációja, a munkanélküliség pedig egyre inkább érinti Svédországot is.

Az egyre szigorúbbá váló svéd drogpolitika nem volt képes csökkenteni a problémás droghasználatot, de a drogmentesség ideájával gátját szabja a nehéz sorsú droghasználók problémáinak és a droghasználattal járó ártalmak csökkentésének. A droghalálozások (mind a „tű végi”, mind pedig a közvetett) folyamatosan emelkedtek a 70-es évektől kezdve Svédországban. Az átlag halálozási arány 2-5 szörösét becsülik a „drogfüggők” körében. A heroinhasználók halálozási értékei kétszer magasabbak Stockholmban, mint bármely más európai városban, és kétszer több a svéd amfetamin-használók értékeinél[6]. Az intravénás droghasználók nem jutnak steril tűhöz a patikákban, az egész országban két tűcsere-program működik. A közös fecskendőhasználattal terjedő fertőzések egyre terjednek az intravénás droghasználók között. Az opiát-függők heroinját helyettesítő, a HIV-megelőzésben, a droghasználók egészségügyi, lelki és szociális helyzetének javításában és a bűnözés minimalizálásában bizonyítottan hatékony metadon-programok nem megfelelő számban, és szinte teljesíthetetlenül kemény kritériumokkal érhetők csak el.


[1] Henrik Tham (2003) Drug policy and trends in problematic drug use in Sweden Review of Swedish Drug Policy Department of Criminology Ed. Henrik Tham – Stokholm University –2003.  8.o

[2] Magnus Hörnqvist (2003) Drug policy and the expansion of the prison system Review of Swedish Drug Policy Department of Criminology Ed. Henrik Tham – Stokholm University -2003 (45.o.)

[3] Henrik Tham (2003) Drug policy and trends in problematic drug use in Sweden Review of Swedish Drug Policy Department of Criminology Ed. Henrik Tham – Stokholm University –2003.  9.o

[4] Henrik Tham Ed. (2003)  Review of Swedish Drug Policy, Department of Criminology – Stokholm University –2003.

[5] EMCDDA Statistical Bulletin 2004 Numbers of problem drug users, estimated by various methods, 1995-2002. Part (i) Numbers of problem drug users

[6] Boekhout van Solinge, Tim (1997), The Swedish drug control policy. An in-depth review and analysis. Amsterdam, Uitgeverij Jan Mets/CEDRO. (168.o)

Reform 2005. augusztus 05. A kábulathoz való jog (idézetek)

Szerző: admin | szeptember 15, 2005

"– Kábulathoz való jog pedig nem létezik – mondta tavaly Holló András, még mint az Alkotmánybíróság elnöke, miután a testület megsemmisítette a büntető törvénykönyv néhány, drogfogyasztásra vonatkozó fejezetét. Ismeretes: ezeket, a korábbiakhoz képest enyhébbnek mondható paszszusokat már a jelenleg regnáló MSZP-SZDSZ kormány hivatali időszakában fogadta el a parlament. Pedig az elmúlt években Európa-szerte szinte mindenhol egyre szigorúbban lépnek fel a drogfogyasztók ellen. Svédországban például napjainkra olyan méretű egészségügyi és családügyi konfliktust generált a `70-es évek liberális kábítószer-politikája, hogy a kormány a polgárok követelésére áttért a tiltó drogpolitikára. Eközben hazánkban a szabaddemokraták és a párthoz kötődő civilek mindent megtesznek azért, hogy a büntető törvénykönyv módosítása révén a kábítószer-fogyasztást kivegyék a büntetendő kategóriából. Emlékezetes, hogy az SZDSZ szellemi holdudvarához sorolható Kendermag Egyesület a közelmúltban "polgári engedelmességi" mozgalommal kampányolt a drogliberalizáció mellett. Amúgy az SZDSZ-hez köthető liberális értelmiségiek közül a kendermagosokhoz az utóbbi időben csatlakozott Csiszár Jenő, Erdélyi Dániel, Garas Dániel, Hajós András, Jancsó Miklós, Jutasi Tamás, Konrád György, Mohaman, Müller Péter Sziámi, Paizs Miklós, Palotai Zsolt, Spitzer Gyöngyi Soma, Szőke András, Tóth Györgyi, Török Ferenc és az Anima Sound System együttes."

