Hírek

Tisztelt Magyar Nemzet Online Szerkesztőség,

 

Budapesti testvérpár a kábítószer újabb áldozata (2005. június 14. MNO) című cikkükben a a tragikus hír kommentárjaként a metadon feketepiacáról és a fenntartó metadonkezelésben részesülő ópiáthasználók másodlagos szerhasználatáról írnak, a kezelés hatástalanságát sugallva.

A metadon szubsztitúció a problémás ópiát-használók bizonyítottan hatékony kezelési formája,  jelenleg a leggyakrabban és legnagyobb sikerrel alkalmazott eljárás az intravénás droghasználók lelki és testi egészségének valamint szociális állapotának javítására, a kábítószer-használat ártalmainak csökkentésére.

Az európai és a magyar drogstratégia is prioritásként jelöli meg a metadon szélesebb körű elérhetőségét, ennek ellenére hazánkban a hivatalosan regisztrált és kezelésbe vont ópiát használók aránya (6-10%) még mindig messze alulmúlja az Uniós átlagot (50%), de még a környező országokét is (Szlovéniában 24% vagy Csehországban 19%). A nemzetközi példák is azt mutatják, hogy a metadon feketepiaca gyakorlatilag megszűnik, ha elegendő ambulancia (vagy háziorvos) áll rendelkezésre, ahol orvosi felügyelet mellett legálisan lehet a gyógyszerhez hozzájutni. A feketepiac felszámolásának lehetősége tehát a metadon kezelés elérhetőségének szélesítésében rejlik.

Ma még a politika és a szakma részéről sincs olyan mértékű támogatottsága a metadon szubsztitúciónak, mint amilyet megérdemelne, ezért ebben a légkörben kifejezetten káros hatású, ha a témát alkalomadtán felkapó sajtó elhallgatja a fenntartó metadon-kezelés hatékonyságát és a hatás kedvéért felnagyítja az előnyök mellett jócskán eltörpülő negatívumokat.

Ugyanez vonatkozik a másodlagos szerhasználat kérdésére is. Az Európai Unióban a szubsztitúciós kezelésbe vont kliensek 30-70%-a használ másodlagos szereket, leginkább benzodiazepin származékokat. Ennek ellenére továbbra is az elsődleges szer, a heroin használatával járó ártalmak csökkentése (beszerzési bűnözés megszüntetése, vér útján terjedő fertőzések megelőzése, túladagolásos halál csökkentése, társadalmi reintegráció, bio-pszicho-szociális állapotjavulás és költséghatékonyság) tekintetében bizonyítottan hatékony eszköz a fenntartó metadon kezelés.

 

Ezt az olvasói levelet a Társaság a Szabadságjogokért drogpolitikai weboldalának a www.drogriporter.hu-nak Médiamonitor programja részeként kapták. A Médiamonitor program célja, hogy figyelje és olvasói levelek segítségével tudományos alapokon nyugvó tényekkel korrigálja a sajtóban megjelent, legális és illegális drogokkal kapcsolatos tévedéseket és pontatlan információkat. A cikk kritikája felkerült a honlapunkra, melyet ezúttal szeretném szíves figyelmükbe ajánlani.

 

Munkájukhoz sok sikert kívánva,

 

Takács István Gábor

Pszichológus

Társaság a Szabadságjogokért

Médiamonitor Program

Budapest, 1114, Eszék u. 8/b.,

tel./fax:+36-1-209-00-46

www.drogriporter.hu

takacsistvan@tasz.hu

Tisztelt Index Szerkesztőség,

 

Meghalt egy drogfüggő testvérpár Budapesten (2005. június 14. Index) című cikkükben a tragikus hír kommentárjaként a metadon feketepiacáról és a fenntartó metadonkezelésben részesülő ópiáthasználók másodlagos szerhasználatáról írnak, a kezelés hatástalanságát sugallva.

A metadon szubsztitúció a problémás ópiát-használók bizonyítottan hatékony kezelési formája,  jelenleg a leggyakrabban és legnagyobb sikerrel alkalmazott eljárás az intravénás droghasználók lelki és testi egészségének valamint szociális állapotának javítására, a kábítószer-használat ártalmainak csökkentésére.

