Péter Sárosi

A Jogsegélyszolgálatról

Félfogadás:

Kik fordulhatnak hozzánk?

Emellett precedens jellegű ügyekben ingyenes jogi képviseletet is biztosítunk betegek, kábítószerfogyasztók, valamint adatvédelmi jogaikban sérelmet szenvedett személyek részére.

1. Elkaptak az utcán/aluljáróban/szórakozóhelyen fél gramm fűvel/speeddel/heroinnal a zsebemben/táskámban, most mi lesz?
 

Az illegálisnak minősített drogok (a jogi szakzsargonban ezek a kábítószerek) megszerzése, tartása, termesztése, előállítása, behozatala, kivitele, fogyasztása Magyarországon bűncselekmény, és alapesetben 5 (öt) évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A fentihez hasonló szituációkban azonban általában csekély mennyiségű kábítószerről van szó, ilyen esetekben pedig a büntetés felső határa már „csupán” 2 (kettő) év. Természetesen a kábítószer terjesztése még ennél is súlyosabb bűncselekmény.

Fontos tudni, hogy a fenti fenyegetettségtől függetlenül a magyar szabályozás ismeri az ún. „elterelés” intézményét, ami azt jelenti, hogy ha valakit csekély mennyiségű, saját (tehát nem eladási, átadási) célra tartott (termesztett stb. ) kábítószerrel kapnak el, úgy mentesül a büntetés alól. Ennek feltétele, hogy legkésőbb az elsőfokú ítélet meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább 6 (hat) hónapig folyamatos – az állapotának megfelelő – kezelésben részesült egy erre jogosított ellátóhelyen. 
 

2. Jó-jó, de mi az, hogy „csekély” mennyiség?
 

A csekély mennyiség fogalmát jogszabály határozza meg az egyes kábítószerfajtákra lebontva. Eszerint a kábítószer csekély mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma (fű-marihuána esetében pl. a tetrahidro-cannabinol, azaz THC-tartalom) nem halad meg egy bizonyos mértéket. Az egyes gyakoribb kábítószerek esetén ezek az alábbiak:

Kábítószer fajtája – a tiszta, 100%-os hatóanyag mennyisége

Kannabisz: 6 gramm totál THC = kb. 100 gramm utcai (átlagos tisztaság: kb. 6%)
Amfetamin: 0,5 gramm = 5 gramm utcai (átlagos tisztaság: 10%)
Kokain: 2 gramm = kb. 10 gramm utcai (átlagos tisztaság: kb. 20%)
Heroin: 0,6 gramm = kb. 3 gramm (átlagos tisztaság: kb. 18%)

(Ezek tehát a „bruttó” mennyiségek, persze teljesen tiszta anyagot soha sem árulnak.)
Kannabisz növény esetén további kisegítő szabály, hogy a mennyiség akkor csekély, ha a növényegyedek száma legfeljebb 5 (öt) db, függetlenül azok méretétől és potenciáljától. Jelentős mennyiség ennek a húszszorosa, vagyis száz növény. A kettő között alapeseti mennyiségről beszélünk.

Nem árt, ha tudod, hogy a kábítószer jelentős mennyiségűnek számít, ha a benne található tiszta hatóanyag mennyisége az adott kábítószerre meghatározott csekély mennyiség felső határának hússzoros mértékét meghaladja (mondjuk egy 5 %-os tisztaságú marihuána példájával a csekély mennyiség felső határa 20 gramm ilyen, nagyjából átlagos erősségű fűből, s ez esetben a jelentős mennyiségnél több mint 400 g füvet bizonyítanak). A kettő közötti az ún. alapeseti mennyiség. 2013 július 1. óta a Btk. új tényállással bővült, a különösen jelentős mennyiséggel, ami a csekély mennyiség határának kétszázszorosa. A mennyiségnek a büntetési tétel nagysága miatt van jelentősége, illetve abból a szempontból, hogy alkalmazható-e az adott esetben elterelés.
 

