Széljegyzetek – 2026-04-23
Csodálkozunk, hogy zuhan a Fidesz népszerűsége? Hát nem.
Esik szét a propaganda-gépezet, a felelősök zéró felelősséget vállalnak, és azt sejtem, egyre több megtévesztett ember ismeri fel, hogy éveken keresztül csúnyán átvágták őket a palánkon. Többek között éppen a hamisított statisztikákkal!
És ez csak tovább fog folytatódni, ahogy a most még rettegők rájönnek, hogy nem érkezik meg a behívó az ukrán frontra, hogy Brüsszel nem elveszi, hanem adja a pénzt, hogy nem indulnak be a nemváltó műtétek az óvodában és hogy nem lesznek fűautomaták az általános iskolában.
Ez utóbbival kapcsolatban: a választási kampány egyik fontos drogpolitikai tanulsága volt, hogy a Fidesz eddig viszonylag megbízható, 98 óta sorozatosan alkalmazott kampányeszköze, a drogosok elleni rettegtetés (is) besült.
A kutyát se érdekelte, hogy Magyar Péter szippantott-e kokaint, miközben konszenzuális szexuális kapcsolatot létesített egy nővel (akiről aztán kiderült, hogy a titkosszolgálat beszervezte). Az ifjúsági tánczenei kultúra elleni kultúrháború pedig, bár bizonyára tetszett néhány 65+ választónak, de egyértelműen hozzájárult a fiatalok soha nem látott mobilizálásához (ebben talán egy icipici szerepünk talán nekünk is volt a Tánc a Szabadságérttal).
Ellenben az embereket rendkívüli módon aggasztja, hogy kis- és nagytelepülések lerobbant szegénynegyedeiben kristályért árulják a szavazatokat, a helyi oligarchák támogatásával. És egyébként ezzel a jelenséggel az új kormánynak bizony záros határidőn keresztül kezdeni kell valamit.
Én nagyon remélem, hogy végre hallgatni fognak ránk, szakemberekre, és nem folytatják a Horváth Laci féle merjük ki a vizet a lyukas csónakból módszert (egy vödörrel kimerünk, két vödörnyi új csorog be). Hanem a gyökerekkel kezdünk el foglalkozni: mélyszegénységgel, leszakadással, perspektívátlansággal, elmagányosodással, transzgenerációs traumákkal és pszichiátriai társbetegségekkel.
A jelenlegi nagy felhatalmazást végre arra kell felhasználnia a kormánynak, hogy ciklusokon átnyúló, szakterületeket átfogó szemlélettel befektessen emberekbe, közösségekbe – következő generációkba.

Csodálkozunk, hogy zuhan a Fidesz népszerűsége? Hát nem.
Esik szét a propaganda-gépezet, a felelősök zéró felelősséget vállalnak, és azt sejtem, egyre több megtévesztett ember ismeri fel, hogy éveken keresztül csúnyán átvágták őket a palánkon. Többek között éppen a hamisított statisztikákkal!
És ez csak tovább fog folytatódni, ahogy a most még rettegők rájönnek, hogy nem érkezik meg a behívó az ukrán frontra, hogy Brüsszel nem elveszi, hanem adja a pénzt, hogy nem indulnak be a nemváltó műtétek az óvodában és hogy nem lesznek fűautomaták az általános iskolában.
Ez utóbbival kapcsolatban: a választási kampány egyik fontos drogpolitikai tanulsága volt, hogy a Fidesz eddig viszonylag megbízható, 98 óta sorozatosan alkalmazott kampányeszköze, a drogosok elleni rettegtetés (is) besült.
A kutyát se érdekelte, hogy Magyar Péter szippantott-e kokaint, miközben konszenzuális szexuális kapcsolatot létesített egy nővel (akiről aztán kiderült, hogy a titkosszolgálat beszervezte). Az ifjúsági tánczenei kultúra elleni kultúrháború pedig, bár bizonyára tetszett néhány 65+ választónak, de egyértelműen hozzájárult a fiatalok soha nem látott mobilizálásához (ebben talán egy icipici szerepünk talán nekünk is volt a Tánc a Szabadságérttal).
Ellenben az embereket rendkívüli módon aggasztja, hogy kis- és nagytelepülések lerobbant szegénynegyedeiben kristályért árulják a szavazatokat, a helyi oligarchák támogatásával. És egyébként ezzel a jelenséggel az új kormánynak bizony záros határidőn keresztül kezdeni kell valamit.
Én nagyon remélem, hogy végre hallgatni fognak ránk, szakemberekre, és nem folytatják a Horváth Laci féle merjük ki a vizet a lyukas csónakból módszert (egy vödörrel kimerünk, két vödörnyi új csorog be). Hanem a gyökerekkel kezdünk el foglalkozni: mélyszegénységgel, leszakadással, perspektívátlansággal, elmagányosodással, transzgenerációs traumákkal és pszichiátriai társbetegségekkel.
A jelenlegi nagy felhatalmazást végre arra kell felhasználnia a kormánynak, hogy ciklusokon átnyúló, szakterületeket átfogó szemlélettel befektessen emberekbe, közösségekbe – következő generációkba.