Reform 2005. augusztus 05. A kábulathoz való jog

Szerző: István Gábor Takács | szeptember 15, 2005

A cikk arról számolt be, hogy "Európa-szerte szinte mindenhol egyre szigorúbban lépnek fel a drogfogyasztók ellen. Svédországban például napjainkra olyan méretű egészségügyi és családügyi konfliktust generált a `70-es évek liberális kábítószer-politikája, hogy a kormány a polgárok követelésére áttért a tiltó drogpolitikára. " Írtunk levelet, amelyben reagálunk mindkét tévedésre, és összefoglalót készítettünk a svéd drogpolitika eredményeiről.

Reform 2005. augusztus 5. Kábítószer az iskolánkban

Szerző: István Gábor Takács | szeptember 15, 2005

Az olvasói levél szerzője arra buzdítja a tanárokat, hogy tegyenek feljelentést, ha tudomásukra jut diákjuk drogfogyasztása. A morális dilemmát eképp oszlatja el: " Felmerülhet az oktatókban a kérdés, hogy miért kellene felvállalniuk az iskolának a „besúgó” szerepét, azonban ez téves gondolkodás. A rendőrségi eljárásnak elsősorban nem az a célja, hogy börtönbe csukja az egy szál füves cigarettát elszívó ifjoncot."

Sikeres-e a svéd drogpolitika?

Szerző: Péter Sárosi | szeptember 14, 2005

Átfogó elemzés a svéd drogpolitikai modell kialakulásáról, fejlődéséről, sikereiről és kudarcairól.

Rodney Skager: Alternatív prevenció

Szerző: Péter Sárosi | szeptember 12, 2005

A Kaliforniai Egyetem (UCLA) pszichológia professzora összefoglalja tapasztalatait az amerikai iskolai prevenciós programok sikereiről és kudarcairól.

Pazar Nők 2005. augusztus 29. Aktuális kérdések a kábítószerekről (A drogriporter által elküldött levél)

Szerző: admin | szeptember 9, 2005

Tisztelt szerkesztőség!

 

Az „Aktuális kérdések a kábítószerekről” című cikkben (Pazar Nők 2005. augusztus 29.) Szomor Katalin a következőt jegyzi meg: „tájékozatlan embert könnyű féligazságokkal, csúsztatásokkal félrevezetni”. Mi is így gondoljuk: a droggal kapcsolatos tájékoztatásra a mai napig az elrettentés érdekében a károkat és veszélyeket egyoldalúan eltúlozó kommunikáció a jellemző, mely tendencia alól nem képez kivételt Szomor Katalin cikke sem.

A cikk azt sugallja, mintha a marihuánát vagy más drogokat kipróbálók élete kivétel nélkül „visszafordíthatatlanul tönkremenne”. A világon leggyakrabban használt illegális drogot, a marihuánát, Magyarországon és a világon mindenhol a legtöbb ember alkalomszerűen fogyasztja. Ezek az emberek, ugyanúgy, mint a marihuána helyett más szert fogyasztók, tanulnak, munkába járnak és normális családi életet élnek. A legtöbb rendszeres használó húszas évei végére felhagy marihuána-fogyasztásával[1]. Nagyon kevesen válnak napi marihuána-használóvá, és ezeknek is egy töredéke válik valóban „függővé” a szertől. A marihuána egyáltalán nem veszélytelen szer, de nem előzzük meg a használatából eredő esetleges károkat azzal, ha az ijesztgetés érdekében eltúlozzuk az általa okozott problémák mértékét.

Egy alkalmi droghasználó kevés droggal kapcsolatos problémát tapasztal saját életében mindaddig, amíg büntetőeljárást nem indítanak ellene.

Huszonöt éve nem találnak bizonyítékot arra a kutatók, hogy a marihuána az embereket amotiválatlanná, hedonistává és életunttá tenné[2].

A marihuána hatása alatt az emberek valóban nehezebben tanulnak meg új dolgokat és ezekre rosszabbul is emlékeznek. Ez a rövidtávú memóriában beálló működéscsökkenés csak az intoxikáció időtartamának végéig tart, körülbelül két óráig. Igaza van tehát a cikk szerzőjének abban, hogy marihuána hatása alatt nem tanácsos tanulni.