3. Csekély mennyiséggel kaptak el, és a végén megúszhatom a büntetést – de mi történik addig?
 

Mivel ez bűncselekmény, akárcsak a lopás, mindenekelőtt büntetőeljárást indítanak ellened. Akár bilincsben bevisznek a rendőrségre, rögzítik az ujjlenyomatodat, lefényképeznek (ez az ún. rabosítás), kihallgat az ügyeletes tiszt stb. Maga az eljárás három szakaszra osztható: az első az ún. nyomozati szak (ezt a rendőrség végzi), ezt követően kerül sor – ha annak feltételei fennállnak – a vádemelésre (ez az ügyész dolga), végül a bírósági szakasz (általában tárgyalás) zárja a sort. Figyelem: 2013. július 1. óta az elterelést csak egyszer lehet választani két éven belül – ha ennél többször elkapnak, akkor már bíróság elé kell állnod! Itt nézd meg, hogy mi változott a 2013. évi Btk-szigorítás óta:

A nyomozás során számítani kell arra, hogy kihallgatnak, vizeletmintát is vesznek tőled, sőt, extrémebb esetekben (pl. ha netán a kereskedelem gyanúja is felmerül veled kapcsolatban) házkutatást is elrendelhetnek. No persze kereskedésnél még az előzetes letartóztatást is elrendelhetik, de bele se menjünk, mert jelenleg a kereskedőket életfogytig is le lehet ültetni. Fontos tudni, hogy mint gyanúsított nem vagy köteles arra, hogy az igazat mondd, sőt arra sem, hogy egyáltalán mondj akármit. Talán utóbbi a legbölcsebb magatartás, hiszen bármi, amit mondasz bizonyítékként felhasználható ellened (vagy mondjuk a barátod ellen), és ezen az sem segít, ha egy korábbi vallomást később „visszavonsz”, mert az nem olyan egyszerű. Nyilván váltakozó lelkesedéssel, de a rendőrök azért próbálnak kiszedni információkat a fogyasztókból, tehát akár sok mindent – és sokféleképp: normálisan, vagy kevésbé – kérdezhetnek: mióta fogyasztasz, kitől hányszor és kiktől vásároltál stb.. A lényeg: ha nem akarsz semmit mondani, akkor nem kényszeríthet senki, mert az bűncselekmény. Vallomást azért is óvatosan szabad csak tenni, mert 2007. június 13. napjától ha részletesen elmondod, hogy mióta, milyen rendszerességgel és mit fogyasztottál valaha, és elég meggyőző vagy, akkor eleshetsz az eltereléstől, méghozzá elég messzire (lásd „fogyasztóknak” c. menüpont alatt).
A nyomozás végeztével döntés születik arról, hogy az adott esetben fennállnak-e az elterelés feltételei (csekély mennyiség, saját használat). Ha nem – vádat emelnek. Amennyiben igen, úgy nyilatkoznod kell, hogy vállalod-e a kezelésen való részvételt, mert az elterelés „önkéntes” alapon működik – valójában persze nyilván nem önkéntesség persze az, ha nem egyezel bele, akkor megbüntetnek… Amennyiben a feltételek fennállnak és te is vállalod, úgy kötelező kapnod eljárásonként egy alkalommal legalább egy évet arra, hogy megszerezd az elterelésről adott igazolást.
Egy eljárásban csak egyszer választhatod az elterelést – haladékot egy évig kapsz, ha nincs igazolásod ezalatt, vádat emelnek, de az elsőfokú ítéletig még mindig van esélyed az elterelést befejezni. Annak azonban nincs semmilyen korlátja, hogy akárhányszor igénybe vehesd az elterelést, ha a feltételei adottak, vagyis bármennyi eljárást is indítanak ellened, a sikeres elterelés esetén mindegyiket meg kell szüntetni.

