Egy egész életét akváriumban töltő tengeri hal álmainak netovábbja valószínűleg az lenne, hogy többször etessék, vagy hogy legyen az akváriumában több növény és színes kő.
De nincs fogalma arról, hogy milyen az óceán végtelen kék térségein rajban úszni.
Egy oroszlán, ami egész életét állatkertben töltötte, valószínűleg arról álmodik, hogy kibővítsék a ketrecét, több húst kapjon és többször párosodhasson.
De nem képes felfogni azt, hogy milyen a szavanna hatalmas mezőit járni a falkájával, vad után kutatva.
Sokszor úgy érzem, mi, emberek is ilyen korlátozott álmokkal és vágyakkal rendelkezünk abban a materiális javak és társadalmi szerepek által kijelölt komfortos kis kocka-világunkban, amibe beleszülettünk.
Ha megkérdezel valakit, hogy mire vágyik, mit fog felelni? Új autó? Nagy ház? Szexi nő/pasi? Hírnév? Vagyon? Hatalom? Ezek mind olyan szűklátókörű vágyak, mint amikor az aranyhal arról álmodik, hogy az akváriumába tegyenek bele egy új csilivi díszt.
Szabadság? Tényleg az a szabadság az ember számára, hogy korlátlanul kielégítheti banális vágyait? Hogy kiemelkedhet a többi közül és csodálják? Hogy hatalmat kaphat, uralkodhat, mint a kiskakas a maga kis szemétdombján?
A valódi szabadság máshol kezdődik. Elménk szűkös, sekély pocsolyában tapicskol ahelyett, hogy felfedezné a tudatosság végtelen óceánját. A barlang falán gyönyörködünk az árnyjátékban, miközben odafent az ég fényes és tágas kékje vár ránk.
(note to myself)
