Orbán Viktor szerint „mindennek van határa”. Ohó, tudod te, hányszor mondtuk mi ezt az elmúlt 16 évben? Amikor beszántottátok a független sajtót, ellehetetlenítettetek civil szervezeteket, szétvertétek a jogállamot, talicskával toltátok ki a közpénzt a haveroknak? Forrt bennünk az epe, tüntettünk, tiltakoztunk – miközben a kormánysajtóban erről tudni sem akartak. Emberi életek, karrierek mentek tönkre – miközben ti gúnyolódtatok rajtuk. Közösségek, kulturális értékek mentek a levesbe – miközben ti arrogánsan és cinikusan vigyorogtatok, hogy hát kérem, ez a többség akarata. Nem, Viktor, még sehol sem vagytok ahhoz képest, amit mi átéltünk. Izzadjatok csak, senyvedjetek, szoruljon csak ökölbe a kezetek a tehetetlenségtől. Tapasztaljátok meg, milyen az. Nem gondolom, hogy tanultok belőle. De az a helyzet, hogy megérdemlitek. És megérdemli ez a nép is, amit totál hülyére vettetek, hogy lássa, ahogy megizzasztanak titeket. ‍♂️

Nagy öröm és megtiszteltetés, hogy újra minket kért fel a holland OPEN Foundation , hogy filmezzünk a legnagyobb európai pszichedelikus konferencián (Interdisciplinary Conference on Psychedelic Research 2026). Sok kutató, terapeuta, aktivista, tapasztalati szakértő és más érdeklődő gyűlt össze Haarlemben, hogy a következő napokban megvitassa a pszichedelikus tudomány, terápia és kultúra jelenlegi állását. Sűrű napok várnak ránk: míg a legtöbb résztvevő előadásokat fog látogatni, a mi naptárunk interjúkkal van tele. Terveink szerint egy tucat vezető kutatóval, szakemberrel fogok beszélgetni, a kollégám, Takács István Gábor kamerája előtt. A feldolgozandó témák a tudatfilozófiától és idegtudománytól a párterápián keresztül olyan praktikus alkalmazási területekig terjednek, mint a Cluster-fejfájás kezelése. Stay tuned – és ha fontosnak tartod, hogy Magyarországra is eljussanak ezek a hírek, érdekességek, akkor kérlek, támogasd a Drogriporter munkáját! ❤

Vajon mi az, amit most nem akarok érezni? Tara Brach meditációs oktató szerint ez egy kulcsfontosságú kérdés, amit gyakran fel kell tennünk magunknak. Mert az elme, evolúciós okokból, hajlamos arra, hogy elfedje, szőnyeg alá söpörje a zavaró érzéseket a napi túlélés és fajfenntartás érdekében. Hajlamosak vagyunk arra, hogy pajzsokat építsünk, önáltató hiedelmekből és önigazoló érvekből: nem tudok, nem akarok most ezzel foglalkozni. Találunk kifogásokat, hogy mással foglalkozzunk. Elnyomjuk az érzéseinket agyzsibbasztó szokásokkal, gépies rutinokkal, kémiai és egyéb ingerekkel. Ez a függőségek motorja is: ami a felszínes megfigyelő számára őrült önpusztításnak tűnik, az valójában védekező mechanizmus, aminek megvan a maga racionalitása. A valósággal szembeni védekezés segítheti a napi túlélést. Távol tartja a fájdalmat – de hosszú távon kizárja az életből a szépséget, kilúgozza a jelentést is. Brach szerint bátor szívre van szükségünk. Ami nem keménységet és hősiességet jelent – hanem képességet, hogy nyitottak maradjunk a fájdalomra, a bizonytalanságra és a sérülékenységre. Igen, ez most fáj. Elfogadom, nem söpröm le. Megélem. Képes vagyok jelen lenni vele. Tanulok belőle, de nem ítélkezem magam fölött. Kedvesen és kíváncsian fordulok magamhoz. A szív bátorsága nem velünk született adottság, hanem egy olyan képesség, amit fejleszteni kell. És megéri fejleszteni. „Védekezés nélküli szívvel újra és újra beleszerethetünk az életbe minden egyes nap,” írja Brach. kép: Lora Zombie