A kannabisz-fogyasztás nem befolyásolja a főiskolások és egyetemisták tanulási teljesítményét[3]. A középiskolás diákok körében az erős marihuána-használók gyengébben tanulnak[4], de többségüknek már a füvezés előtt is volt tanulási problémájuk[5], sokan más drogokat is használnak közülük, amelyek valószínűleg hozzájárulnak a teljesítmény csökkenéséhez[6]. A marihuána rendszeres használata a középiskolában inkább egy általános „devianciamintába” illeszkedik. Depressziós, motiválatlan, a konvenciókhoz nem alkalmazkodó középiskolások választhatják a marihuánát, de nem a marihuána okozza a devianciájukat[7]. A tanulmányok egyöntetűen azt találták, hogy a marihuána-használók a nem használókhoz hasonló vagy azokénál magasabb béreket keresnek[8].

A kutatások szerint a marihuána fogyasztása valóban súlyosbíthatja a szkizofrénia tüneteit, és kiválthatja új "epizódot", de nem a marihuána okozza a szkizofréniát (az utóbbi évtizedekben a marihuána fogyasztásának ugrásszerű terjedéséhez képest a szkizofrénia előfordulása enyhe csökkenést mutat[9]).

A kannabisznak az autóvezetésre gyakorolt hatásait illetően a tudományos kutatások megállapították, hogy bár nem veszélytelen a kannabisz hatása alatt a volán mellé ülni, ez a drog sokkal kisebb kockázatot jelent a közúti balesetokozás szempontjából, mint az alkohol, mely a balesetek egyik fő oka[10]. Az Országos Kriminológiai Intézet közlekedési balesetekkel kapcsolatos vizsgálata szerint „a kábítószer szerepe a bűncselekményekben mind a tények, mind a közvélekedés alapján elenyésző”[11].

A kannabisz THC-tartalmát illetően valóban enyhe növekedés mutatható ki Európában. Ez a növekedés a házilag termesztett növényekre jellemző, Hollandia kivételével az európai országokban továbbra is az importált, és a korábbival megegyező 6-8%-os THC-tartalmú kannabisz kapható[12]. Egyes kutatók szerint a megnövekedett hatóanyag tartalom sem feltétlenül vezet nagyobb károkhoz, sőt. Gyakorlatilag lehetetlen a kannabiszt halálosan túladagolni, még háromszoros THC tartalom esetén is. A megnövekedett potencia lehetőséget ad arra, hogy a kívánt hatást kevesebb mennyiséggel érjék el, ezzel pedig kevesebb egészségi kár is keletkezne (mivel kevesebb kátrány és más égéstermék kerülne a tüdőbe. [13])

A kannabisz betiltását Amerikában sokkal kevésbé a valódi közegészségügyi szempontok indokolták, mint az olcsó kender elleni gazdasági lobbi, és az afro-amerikaiakkal szemben táplált rasszizmus. A szervezett bűnözést és illegális drogkereskedelmet éppen a tiltás eredményezi, aminek tökéletes példáját láthatjuk az amerikai szesztilalom esetében.

A cikk állításával ellentétben, a „döntéshozókra nyomást gyakorolni kívánó csoportok” soha nem állították, hogy a kannabisz veszélytelen. Ezek a civil szervezetek a drog-jelenség emberséges és hatékony kezeléséért léptek fel. Legutóbb, a Polgári Engedelmességi Mozgalom kapcsán 56 kábítószer-jelenséggel napi szinten foglalkozó szakember is kiállt a dekriminalizáció szükségessége mellett[14].

Semmilyen tudományos bizonyíték nincs amellett, hogy a büntetőjogi eljárásnak elrettentő hatása lenne azokra a fiatalokra, akik illegális szerekkel próbálkoznak, ugyanakkor nyilvánvaló bizonyítékok állnak rendelkezésre arról, hogy a problémás fogyasztók üldözése nemhogy megakadályozza, hanem elősegíti marginalizációjukat és stigmatizációjukat és csökkenti a sikeres társadalmi integráció valószínűségét.