4. Hogy néz ki az elterelés a gyakorlatban?
 

Az eltereléshez szükséges tanúsítványt, igazolást és az eltereléssel kapcsolatos határozatokat át kell venned. Elvileg tájékoztatást is kell kapnod arról, hogy mely szolgáltatókhoz fordulhatsz, tehát a legjobb, ha ilyenkor tájékozódsz az elismert intézmények elérhetőségéről és például letöltöd ezek listáját a minisztérium honlapján keresztül. Ha választottál, be kell jelentkezned a kezelésre. Előfordulhat, hogy tele van a választott intézmény, vagy nem nyújt az állapotodnak megfelelő szolgáltatást, ilyenkor újabb után kell nézni. Sokáig nem lehet halogatni a döntést, mert egy év alatt fél évig folyamatosan kell elterelésre járni. Bármelyik intézményt, vagy igazolás kiadására jogosult orvost választhatod, a lakóhelyed szerint illetékes intézmény a kezelését nem utasíthatja vissza.
Maga a kezelés három formában zajlik attól függően, hogy függőnek, rendszeres használónak vagy csupán alkalmi fogyasztónak minősülsz. Ha még nem vizsgált meg függőség szempontjából igazságügyi szakértő, akkor az adott kezelőhelyen egy ún. előzetes állapotfelmérés során fogják státuszodat meghatározni, és eszerint fognak beosztani. A függők ún. „kábítószer-függőséget gyógyító kezelés”-ben, a rendszeres használók „kábítószer-használatot kezelő más ellátás”-ban, míg a kocadrogosok „megelőző-felvilágosító szolgáltatás”-ban részesülnek.

A kezelés kéthetente átlagosan – és minimum – két óra elfoglaltsággal jár. Fontos, hogy a részvételnek folyamatosnak kell lenni! 30 (harminc) napnál hosszabb kihagyás a hat hónap megszakadásával jár, és kezdheted az egészet elölről, kivéve, ha valamely elháríthatatlan ok folytán (pl. baleseted volt) nem tudtál megjelenni. Utóbbi esetben a folyamatosság nem szakad meg, de a 30 napon túli időtartam a 6 hónapba nem számít bele. Ha ellátóhelyet váltasz, megszakítás nélkül, akkor az elvégzett időket összeadják.

A hat hónap elteltével az egészségügyi szolgáltató igazolást köteles kiállítani a részedre, amit be kell mutatnod a hatóságoknak. Ezután kézbesítik az eljárást megszüntető határozatot. Mivel ez egy kényszerkezeléses procedúra és nem önkéntes, továbbá mert nagyrészt kiképzésre legkevésbé sem szoruló, peches fű-marihuána fogyasztó, és hasonlóan mázlista partizó üli végig, a hatékonysága nem túl fényes, mégis évről évre elég sok adóba kerül.
 

5. Mi a helyzet azzal a kezeléssel, amit az eljárás elején, de határozat nélkül kezdtem el?
 

A Btk. úgy szól, hogy az igazolást legkésőbb az elsőfokú bírósági ítélet meghozataláig kell megszerezni és bemutatni.  A helyes jogértelmezés lényege, hogy az elterelést azután kell elkezdeni, hogy megindult a büntetőeljárás, és csak akkor lesz vége a büntetőügynek, ha elfogadták az elterelés teljesítéséről szóló igazolást.
 

6. Bemutattam az igazolást, elfogadták, túl vagyok a dolgon. Kell fizetnem bűnügyi költséget? Most akkor van „priuszom”?
 

A hat hónapos kezelés teljesítése jogi szaknyelven egy büntethetőséget megszüntető okot eredményez, ennek eredménye, hogy az igazolás bemutatását követően az eljárást megszüntetik veled szemben. A megszüntetett eljárás lényegében olyan, mintha nem is lett volna, például ezt fejezi ki az is, hogy ilyenkor a bíróság – amennyiben a megszüntetésre a bírói szakban kerül sor – „végzést” és nem „ítéletet” hoz.