❤️ Mi történik, ha egy pszichedelikus kutató nemcsak a traumáról, hanem a gyönyörről is elkezd kérdezni? Az Interdisciplinary Conference on Psychedelic Research 2026 konferencia egyik legizgalmasabb és legprovokatívabb előadója Dee Dee Goldpaugh pszichoterapeuta, szexterapeuta, oktató és szerző lesz, aki évek óta a pszichedelikumok, a trauma, a spiritualitás és a szexualitás metszéspontját kutatja. A Chacruna Institute tanácsadója, pszichedelikus integrációs terapeuta, valamint az Embrace Pleasure: How Psychedelics Can Heal Our Sexuality című könyv szerzője. A konferencián „A pszichedelikus erotika: a szent szerepének feltárása szexualitásunk gyógyításában” címmel tart előadást. Ebben azt vizsgálja, hogyan alakíthatják át a pszichedelikus élmények a szexualitáshoz, az intimitáshoz, a vágyhoz és a testünkhöz való viszonyunkat. Előadásának egyik központi gondolata, hogy a pszichedelikus tudomány gyakran a trauma kezeléséről beszél, szigorú klinikai kontextusban. Miközben sokkal kevesebb figyelmet fordít arra, hogyan gyógyíthat bennünket az öröm, a kapcsolódás, az erotikus önelfogadás vagy akár a spirituális élmény. Goldpaugh szerint a pszichedelikumok nemcsak a szenvedés enyhítésének eszközei lehetnek, hanem segíthetnek abban is, hogy mélyebben kapcsolódjunk önmagunkhoz, a testünkhöz, más emberekhez és akár a szentként megélt tapasztalatokhoz is. Kutatásai és klinikai munkája különösen foglalkozik a szexuális trauma gyógyításával, az intimitás újrafelfedezésével és azzal, hogy a modern társadalom miért szorította háttérbe a gyönyört mint legitim gyógyító erőt. Ha lehetőségetek lenne kérdezni tőle, mit kérdeznétek?

522 kg kokaint foglaltak le a magyar hatóságok Csepelen – rekordfogásként ünnepli a média. Nem mondom, tényleg baromi sok kokainról van szó. De vajon mit is jelent ez a gyakorlatban? Akkor most ennyivel kevesebbet fognak az emberek fogyasztani? Esetleg romlani fog a forgalomban lévő kokain tisztasága, mert jobban felütik? Hát nem. Ideje leszámolni azzal az illúzióval, hogy az ilyen lefoglalások jelentős hatást gyakorolnának a kokain keresletére vagy kínálatára. Az EU-ban például 2023-ban 2020-hoz képest majdnem kétszer annyi kokaint foglaltak le – 419 tonnát. Na, az már irdatlan mennyiség, nem? Mégis, ugyanebben az időszakban a kokain hozzáférhetősége és tisztasága jelentősen nőtt Európában. Az Európai Drogügynökség (EUDA) becslései szerint 2013 és 2023 között 17 milliról 25 millióra nőtt a kokain-fogyasztók száma. A nagy helyzet az, hogy az illegális drogpiac rugalmasan alkalmazkodik az egyre növekvő lefoglalásokhoz: a kereskedők bekalkulálják, mint egyfajta amortizációs költséget. A dél-amerikai utánpótlás gyakorlatilag kifogyhatatlan, a várható profit pedig olyan nagy, hogy még az ilyen nagy lefoglalások mellett is borítékolható az extraprofit. Nemrég az amszterdami polgármester, Femke Halsema kijelentette: „A holland és belga utcákon a kokain ára évek óta ugyanannyi. A rendőri kapacitás mintegy 80%-át drogokkal kapcsolatos bűnözés köti le. Ebből csak azt a következtetést lehet levonni, hogy ez a hihetetlen erőfeszítés nem volt hatással a piacra.” Csatákat lehet ugyan nyerni, de a drogellenes háborút garantáltan a drogkereskedők nyerik meg. És ezt már évtizedek óta tudjuk. Hogy mi következik ebből? Nyilván nem az, hogy akkor kezdjük el a kokaint gazdaságos kiszerelésben árusítani az áruházak polcain. De komoly szembenézésre van szükség azzal kapcsolatban, hogy vajon mit is akarunk elérni – és hogy vajon működik-e, amivel el akarjuk érni. Lehet, hogy sokkal inkább meg kellene érteni, hogy miért fogyasztanak az emberek kokaint, és hogy mit tudunk kezdeni a kereslettel és a fogyasztás ártalmaival. A függőséggel és mindazzal, ami annak az eredőjében áll: mentális problémákkal, elmagányosodással, diszfunkcionális családokkal. Vagy, ha crack-ről van szó, nyomorral és kirekesztéssel. Lehet, hogy a kokaint nem lehet úgy legalizálni, mint az alkoholt – de az is biztos, hogy nem a szemellenzős tiltás az egyetlen megoldás. ‍♂️

