Anne Jacques egy brit nő, aki elveszítette fiát, a 23 éves egyetemista Alexet, aki operaénekesnek készült. A fiút tavaly júliusban holtan találták meg az ágyában. Eleinte az orvosok azt hitték, hogy a Hirtelen Felnőtt Halál Szindróma áldozatául esett (magyarul álmában leállt a szíve). De a boncolás során kiderült, hogy ő is egyike annak a több száz fiatalnak, akik azért haltak meg, mert nitazénnel szennyezett drogot vásároltak a illegális piacon.
A nitazének dizájner drogok (hivatalos nevükön új pszichoaktív anyagok). Az opioidok közé tartoznak, tehát depresszáns (nyugtató) típusú szerek. A potenciájuk sokszorosa a heroinénak, de még a fentanil nevű, a heroinnál kb. 50-szer erősebb drogot is lekörözik. Főleg Ázsiában állítják őket elő és hozzák be Észak-Amerikába és Európába, ahol különféle klasszikus drogokat ütnek fel velük.
Az ADHD-vel diagnosztizált Alex eredetileg csupán szeretett volna valamilyen enyhülést találni a szorongásra és álmatlanságra, ami kínozta. Ezért aztán illegális internetes forrásból származó Xanax tablettákat vásárolt, amik látszólag teljesen úgy néztek ki, mint a gyári tabletták. Azonban a szokásos benzodiazepin hatóanyag mellett nitazént is tartalmaztak – elég dózisban, hogy megölje.
Bár Magyarországon még nem hallottam nitazénnal kapcsolatos halálesetről, de nem kizárható, hogy a hasonló, nitazénnel felütött ál-gyógyszerek és drogok nálunk is megjelennek. Az illegális drogpiac sajátossága ugyanis, hogy a kereskedők arra törekednek, minél potensebb, tehát minél nagyobb mennyiségben, minél észrevehetetlenebbül csempészhető drogokat dobjanak a piacra. Ezt nevezik a drogtilalom vastörvényének (az alkoholtilalom idején ezért dominálták a feketepiacot a tömény szeszek, a sör és a bor pedig eltűnt.)
Az Egyesült Királyságban létezik drogbevizsgáló program, a WEDINOS, ahol a fogyasztók névtelenül bevizsgálhatják az általuk vásárolt szert. Itt már több nitazénnal felütött drogot sikerült felfedezni, és életeket menteni ezzel. Magyarországon sajnos hasonló programról a kormány és a hatóságok hallani sem akarnak – pedig nálunk is fontos lenne. Addig is érdemes nagyon óvatosnak lenni bárkinek, aki nem hivatalos forrásból szerzi be a gyógyszereket/drogokat! Hiába néz ki ugyanúgy, lehet, hogy tök más van benne.
És hát Alex tragédiája felveti azt a kérdést is, hogy vajon hány ember él Magyarszágon (is), akik (gyakran diagnosztizálatlan) pszichiátriai zavarokkal küzdenek – korszerű, együttérző ellátás nélkül. Akik esetleg az öngyógyszerezésben keresnek menedéket. Hiszen tudjuk, milyen várólistákkal működnek a pszichiátriák, különösen az ifjúsági- és gyermekpszichiátriák. És milyen állapotban van az addiktológiai ellátás. Szóval a nagy helyzet, hogy ha a nitazének nálunk is elkezdenek terjedni, hát az úgy fog minket érni, mint a málnásban a dolgát végző vadászt a medvetámadás: védtelenül, letolt gatyával.