Ebből az következik, hogy ha az elterelés miatt megszüntetik a büntetőeljárást, akkor nem kell bűnügyi költséget fizetni, Továbbá „priuszod” sem lesz. Azaz nem fogsz szerepelni a büntetett előéletűek nyilvántartásában – ezt lehet ugyanis az erkölcsi bizonyítványban lekérdezni. Más kérdés, hogy a megszüntetett eljárás tényét három évig tárolják a bűnügyi nyilvántartásban, amit csak a bíróságok, rendőrségek és az ügyészségek ismerhetnek meg. A három év leteltével ezt az adatot törölni kell, ha elmulasztják, akkor a törlést te is kérheted, akár pert is indíthatsz ezért.

Frissítve: 2011.02.06

Van-e a pedagógusnak feljelentési kötelezettsége?
 

Sajnos sok helyen továbbra is makacsul tartja magát a tévhit, hogy a pedagógus köteles a rendőrséget értesíteni, ha tudomására jut, hogy diákjai kipróbáltak, használnak valamilyen illegális kábítószert.
 

Milyen esetben van feljelentési kötelezettségünk?

„Bűncselekmény miatt bárki tehet feljelentést; a feljelentés kötelező, ha annak elmulasztása bűncselekmény. A hatóság tagja és a hivatalos személy, továbbá, ha külön törvény előírja, a köztestület köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt – ha az elkövető ismert, annak megjelölésével – feljelenteni. A feljelentéshez csatolni kell a bizonyítási eszközöket, ha ez nem lehetséges, a megőrzésükről kell gondoskodni.” (1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról, 171. §)

A Büntető Törvénykönyv csak súlyos, elsősorban államellenes bűncselekmények esetében ír elő feljelentési kötelezettséget, ilyenek az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása, az alkotmányos rend elleni szervezkedés, lázadás, rombolás, hazaárulás, hűtlenség, ellenség támogatása, kémkedés (1978. évi IV. törvény, vagyis Büntető törvénykönyv – Btk. – 150.§) és ehhez hasonló pl. az emberrablás, terrorcselekmény stb.. Más bűncselekmények esetében nincs feljelentési kötelezettség, a hatóság értesítését az állampolgár belátására bízzák. Ha valaki nem tesz feljelentést, az természetesen önmagában nem minősül bűnpártolásnak sem. És a teljesség kedvéért azt is tudni kell, hogy abban az esetben, ha valaki mást hamisan bűncselekmény elkövetésével vádol, úgy ő maga követ el bűncselekményt, illetve ha valaki olyan körülményről nem számol be, amitől az ártatlanság múlhat, az szintén büntetendő.

Tehát a hatóságok és a hivatalos személyek, szűk körben a köztestületek kötelesek feljelentést tenni, ha bármilyen bűncselekmény elkövetéséről tudomást szereznek. Azonban az iskolaigazgató, a pedagógus, a szülő nem hivatalos személy, az iskola nem hatóság és nem köztestület.

Az iskolának, a pedagógusnak, a szülőnek, az osztálytársnak nincs általános  feljelentési kötelezettsége!
 

Van-e a pedagógusnak titoktartási kötelezettsége?

Igen, van, ezt a közoktatásról szóló (1993. évi LXXIX.) törvényben találjuk, annak egész pontosan a 2. számú mellékletében. Sajnos a szabályok nehezen értelmezhetők és kevéssé precízek, valamint az a szerencsétlenül általános törvényi megfogalmazás is elrelativizálja, mely szerint „súlyos veszélyhelyzet” esetén nem kell megtartani a tanári titkot.

