Fő tartalom átugrása

Széljegyzetek – 2026-06-05

A konferencia egyik legérdekesebb szekciója az volt, ahol a negatív eredménnyel zárult kutatásokat mutatták be. Miért fontos ez? Azért, mert a tudomány nemcsak a pozitív, hanem a negatív eredményekből is sokat tanul. Miközben a médiában gyakran fekete-fehér kép jelenik meg – a pszichedelikumok vagy csodaszerek, vagy egyáltalán nem működnek és veszélyesek –, a tudományos bizonyítékok ennél jóval árnyaltabb képet mutatnak. A pszichedelikumok nem csodaszerek, és nem mindenkinél hatnak. Ugyanakkor egyre több adat utal arra, hogy bizonyos, kezelésre nehezen reagáló mentális zavarok esetén klinikailag jelentős javulást hozhatnak, különösen akkor, ha megfelelő pszichológiai támogatással és gondosan kialakított terápiás környezetben alkalmazzák őket. Az ilyen vizsgálatok segítenek pontosabban megérteni, hogy kiknek, milyen körülmények között és milyen mértékben jelenthetnek valódi segítséget. Egy nagy német vizsgálatban a pszilocibin kezelésre rezisztens depresszióban nem érte el az előre meghatározott elsődleges végpontot, noha több más mutatóban kedvező hatások mutatkoztak. Egy holland kutatásban a ketamin akut lelki krízishelyzetben nem bizonyult hatékonyabbnak az aktív placebónál. Egy harmadik, placebo-kontrollált vizsgálat pedig nem talált bizonyítékot arra, hogy a mikrodózisú LSD hatékonyan csökkentené az ADHD tüneteit. Mindhárom kutatás jelentős várakozásokkal indult, és egyik sem igazolta maradéktalanul az eredeti hipotézist. A tanulság azonban nem az, hogy a pszichedelikumok vagy a ketamin „nem működnek”. Sokkal inkább az, hogy a valóság összetettebb annál, mint amit a lelkes beszámolók vagy a szenzációhajhász hírek sugallnak. A tudomány akkor halad előre, ha nemcsak a sikereket, hanem a kudarcokat is komolyan veszi. Ezek a vizsgálatok arra emlékeztetnek, hogy a gyógyszerek hatása mellett az elvárások, a terápiás környezet, az emberi kapcsolatok és a placebohatás is fontos szerepet játszhatnak. A pszichedelikus kutatás most lép abba a szakaszba, ahol a kezdeti lelkesedést egyre inkább a kritikusabb, árnyaltabb és módszertanilag szigorúbb megközelítés váltja fel.
 |  Péter Sárosi
A konferencia egyik legérdekesebb szekciója az volt, ahol a negatív eredménnyel zárult kutatásokat mutatták be. Miért fontos ez? Azért, mert a tudomány nemcsak a pozitív, hanem a negatív eredményekből is sokat tanul. Miközben a médiában gyakran fekete-fehér kép jelenik meg – a pszichedelikumok vagy csodaszerek, vagy egyáltalán nem működnek és veszélyesek –, a tudományos bizonyítékok ennél jóval árnyaltabb képet mutatnak. A pszichedelikumok nem csodaszerek, és nem mindenkinél hatnak. Ugyanakkor egyre több adat utal arra, hogy bizonyos, kezelésre nehezen reagáló mentális zavarok esetén klinikailag jelentős javulást hozhatnak, különösen akkor, ha megfelelő pszichológiai támogatással és gondosan kialakított terápiás környezetben alkalmazzák őket. Az ilyen vizsgálatok segítenek pontosabban megérteni, hogy kiknek, milyen körülmények között és milyen mértékben jelenthetnek valódi segítséget. Egy nagy német vizsgálatban a pszilocibin kezelésre rezisztens depresszióban nem érte el az előre meghatározott elsődleges végpontot, noha több más mutatóban kedvező hatások mutatkoztak. Egy holland kutatásban a ketamin akut lelki krízishelyzetben nem bizonyult hatékonyabbnak az aktív placebónál. Egy harmadik, placebo-kontrollált vizsgálat pedig nem talált bizonyítékot arra, hogy a mikrodózisú LSD hatékonyan csökkentené az ADHD tüneteit. Mindhárom kutatás jelentős várakozásokkal indult, és egyik sem igazolta maradéktalanul az eredeti hipotézist. A tanulság azonban nem az, hogy a pszichedelikumok vagy a ketamin „nem működnek”. Sokkal inkább az, hogy a valóság összetettebb annál, mint amit a lelkes beszámolók vagy a szenzációhajhász hírek sugallnak. A tudomány akkor halad előre, ha nemcsak a sikereket, hanem a kudarcokat is komolyan veszi. Ezek a vizsgálatok arra emlékeztetnek, hogy a gyógyszerek hatása mellett az elvárások, a terápiás környezet, az emberi kapcsolatok és a placebohatás is fontos szerepet játszhatnak. A pszichedelikus kutatás most lép abba a szakaszba, ahol a kezdeti lelkesedést egyre inkább a kritikusabb, árnyaltabb és módszertanilag szigorúbb megközelítés váltja fel.

CÍMÜNK

Jogriporter Alapítvány
1032 Budapest
San Marco utca 70.
Email: rightsreporter@rightsreporter.net

TÉMÁK

SOROZATOK


©