Ezt az olvasói levelet a Társaság a Szabadságjogokért drogpolitikai weboldalának a www.drogriporter.hu-nak Médiamonitor programja részeként kapták. A Médiamonitor program célja, hogy figyelje és olvasói levelek segítségével tudományos alapokon nyugvó tényekkel korrigálja a sajtóban megjelent, legális és illegális drogokkal kapcsolatos tévedéseket és pontatlan információkat. A cikk kritikája felkerült a honlapunkra, melyet ezúttal szeretném szíves figyelmükbe ajánlani.


 
Munkájukhoz további sok sikert kívánva,


 
Takács István Gábor


Pszichológus
Társaság a Szabadságjogokért

Médiamonitor Program

1054 Budapest, Víg utca 28. 3. em. 1.

tel/ fax: (36) 1 279-2236, (36) 1 279-0755

www.drogriporter.hu
takacsistvan@tasz.hu




[1] Hall W. and Solowij N. (1998) Adverse effects of cannabis, Lancet 1998; 352:1611-16

[2] Marihuana Myths: Marihuana Facts, Zimmer and Morgan, The Lindesmith Center, 888 Seventh Avenue, NY, NY 10106, 1997 

[3] Mitch Earleywine: Marihuána – a tudomány álláspontja. EDGE 2000-NDI Kiadó, Budapest, 2004.

[4] Jessor, R. et al., “Psychosocial Correalates of Marihuana Use and Problem Drinking in a National Sample of Adolescence,” American Journal of Public Health 70: 604-13 (1980); Brook, J.S. et al., “Stability of Personality During Adolescence and its Relationship to Stage of Drug Use,” Genetic, Social,and General Psychology 111: 317-30 (1985); Block, J. et al., Longitudinally foretelling Drug Usage in Adolescence: Early Childhood Personality and Environment Precursors,” Child Development 59: 336-55 (1988); Kandel, D.B. and Davies, M., “High School Students Who Use Crack and Other Drugs,” General Archives of Psychiatry 53: 71-80 (1996); Kandel, D.B. and Logan, J.A., “Patterns of Drug Use from Adolescence to Young Adulthood: I. Periods of Risk for Initiation, Contunued Use and Discontinuation,” American Journal of Public Health 74: 660-66 (1984); Hawkins, J.D. et al., “Risk and Protective Factors for Alohol and Other Drug Problems in Adolescence and Early Adulthood: Implications for Substance Abuse Prevention,” Psychological Bulletin 112: 64-105 (1992).

[5] Shedler, J. and Block, J., “Adolescent Drug Use and Psychosocial Health,” American Psychologist 45: 612-30 (1990); Block et al (1988).

[6] Johnson, V., “A Longitudinal Assessment of Predominant Patterns of Drug Use Among Adolescence and Young Adults,” pp. 173-82 in Chesher, G. et al. (eds), Marijuana: An International Research Report, Canberra: Australian Government Publishing Service (1988); Yamaguchi, K. and Kandel, D.P., “Patterns of Drug Use from Adolescence to Young Adulthood III: Predictors of Progression,” American Journal of Public Health 74: 673-81 (1974); Jessor, R., “Roblems Drinking and the Dimensions of Involvement with Drugs,” American Journal of Public Health 73: 543-52 (1983); Kandel, D.P. and Yamaguchi, K., “From Beer to Crack: Developmental Patterns of Drug Involvement,” American Journal of Public Health 83: 851-55 (1993); Kandel, D.P. and Davies, M., “High School Students Who Use Crack and Other Drugs,” Archives of General Psychiatry 53: 71-80 (1996).

[7] Mitch Earleywine: Marihuána – a tudomány álláspontja. EDGE 2000-NDI Kiadó, Budapest, 2004.