Sajnos a tanári szakma alapvető etikai szabályai még nem megfelelően kidolgozottak, pedig az oktató legalább olyan felelősségteljes munkát végez, mint egy orvos vagy ügyvéd. A Nemzeti Tankönyvkiadó gondozásában azonban már megjelent a pedagógusokra vonatkozó etikai szabályokat tartalmazó „Pedagógusetika – kódex és kommentár” című kiadvány, melyben a titoktartással kapcsolatban a következők olvashatók:

A pedagógusoknak „nevelői tevékenységük közben szerzett magántermészetű információkkal kapcsolatban titoktartási kötelezettségük van. Ilyen információkat csak a gyermek érdekét szem előtt tartva adhatnak tovább, csakis olyan személyeknek, akik ezek birtokában várhatóan eredményesebben tudnak majd cselekedni, szintén a gyermek érdekében.”

A pedagógus a bizalmasan közölt információkat csak a gyermek érdekét szem előtt tartva adhatja tovább, olyan megoldás érdekében, mely segítséget jelent a tanuló számára.

Ki tud eredményesen segíteni?
 

Természetesen az iskolákban sokszor komoly gondot jelenthet a legális drogok használata is. Ami a kábítószer (illegális drog) kipróbálását, alkalmi vagy rendszeres fogyasztását illeti, ez nyilván szintén kisebb-nagyobb veszélyt jelent a diákok számára. Lehet puszta kíváncsiság, vagy divat, akár mintakövetés a használat kiváltó oka, és persze lehet, hogy komoly családi vagy egyéni probléma tünete. Bármi is az ok, a következmény egyforma: kábítószerfogyasztás (bár a törvény nem ezt a fogalmat alkalmazza, de ez a lényeg) a magyar büntetőjog szerint bűncselekmény, legalább két év szabadságvesztéssel büntetendő, s csak az elterelés jelent kivételt (lásd a gyakran ismételt kérdések menüpontot). Ha az iskolában, vagy környezetében kábítószer átadása is történik, az átadó öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, akkor is, ha osztálytársak közötti ügyről, és nem drogkereskedésről van szó.

Nyilvánvalóan nem egyszerű dönteni abban, hogy melyik az a pont, amikor még pedagógiai eszközökkel lehet az illegális droghasználat veszélyeit és ártalmait csökkenteni egy közösségen belül, és mely az a pont, amikor az ügy súlyosságánál fogva már meghaladja egy oktatási intézmény kompetenciáját. A döntést mindenképpen nagyon körültekintően kell meghozni: a legfontosabb szempont mindig a gyermek mindenekfelett álló érdeke, a feljelentés – ami messze nem egyenlő a következetes szigor alkalmazásával – mindig az utolsó eszköz.

Ami feljelentést illeti, azt nem árt észbentartani, hogy ha rendőrség tudomására jut, hogy valaki kábítószert fogyaszt: büntetőeljárást kell indítania. A rendőrség – ideértve akár a leghumánusabb rendőröket is – feladatából következően nem segítőként, hanem bűnüldözőként köteles fellépni a kábítószerfogyasztóval szemben is: eszköztárában a motozás, házkutatás, előállítás, kihallgatás, vizeletvétel stb. szerepel. A fogyasztó gyanúsított az eljárásban, a tanárt, osztálytársakat és a szülőt pedig jó esetben tanúként hallgatják ki az ügyben. A kialakulatlan személyiséget a büntetőeljárás szükségképpen megviseli, rosszabb esetben brutálisan traumatizálhatja.

Világos, hogy egy iskolai bejelentés nyomán indult büntetőeljárás után a diákok sem tanáraikkal, sem egymással nem fognak őszintén beszélni a kábítószerekkel kapcsolatos gondjaikról. Ettől azonban a problémák nem fognak megszűnni, amíg világtól hermetikusan elzárt, steril iskolák nem léteznek.