Az európai és a magyar drogstratégia is prioritásként jelöli meg a metadon szélesebb körű elérhetőségét, ennek ellenére hazánkban a hivatalosan regisztrált és kezelésbe vont ópiát használók aránya (6-10%) még mindig messze alulmúlja az Uniós átlagot (50%), de még a környező országokét is (Szlovéniában 24% vagy Csehországban 19%). A nemzetközi példák is azt mutatják, hogy a metadon feketepiaca gyakorlatilag megszűnik, ha elegendő ambulancia (vagy háziorvos) áll rendelkezésre, ahol orvosi felügyelet mellett legálisan lehet a gyógyszerhez hozzájutni. A feketepiac felszámolásának lehetősége tehát a metadon kezelés elérhetőségének szélesítésében rejlik.

Ma még a politika és a szakma részéről sincs olyan mértékű támogatottsága a metadon szubsztitúciónak, mint amilyet megérdemelne, ezért ebben a légkörben kifejezetten káros hatású, ha a témát alkalomadtán felkapó sajtó elhallgatja a fenntartó metadon-kezelés hatékonyságát és a hatás kedvéért felnagyítja az előnyök mellett jócskán eltörpülő negatívumokat.

Ugyanez vonatkozik a másodlagos szerhasználat kérdésére is. Az Európai Unióban a szubsztitúciós kezelésbe vont kliensek 30-70%-a használ másodlagos szereket, leginkább benzodiazepin származékokat. Ennek ellenére továbbra is az elsődleges szer, a heroin használatával járó ártalmak csökkentése (beszerzési bűnözés megszüntetése, vér útján terjedő fertőzések megelőzése, túladagolásos halál csökkentése, társadalmi reintegráció, bio-pszicho-szociális állapotjavulás és költséghatékonyság) tekintetében bizonyítottan hatékony eszköz a fenntartó metadon kezelés.

 

Ezt az olvasói levelet a Társaság a Szabadságjogokért drogpolitikai weboldalának a www.drogriporter.hu-nak Médiamonitor programja részeként kapták. A Médiamonitor program célja, hogy figyelje és olvasói levelek segítségével tudományos alapokon nyugvó tényekkel korrigálja a sajtóban megjelent, legális és illegális drogokkal kapcsolatos tévedéseket és pontatlan információkat. A cikk kritikája felkerült a honlapunkra, melyet ezúttal szeretném szíves figyelmükbe ajánlani.

 

Munkájukhoz sok sikert kívánva,

 

Takács István Gábor

Pszichológus

Társaság a Szabadságjogokért

Médiamonitor Program

Budapest, 1114, Eszék u. 8/b.,

tel./fax:+36-1-209-00-46

www.drogriporter.hu

takacsistvan@tasz.hu

Tisztelt Tények Szerkesztőség,

 

Meghalt egy drogos testvérpár (2005. június 15. Tények) című műsorukban a tragikus eset kapcsán a metadon fenntartó kezelést hatástalan eljárásnak mutatták be.

A metadon szubsztitúció a problémás ópiát-használók bizonyítottan hatékony kezelési formája,  jelenleg a leggyakrabban és legnagyobb sikerrel alkalmazott eljárás az intravénás droghasználók lelki és testi egészségének valamint szociális állapotának javítására, a kábítószer-használat ártalmainak csökkentésére.

Az európai és a magyar drogstratégia is prioritásként jelöli meg a metadon szélesebb körű elérhetőségét, ennek ellenére hazánkban a hivatalosan regisztrált és kezelésbe vont ópiát használók aránya (6-10%) még mindig messze alulmúlja az Uniós átlagot (50%), de még a környező országokét is (Szlovéniában 24% vagy Csehországban 19%). A nemzetközi példák is azt mutatják, hogy a metadon feketepiaca gyakorlatilag megszűnik, ha elegendő ambulancia (vagy háziorvos) áll rendelkezésre, ahol orvosi felügyelet mellett legálisan lehet a gyógyszerhez hozzájutni. A feketepiac felszámolásának lehetősége tehát a metadon kezelés elérhetőségének szélesítésében rejlik.

A műsorban elhangzott állítás, miszerint „kevés a hely a kórházakban, a kezelés ideje alatt csak a legkritikusabb napokat töltik bent a drogbetegek, egyébként többnyire otthon tartózkodnak” ugyancsak félrevezető. A kórházi bennfekvéses ellátás során az ópiát helyett metadont (Magyarországon egy depridol nevű, metadon tartalmú tablettát) adnak, amelynek mennyiségét fokozatosan csökkentik a szermentességig. A rövid detoxikációs kezelés általában két hétig, maximum harminc napig tart, mely idő alatt a személy kórházban tartózkodik. Hosszú távú detoxikációnál szintén a szermentesség elérése a cél, de egytől hat hónapig is eltarthat míg a metadon adagot nullára csökkentik. Ebben az esetben a kezdeti időszakon kívül nincs szükség kórházi bennfekvésre.