[8] Kandel, D.B. and Davies, M., “Labor Force Experiences of a National Sample of Young Adult Men,” Youth and Society 21: 411-45 (1990); Register, C.A. and Williams, D.R., “Labor Market Effects of Marijuana and Cocaine Use Among Young Men,” Industrial and Labor Relations Review 45: 435-51 (1992); Kaestner, R., “The Effect of Drug Use on the Wages of Young Adults,” Journal of Labor Economics 9: 381-412 (1991); Kaestner, R., “New Estimates of the Effect of Marijuana and Cocaine Use on Wages,” Industrial and Labor Relations Review 47: 454-70 (1994); Gill, A.M. and Michaels, R.J., “Does Drug Use Lower Wages?,” Industrial and Labor Relations Review 45: 419-34 (1992); Sickels, R. and Taubman, P., “Who Uses Illegal Drugs?,” American Economic Review 81: 248-51 (1991); Kandel, D. et al., “The Impact of Drug Use on Earnings: A Life-Span Perspective,” Social Forces 74: 243-70 (1995).

[9] Macleod J, Oakes R, Copello A, Crome I, Egger M, Hickman M, Oppenkowski T, Stokes-Lampard H, Davey Smith G. (2004) Psychological and social sequelae of cannabis and other illicit drug use by young people: a systematic review of longitudinal, general population studies. Lancet. 2004 Május 15;363(9421):1579-88. 

[10] Mitch Earleywine: Marihuána – a tudomány álláspontja. EDGE 2000-NDI Kiadó, Budapest, 2004.

[11] Irk Ferenc (1999) Bűnözés és balesetek, különös tekintettel a fiatalokra, Országos Kriminológiai Intézet

[12] EMCDDA (2004) Éves jelentés, 2004: A kábítószer-probléma az Európai Unióban és Norvégiában (90. oldal) 

[13] Mitch Earleywine: Marihuána – a tudomány álláspontja. EDGE 2000-NDI Kiadó, Budapest, 2004. 

[14] Szakemberek a drogfogyasztók mozgalma mellett NOL • Népszabadság Online  • 2005. április 20.

Pazar Nők 2005. augusztus 29. Aktuális kérdések a kábítószerekről (idézetek a cikkből)

Szerző: admin | szeptember 9, 2005

„A kilencvenes évek elején a magyar közvélemény jószerivel azt sem tudta, mi az, hogy kábítószer. Csupán másfél évtized telt el az illegális kábítószerek megjelenése óta, és akár városban, akár faluban beszélgetek emberekkel, alig van, aki ne hallott volna már olyan fiatalokról, akik függővé váltak valamely kábítószertől, ezzel nemcsak magukat, hanem családjukat is tönkre téve pár év leforgása alatt.”

 

…

 