A múltkor beszélgettem valakivel, akinek az életét alapvetően megváltoztatta a varázsgomba – a pozitív irányba. Nagy dózisban, terápiás céllal használta a szert, és mély spirituális élményt élt át. Egyes szakaszokon kimondottan félelmetes, halálközeli élményekkel. Az utazás során olyan belátásokra tett szert, amelyek segítségével képes volt új irányt és jelentést adni az életének. Ugyanakkor soha nem járt fesztiválon, az elektronikus zene nem az ő világa, és kizárólag egyedül vagy legfeljebb kísérővel utazott – illetve maga is kísért hasonló terápiás élményeket. Elgondolkodtam, hogy az a varázsgomba, amit ő ismer, mintha teljesen más szer lenne, mint amit azok az emberek ismernek, akik kizárólag baráti társaságban, esetleg buliban, rekreációs céllal próbálták ki a gombát. Az ő élményét az ünnepélyes komolyság jellemezte – és nem a játékos vidámság. Számára ismeretlen az érzés, ahogy emberek teljesen egymás hullámhosszaira csavarodva a derű csillapíthatatlan hullámait lovagolják meg. Mindkettő ugyanaz a hatóanyag – pszilocibin – mégis, két teljesen eltérő élményvilág. Ez az, amit nagyon fontos megérteni: az eltérő dózis, az eltérő környezet (setting) és az emberek eltérő hozzáállása, magukkal hozott várakozásai (set) teljesen máshogy alakítják, formálják akár ugyanazon szer hatásait. A pszichedelikumok terápiás hatása nem önmagában a szerben van: az csupán egy eszköz. Mintha egy kulcs lenne egy ajtóba, ami többféle szobába nyílhat, attól függően, hogy mi mit viszünk magunkkal, vagy miben, kivel vagyunk éppen. A megfelelő környezetben és felkészültséggel lehet terápiás célra is használni. A pszichedelikus terápiát mindig komoly felkészülési munka előzi meg, majd komoly élményintegrációs munka teljesíti be. A terápiás kapcsolat dinamikája ad neki keretet és jelentést. Aki ellenben egy társasági eseményen, fesztiválon használ gombát vagy bélyeget, az érezheti magát jól vagy rosszul tőle – de az nem terápiás használat. Annak is van felelőtlen és felelős formája: aki rosszul választja meg az alkalmat, a barátokat, az állapotot, az csúnyán megjárhatja. De a kockázatokat tudatossággal, felkészültséggel lehet minimalizálni. Talán éppen ez a pszichedelikumok egyik legérdekesebb sajátossága: nem egyszerűen megváltoztatják a tudatot, hanem felerősítik azt, amit magunkkal viszünk az élménybe – és azt, amit a környezet kínál számunkra. Ez kockázatokat és lehetőségeket egyaránt tartogat.

Útmutató homofób/rasszista/nőgyűlölő stb. kommentelők számára: 1. Böfögj oda egy hátrányos helyzetű társadalmi csoportot sértő, fenyegető vagy esetleg személyeskedő, alázó megjegyzést. 2. Végy egy adag pattogatott kukoricát, és várd meg, moderálják-e. 3. Ha igen, hívd a haverokat, hogy trollkodjátok szét a kommentmezőt, sápítozva, hogy „ma már semmit sem lehet mondani”, miközben éppen több száz ember előtt mondod. 4. Gúnyolódj azon, hogy nem tartják tiszteletben a véleményedet – majd sértődj meg, ha másoknak is van ellenvéleményük. 5. Keverd össze a szólásszabadságot azzal a vélt jogoddal, hogy minden platform köteles legyen teret adni a mondandódnak. 6. Ha azok, akiket éppen sértegettél, megbélyegeztél vagy emberi méltóságukban támadtál, nem akarnak veled hosszan és kedvesen beszélgetni, akkor kérd számon rajtuk a nyitottságot, a párbeszédet és a toleranciát. 7. Távozz sértett mártírként, meggyőződve arról, hogy egyedül te képviseled a józan észt. 8. Ismételd meg az egészet egy másik kommentmezőben.

