A történetek, amiket magunkról mesélünk magunknak, lehetnek pusztí­tóak vagy gyógyí­tóak. Amikor valamilyen bántás, sérelem miatt felülí­ródnak a történeteink, és ezekben a történetekben mi passzí­v, tehetetlen és béna áldozattá, reménytelen és jelentéktelen figurákká, az emberek ellenségekké válnak – akkor ezzel mintha egyszerre szakadnánk el mindattól, ami saját magunkban értékes, és az egész világtól. Idegenekké válunk a saját testünkben – betolakodónak, imposztornak érezzük magunkat a közösségünkben. Elszakí­t minket az emberektől: kapcsolataink kiüresednek, folyamatos gyanakvó-készenlétben vagyunk más emberek társaságában. Visszaszerezni az egészséget, nem csak annyit tesz, hogy megszabadulunk bizonyos tünetektől: negatí­v érzelmektől, stressztről, rossz szokásoktól. Hanem azt, hogy a régi történeteink helyett új történeteket kezdünk mesélni magunknak arról, hogy kik vagyunk és hová tartunk. A gyógyulás – történetépí­tés. És ez a történet visszavezet minket a saját középpontunkhoz. Csak innen, ebből a középpontból elrugaszkodva tudunk kapcsolódni a világhoz és az emberekhez. A trauma centrifugális erő, í­rja Thomas Hübl osztrák í­ró és gyógyí­tó. Eltávolí­t, elszakí­t bennünket a középpontunktól. Szétterí­ti, széttördeli a történetünket. Ezzel szemben a traumából való felépülés ezzel ellentétes, centripetális erő, ami a középpontunk felé vonz bennünket. Egyesí­ti a széttöredezett mozaik-darabokat. Koherens történetet épí­t belőlük. Én í­gy az ünnepek alatt, az év végén, azt kí­vánom, és ezt teszem a meditációm tárgyává: hogy Ti, kedves olvasók, minél inkább ennek a gyógyí­tó, centripetális erőnek a gravitációs vonzásába kerüljetek. Legyetek akár ateisták vagy vallásosak, férfiak vagy nők, idősek vagy fiatalok – találjátok meg az utat a középponthoz. Illesszétek össze a széttöredezett kis történet-szilánkjaitokat egy összefüggő történetté, amelyben a világ, még ha tele is van szenvedéssel, de jelentéssel és együttérzéssel teli hely. Ha ehhez bármennyivel is közelebb kerültök az í­rásaim, a podcastjeim által, akkor máris nem volt hiába. Az emberek sokat költenek ajándékokra í­gy az ünnepek alatt – talán van köztetek olyan, aki megteheti, hogy támogasson szellemi termékeket is: https://drogriporter.hu/tamogass/ kép: Keiji Uematsu