"Habár a veszélyérzet már felébredt az állampolgárok többségében, mégis nagyon keveset tudnak az egyes kábítószerek hatásmechanizmusáról, arról, hogy konkrétan milyen károkat okoznak az emberi szervezetben, hogyan teszik tönkre az egészséget. Tájékozatlan embert könnyű féligazságokkal, csúsztatásokkal félrevezetni! Vegyük például a marihuánát. A marihuána az indiai kender szárított felleveleiből morzsolással készül, ebből kézzel cigarettát sodornak („joint"), és elszívják. A hasis a növény virágából készített gyanta, amit hasispipában szívnak el. Mindkét készítmény hatóanyaga a THC (delta-9-tetrahidro-kannabinol). A marihuánában a hatóanyag töménysége általában 4-14% között mozog, de egyes esetekben a hatóanyag koncentrációja 21-%-nál is magasabb! A hetvenes években, amikor Amerikában a marihuána mindent elárasztott, mindössze 1-2%-os volt a THC tartalom a "joint"-ban. Ahogyan az sem közömbös, hogy valaki 1-2 fokos gyenge sört, vagy 45 alkoholfokos pálinkát hörpint, (utóbbiból negyedóra alatt tökrészegre ihatja magát és a detoxikálóban köthet ki), ugyanúgy, a kábítószerek szervezetre gyakorolt hatását nagymértékben befolyásolja a visszaélésre használt szerek töménysége. A töményebb THC koncentráció igen súlyos hatást gyakorol a szervezetre! Ezt jelzi az is, hogy évente 100.000 fő kerül az USA-ban sürgősségi ellátásba marihuána fogyasztás miatt! A THC (mint bármelyik kábítószer) az agyra, idegrendszerre fejti ki hatását. Súlyosan károsítja a rövid távú memóriát, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a marihuána rendszeres fogyasztása akadályozza a tanultak megjegyzését: a diák hiába tanul egész délután, másnap, feleléskor már nem emlékszik a leckére. Márpedig a marihuána fogyasztás az életre felkészítő középiskolát végző diákok körében terjed leginkább! A THC másik előnytelen hatása, hogy egy idő után a fiatal elveszti az örömre, boldogságra való természetes képességét (hedonizmus). Életunttá válik, semminek nem tud már örülni, lecsökken motiválhatósága, céltudatossága. A THC hatása alatt a mozgáskoordinációs és orientációs képességek is megromlanak, amit a bizonyíthatóan THC hatása alatt történt súlyos közlekedési balesetek száma is igazol. Hírhedtté vált példa az amerikai Armtrak társaság vonatbalesete, amit egy vasúti diszpécser marihuána hatása miatt elkövetett hibája okozott. Ez az eset 6 millió dollárjába került a biztosítónak! Szimulációs kísérletek mutatják, hogy egyetlen, „joint" elszívása után a pilóták 1-2 napon át képtelenek a repülőgépet pontosan a leszállósávba letenni, azaz, "élesben" bármikor e1őfordulhatna egy baleset! Kutatási adatok szerint a tartósan marihuánát fogyasztók között kimutathatóan magasabb a skizofrénia előfordulási aránya. Nem esik elég szó arról sem, hogy a hasis, vagy marihuána szívásnak jelentékeny a karcinogén (rákkeltö) hatása! A kábítószerek agyműködésre gyakorolt hatását vizsgáló tudományos kutatások eredményeivel alátámasztott tényeket Dr. Vizy E. Szilveszter, nemzetközi élvonalba tartozó agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, 2005. márciusi előadásában ismertette a Mindentudás Egyetemén. Az igen érdekes, jól érthető előadás, mely részletezte, hogy a különböző típusú kábítószerek milyen mechanizmusok révén, hogyan hatnak az agyi folyamatokra – letölthető az Internetről: www.mindentudas.hu. Ugyanerről a honlapról érdemes letölteni egy másik elismert agykutató, Freund Tamás előadását is (2004 ősz), mely részletesebben foglalkozik a marihuána hatásmechanizmusával. A döntéshozókra nyomást gyakorolni kívánó csoportok, melyek az indiai kender legalizálást szeretnék elérni, a lakosság egy-százezred részét, ha kiteszik, mégis hatalmas hangerővel kürtölik tele a sajtót téveszméikkel a kannabisz állítólagos veszélytelenségéről. Ez, a TV-hírekből is jól követhető "fű-háború" nem az allergiát okozó parlagfű helyett ültetne angol pázsitfüvet, hanem nyíltan fellép a "fű"-nek becézett indiai kender szabad termesztéséért. Első lépésként azt akarják elérni, hogy ne legyen tilos a kábítószerek saját használatra történő termesztése, előállítása, a kisebb mennyiségek terjesztése, illetve egymással való megosztása. A következő lépés az általuk "enyhe", vagy "lágy drognak" tartott marihuána teljes legalizálása lenne, ami az eddig közegészségügyi okból tiltott kábítószer szabad termesztését, kereskedelmét és fogyasztását jelentené. Ezáltal a kínálat hirtelen jelentós mértékben megnőne. A kereskedelem aranyszabálya szerint egy árú kínálatának növekedése az ár csökkenéséhez vezet, ami a kereslet növekedését generálja. Valóban az lenne a cél, hogy a fiatalokat elárasszuk marihuánával? Kiknek az érdekei húzódnak meg e mögött? Kiknek az érdeke, hogy holland mintára hazánkban is bevezessék az ún. coffee shop-okat? (Közismert, hogy Hollandiában ezekben, az előkelősködően kávéháznak nevezett, valójában szeszes italt áruló lerobbant kocsmákban szabadon lehet kapni fejenként 5 g marihuánát). Sokan még ma sem értik, hogy a drogfogyasztás nem csak azért veszélyes, mert valaki – tudatosan – saját szervezetét rongálja. Ahol az illegális kábítószer-termesztés és kereskedelem ellen nem lépnek fel a bűnüldöző szervek, ott az megerősödik, a szervezett bűnözés aláássa a demokratikus intézményrendszert és megbénítja a társadalmi fejlődést, az innen származó pénz nem épül be a legális gazdaságba, hanem az illegális szférát erősíti. A drogterjesztés az egész társadalmat behálózza, mivel a drogfüggők többsége úgy szerzi meg napi adagját, hogy baráti körében, lakókörnyezetében árulja a szert. A vevőkör rászokás után maga is terjesztővé válik és így burjánzik, növekszik tovább a drogbusiness. Mint felelősen gondolkozó szakember és anya, sem hölgyeknek, sem uraknak, sem fiataloknak, sem idősebbeknek nem ajánlom, hogy akár marihuánát, akár más kábítószereket fogyasszon! Tájékozódjanak és gondolkozzanak, mielőtt könnyelműen rákapnának a drogra! Amilyen könnyű belekeveredni ebbe a vonzónak tűnő, ám hamis világba, olyan nehéz kikeveredni belőle! Közben nagyon sok minden visszafordíthatatlanul tönkremegy: barátság, szerelem, karrier, de leginkább a test és lélek harmóniája, az egészség látja a drogozás kárát! Hogy mit ajánlok Önöknek drogok helyett? Nagy kalandokat a hegyekben, kellemes fürdőzést, pár izgalmas könyv elolvasását, egy jó mozit, rockkoncertet, vagy egyszerűen csak egy nagy sétát, egy jó beszélgetést legjobb barátjukkal, barátnőjükkel, és így nem fogják szükségét érezni annak, hogy tudatmódosító szerekkel éljenek."