Ha már egyre több szó van az alkotmánymódosításról, akkor ne feledkezzünk meg erről a förmedvényről sem, amit a sufnituningolt tákolmányba illesztettek bele egy éve. Sokat elmond, hogy a világon másik ország nincsen, ami alkotmányban tiltaná bizonyos szerek használatát – hiszen még a legharcosabb drogellenesek is túl meredeknek tartották. Ráadásul abszurd módon éppen a testi és lelki egészséghez való joggal párosítva: mintha a droghasználat kriminalizálása valami közegészségügyi szempontokat szolgálna. Ez a legnagyobb hazugság, hiszen már az ENSZ ügynökségei is kimondták 2018-ban, hogy a szerhasználók kriminalizálása éppen közegészségügyi szempontból a legagályosabb. Hiszen rejtőzködésre, kockázatosabb használatra késztet, szűkíti az egészségügyi és szociális programok hozzáférhetőségét. Bár ez az alkotmányos rendelkezés látszólag sok vizet nem zavar, a szintén módosításra szoruló Büntető Törvénykönyv sokkal inkább. De jelképez egy hozzáállást a drogpolitikában, amivel szakítani kell – ha benne marad az alkotmányban, akkor a jövőbeni reformok kerékkötőjévé válhat, és rá hivatkozhatva korlátozhatják emberek jogait. Mennie kell a levesbe!

✨ Hogyan változtatja meg a tudat tudománya azt, ahogyan az univerzumban elfoglalt helyünkre tekintünk? Erről tart előadást a haarlemi Interdisciplinary Conference on Psychedelic Research 2026 egyik előadója, Adam Barrett idegtudós, aki a tudat természetének és a pszichedelikumok hatásmechanizmusának egyik legismertebb kutatója. Őt is meginterjúvoljuk a konferencián. Barrett amellett érvel, hogy két olyan spirituális felismerés, amely gyakran megjelenik a pszichedelikus élmények során, tudományos szempontból is komolyan vehető. Ezek: a) a pánpszichizmus – az a nézet, hogy a tudat az anyag minden formájának alapvető tulajdonsága; és b) az eternalizmus – az a felfogás, hogy a múlt, a jelen és a jövő egyaránt létezik. Ezek természetesen csak hipotézisek, amelyekről éles vita zajlik a kutatók, filozófusok között. De ami érdekes, hogy az empirikus bizonyítékok szerint a pszichedelikus élmények során (is) szerzett hasonló spirituális benyomások, meggyőződések javítják az emberek mentális jóllétét és élettel való elégedettségét. Ha lehetőségetek lenne kérdezni tőle, mit kérdeznétek?

Az 51%-os vakfolt: pszichedelikumok, női egészség és az elszalaszthatatlan lehetőség – ezzel címmel fog előadást tartani a héten Grace Blest-Hopley idegtudós a nemzetközi pszichedelikus konferencián (Interdisciplinary Conference on Psychedelic Research 2026) Haarlemben, akivel külön is interjút fogunk készíteni a kollégámmal. Arra hívja fel a figyelmet, hogy a pszichedelikumok tudományos vizsgálata eddig nagyrészt figyelmen kívül hagyta a női test és a női tapasztalat sajátosságait. Miközben a nők teszik ki a lakosság több mint felét, a mentális egészségügyi diagnózisok többsége is őket érinti, a kutatások jelentős része mégis elsősorban férfiakon alapul. Amellett érvel, hogy a nők biológiája nem egy olyan változó, amelyet a kutatás során egyszerűen „ki kell szűrni” vagy kontrollálni kell, hanem egy olyan nézőpont, amelyen keresztül alapjaiban kell újragondolnunk a pszichedelikus kutatást és a klinikai gyakorlatot. Best-Hopley kutatásai elsősorban a kannabisz, a kannabinoidok (CBD, THC) és a pszichedelikumok agyi hatásaira összpontosítanak. Így sokat foglalkozott a kannabisz és a pszichózis kapcsolatával. Kutatta azt is, hogy a pszilocibin és más pszichedelikumok hogyan segíthetik a trauma feldolgozását és a neuroplaszticitást. Ti mit kérdeznétek tőle?