A fenntartó metadon kezelés lényege pedig éppen az, hogy akiknél a szermentesség belátható időn belül nem érhető el, a szükséges ópiát adagjukat orvosilag ellenőrzött körülmények között kapják meg (akár életük végéig), ezzel életvitelükben, egészségi és lelki állapotukban jelentős javulás érhető el, újra képessé válnak tanulásra és munkavállalásra, nem követnek el beszerzési bűncselekményeket és nem fenyegetik őket az intravénás szerhasználattal járó fertőzések vagy a túladagolás veszélye sem.

Ma még a politika és a szakma részéről sincs olyan mértékű támogatottsága a metadon szubsztitúciónak, mint amilyet megérdemelne, ezért ebben a légkörben kifejezetten káros hatású, ha a témát alkalomadtán felkapó sajtó elhallgatja a fenntartó metadon-kezelés hatékonyságát és a hatás kedvéért felnagyítja az előnyök mellett jócskán eltörpülő negatívumokat.

 

Ezt az olvasói levelet a Társaság a Szabadságjogokért drogpolitikai weboldalának a www.drogriporter.hu-nak Médiamonitor programja részeként kapták. A Médiamonitor program célja, hogy figyelje és olvasói levelek segítségével tudományos alapokon nyugvó tényekkel korrigálja a sajtóban megjelent, legális és illegális drogokkal kapcsolatos tévedéseket és pontatlan információkat. A cikk kritikája felkerült a honlapunkra, melyet ezúttal szeretném szíves figyelmükbe ajánlani.

 

Munkájukhoz sok sikert kívánva,

 

Takács István Gábor

Pszichológus

Társaság a Szabadságjogokért

Médiamonitor Program

Budapest, 1114, Eszék u. 8/b.,

tel./fax:+36-1-209-00-46

www.drogriporter.hu

takacsistvan@tasz.hu

Tisztelt Szerkesztőség!

 

Berniczky Edit Teaház helyett roncsoló drog című cikkében (Helyi Téma, 2005.június 15) több olyan állítást megfogalmazott a marihuánával és a kábítószer-fogyasztókkal kapcsolatban, melyek a tudományos tények ismeretében nem állják meg a helyüket. A szerző cikkében tévesen általánosítja az intenzív drogfogyasztó sztereotípiáját minden illegális pszichoaktív szert fogyasztó emberre, az intenzív drogfogyasztással járó ártalmakat pedig a marihuána fogyasztására általában. Nyílván a szerző is butaságnak tartaná ha így írnék az alkoholról és az alkoholfogyasztóról: A bor zavarodottságot, elfolyó beszédet, torzult látást, elégtelen mozgáskoordinációt, rosszullétet és hányingert, légzési nehézségeket, általános érzéketlenséget és eszméletvesztést, légzésbénulást vagy keringési zavarból eredően halált okoz. A bor fogyasztójára másnaposság jellemző melytől kötözködővé, agresszívvá válik, gyakran verekszik és más erőszakos cselekedeteket követ el. A bor fogyasztója alkoholistává válik. A bor pszichikai és testi függést okoz, az elvonási tünetek kezdeti rosszulléttel, idegességgel, komoly nyugtalansággal, zavartsággal, remegéssel és izzadással kezdődnek, később görcsök, hányás, érzékcsalódások és hallucinációk következnek, ezt váltja fel az esetek 10%-ában halálos kimenetelű delirium tremens. A bor súlyosan károsítja az emésztőrendszert, a keringési rendszert, a tüdők, a vesék, a hasnyálmirigy és az idegrendszer működését, alvási zavarokat májzsugort, irreverzibilis agykárosodást, az emlékezetműködés tartós zavarát, epilepsziás rohamokat komoly koordinációs zavarokat és impotenciát okoz. A bor fogyasztójánál gyakoriak az étvágytalanság és a különféle táplálkozási zavarok, amelyek erősen csökkentik a szervezet védekezőképességét a betegségekkel és fertőzésekkel szemben. A bor fogyasztójának kezelését a mi zsebünkből finanszírozzák.
Erre a szerző valószínűleg ezt válaszolná, hogy ezek a tünetek csak az idült alkoholistákra jellemzőek, a bort fogyasztók többsége egyáltalán nem ilyen. Szeretném felhívni rá a figyelmét, hogy a drogfogyasztókra sincs értelme általánosítani a hajléktalan heroinfüggő sztereotípiáját.
Az Ön által említett marihuána jelentős mennyiségben fogyasztva időlegesen valóban gátolhatja a spermiumok mozgását, valóban károsíthatja a tüdőt és költséges lehet. A marihuána-fogyasztók többsége ugyanakkor egyszeri kipróbáló vagy alkalmi fogyasztó (1). A rendszeres marihuána-fogyasztók a kutatási eredmények fényében nem végzik „kevésbé hatékonyan a munkájukat” (2), a főiskolán nem tanulnak rosszabbul, a középiskolában nem a marihuána-használat miatt teljesítenek rosszul (3). Még az intenzív marihuána-használat sem „terheli meg annyira a pénztárcát” hogy az bűnözéshez vezetne (4). A tudományos kutatások szerint a rendszeres fogyasztók nagy része húszas évei végére felhagy marihuána-fogyasztási szokásaival (5). A cikkben megemlíti a razziákat, ahol a rendőrség „csak” fogyasztókkal találkozik. A rendőrségi adatok alapján a Társaság a Szabadságjogokért számítása szerint az elmúlt hónapokban hat razzia során összesen 199 ember ellen indítottak eljárást, az akciók során igénybe vett szakértői vizsgálatok költsége meghaladhatja a 14 millió forintot.
Ezt a mi zsebünkből finanszírozták. Anélkül, hogy bizonyítottan csökkentették volna a drogproblémát, vagy akár egyetlen dílert is elfogtak volna. Ennyi pénzből több prevenciós és ártalomcsökkentő szolgáltatást is lehetne hónapokon keresztül finanszírozni. Sajnos ezek a szolgáltatások állandó anyagi problémákkal küzdenek. Jelenleg Magyarországon nagyságrendekkel többet költünk a drogfogyasztók eredménytelen és kártékony üldözésére mint megelőzésre, ártalomcsökkentésre és terápiára.