 

Szomor Katalin

kábítószer-szakértő

  • « Menj az előző oldalra
  • Oldal 1
  • Interim pages omitted …
  • Oldal 249
  • Oldal 250
  • Oldal 251
  • Oldal 252
  • Oldal 253
  • Interim pages omitted …
  • Oldal 269
  • Menj a következő oldalra »

Elsődleges oldalsáv

SEGÍTSD MUNKÁNKAT EGYSZERI ADOMÁNNYAL, VAGY LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG HAVI RENDSZERES TÁMOGATÁSSAL!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

"*" a kötelező mezőket jelöli

Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.
  • Facebook
  • Twitter
  • YouTube

Search

A drogellenes háború áldozatává váltál? Oszd meg a történeted!

A Drogriporter felhívja a kormány drogellenes háborúja áldozatául esett embereket, hogy osszák meg a történeteiket velünk. Névtelenül és biztonságosan is megteheted ezt, ide kattintva!

SZÉLJEGYZETEK – Sárosi Péter írásai

A "Széljegyzetek" Sárosi Péter, a Drogriporter oldal szerkesztőjének gondolatait osztja meg a világról. Elérhető podcaston is!

DROGRIPORTER SZABADEGYETEM

A Drogriporter Szabadegyetem olyan embereknek szól, akik szeretnének tárgyilagos és elmélyült ismereteket szerezni a tudatmódosító szerek fogyasztásáról.

DROGRIPORTER TUDÁSTÁR

Tudástárunkban gyűjtük össze mindazt a hasznos információt a drogokról, amire akár fogyasztóként, akár hozzátartozóként, tanárként vagy újságíróként szükséged van!

VIDEÓINK ADATBÁZISA

Itt böngészhetsz több száz drogpolitikai filmünk között, témák szerint és térképen megjelenítve is!

SEGÍTŐ HELYEK LISTÁJA

Segítség kell? Itt megtalálod! Táblázatba gyűjtöttük, milyen addiktológiai szolgáltatások érhetőek el Magyarországon.

ELHAGYATVA

A Drogriporter új filmje a dizájner drogok helyzetéről Magyarországon, 2024-ben.

Díjnyertes animációs dokumentumfilmünk Kosztya Proletárszkij és édesanyja, Irina Proletárszkij 2008-as interjúinak felhasználásával készült. A teljes film, háttéranyagok és fesztivál szereplések itt!

Footer

Jogriporter Alapítvány
1032 Budapest
San Marco utca 70.
Postafiók: 1428 Budapest, pf. 420
Email: rightsreporter@rightsreporter.net

Keresés

További oldalaink:

Drogriporter Blog
Jogriporter Alapítvány
The Autocracy Analyst

Partnerünk a VAVO

Drogriporter | Prémium WordPress