Amikor az ember próbálja megváltoztatni a viselkedését, az bizony hosszú távú küldetés.
A szokások automatizmusai belehuzalózódnak az agyba, tartós idegpályákat hoznak létre. Ezek bekapcsolnak, ha bizonyos ingerek érik az embert: beindul a robotpilóta. Ezek a szokások esetenként olyan mélyen bevésődnek, mint a kocsikerék nyomai a puha sárba, ami aztán megkeményedik és megköt, mint a beton.
Vajon tényleg azt hitted, hogy pusztán azzal, hogy racionálisan beláttad, hogy a szokás rossz, automatikusan meg is tudod változtatni? Hát ez nem ilyen egyszerű. Még az sem elég önmagában, ha beláttad, az adott szokás – megküzdési stratégia – vajon miben gyökerezik, és vissza tudod vezetni a gyermekkorodig. Ez a tudás legfeljebb a kiindulópont lehet, hogy átírd, felülírd a szokásaid.
Annak, amit most teszel, többnyire csak később – akár hónapokkal vagy évekkel később – lesz igazi hatása. Olyan, mintha magokat vetnél el a tetteiddel. Ezek csupán a jövőben fognak kihajtani és termést hozni. Tehát amit most teszel, az a jövőbeni viselkedésedet fogja meghatározni. És ugyanígy az, ami most történik veled, többnyire annak a termése, amit évekkel korábban vetettél el. Hogy gaz vagy virág, az rajtad múlik.
Az általad elvetett magok a sötét földben csíráznak ki. Úgy, hogy közben te a felszínen még jó ideig semmi változást nem tapasztalsz. Mégis, odalent már teremtő folyamatok indultak el, lassan de biztosan. Ezért aztán ne légy türelmetlen – ne várj túl gyors hatást attól, ha elkezdted megváltoztatni a gondolkodásodat, a viselkedésedet. Ne lepődj meg, ha lassan megy, ha ellenállást tapasztalsz. Gondolj bele: miért tudnál megszabadulni könnyen olyan makacs szokásoktól, amiket hosszú évekig véstél be a saját elmédbe?
Az új, jó szokások gyökereztetésében a kulcs a rendszeresség – öntözd, ápold őket kitartóan. Kis, lassú, de biztos lépésekben haladj. Ne gondolkodj totális, hosszú távlatokban – mindig csak a mai nap.