Ezt az olvasói levelet a Társaság a Szabadságjogokért drogpolitikai weboldalának a www.drogriporter.hu-nak Médiamonitor programja részeként kapták. A Médiamonitor program célja, hogy figyelje és olvasói levelek segítségével tudományos alapokon nyugvó tényekkel korrigálja a sajtóban megjelent, legális és illegális drogokkal kapcsolatos tévedéseket és pontatlan információkat. A cikk kritikája felkerült a honlapunkra, melyet ezúttal szeretném szíves figyelmükbe ajánlani.
 
Munkájukhoz sok sikert kívánva,
 
Takács István Gábor
Pszichológus
Társaság a Szabadságjogokért
Médiamonitor Program
Budapest, 1114, Eszék u. 8/b.,
tel./fax:+36-1-209-00-46
www.drogriporter.hu
takacsistvan@tasz.hu

 

Források:

 

(1) Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről Új fejlemények, trendek és részletes információk (2004). NDI, Drog Fókuszpont, Budapest

(2) Kandel, D.B. and Davies, M., “Labor Force Experiences of a National Sample of Young Adult Men,” Youth and Society 21: 411-45 (1990); Register, C.A. and Williams, D.R., “Labor Market Effects of Marijuana and Cocaine Use Among Young Men,” Industrial and Labor Relations Review 45: 435-51 (1992); Kaestner, R., “The Effect of Drug Use on the Wages of Young Adults,” Journal of Labor Economics 9: 381-412 (1991); Kaestner, R., “New Estimates of the Effect of Marijuana and Cocaine Use on Wages,” Industrial and Labor Relations Review 47: 454-70 (1994); Gill, A.M. and Michaels, R.J., “Does Drug Use Lower Wages?,” Industrial and Labor Relations Review 45: 419-34 (1992); Sickels, R. and Taubman, P., “Who Uses Illegal Drugs?,” American Economic Review 81: 248-51 (1991); Kandel, D. et al., “The Impact of Drug Use on Earnings: A Life-Span Perspective,” Social Forces 74: 243-70 (1995).

(3) Mitch Earleywine: Marihuána – a tudomány álláspontja. EDGE 2000-NDI Kiadó, Budapest, 2004. 

(4) Gordon E. Kenney, Meta-Analysis of Adolescent Crime and Substance Use, 1981-1995.

(5) Hall W. and Solowij N. (1998) Adverse effects of cannabis, Lancet 1998; 352:1611-16