Nem elég célozgatni, nyíltan kell beszélni a problémákról, ehhez pedig kölcsönös bizalom szükséges. Ha a diák teljesítményében, magatartásában negatív változást okoz a droghasználat, nem elég prevenciós előadások megszervezésével reagálni, hanem személyes beszélgetést, szakszerű segítségnyújtást is lehetővé kell tenni számára, a család bevonásával. Ha az iskola nem képes segíteni, célszerű olyan szakembereket, szervezeteket megkeresni, akik kellő szaktudással és tapasztalattal rendelkeznek ezen a területen. A gyermekek és a tanárok érdekét egyaránt az szolgálja, ha nem a félelem diktálja lépéseiket.

Ha a diákok nem fordulhatnak bizalommal nevelőikhez, elvész a hatékony segítségnyújtás lehetősége, s a drogfogyasztással járó problémákra nem, vagy csak túl későn derül fény.

Ha gyermekével vagy diákjával kapcsolatos további drogjogi kérdései vannak, vagy szeretné felvenni a kapcsolatot a lakóhelyéhez közel eső szakemberekkel, kérjük forduljon bizalommal munkatársainkhoz!

A drogriporter.hu-t a Jogriporter Alapítvány üzemelteti. A Jogriporter Alapítvány jelen nyilatkozatával tájékoztatja a honlap látogatóit és felhasználóit adatkezelési gyakorlatáról, az adatok védelme érdekében megtett szervezési és technikai intézkedéseiről és a felhasználók jogorvoslati lehetőségeikről. Amikor a drogriporter.hu szolgáltatásait használja, az adatkezelőre bíz bizonyos személyes adatokat.

Az adatkezelő

Jogriporter Alapítvány (székhely: 1032 Budapest, San Marco u. 70., nyilvántartási szám: 00 18 523616; e-mail: rightsreporter@rightsreporter.net; telefon: +36-20-4622494)

A kezelt adatok köre

A honlap megtekintése során a technikai működés miatt automatikusan rögzítésre kerül a felhasználó látogatásának kezdő és befejező időpontja, illetve egyes esetekben – a felhasználó számítógépének beállításától függően – a böngésző, az operációs rendszer adatai és a felhasználó IP címe, illetve annak az oldalnak a neve, ahonnan a felhasználó érkezett. Ezen adatokból a rendszer automatikusan statisztikai adatokat generál. Az üzemeltető ezen adatokat nem kapcsolja össze más személyes adatokkal, kizárólag a statisztikák elkészítésére használja. A drogriporter.hu látogatók számítógépére cookie-t küld. A cookie többek között a felhasználóknak történő automatikus üzenetek megjelenítése miatt szükséges. A cookie-kat kereskedelmi célra a Jogriporter Alapítvány nem használja, de remarketing eszközökön keresztül (Google követőkód, Facebook pixel) az adományozás népszerűsítésére igen.

Bárki látogathatja a honlapot anélkül, hogy a technikailag automatikus adatkezelésen túl bármilyen személyes adatokat kellene megadnia.

A hírlevél igénylés, kérdések, jogsegély, támogatás és egyéb megkeresések esetén a felhasználó nevét, címét, telefonszámát, e-mail címét a Jogriporter Alapítvány kizárólag kapcsolattartási célra használja. A Jogriporter Alapítvány a személyes adatokat nem teszi hozzáférhetővé a honlap más látogatói számára

Amennyiben Ön támogatja a Jogriporter Alapítványt, akár PayPal, akár más fizetési eszköz útján, a Jogriporter Alapítvány kezelésébe kerülhet neve, bankszámlaszáma és a támogatás (adomány, Pártoló tagi díj stb.) összege, valamint átutalás ideje.

Az adatkezelés jogalapja

A honlap használatához megadott adatok kezelése a felhasználó önkéntes hozzájárulásával, a jelen tájékoztatás ismeretében történik. A 2. pontban megjelölt személyes adatok kezelésének jogalapja a felhasználók önkéntes hozzájárulása.

Az adatkezelés céljai

• Weboldal látogatói adatok – A látogatás időpontja, az IP cím, valamint a böngésző és operációs rendszer adatainak felvétele és tárolása a rendszer működésének sajátossága, kezelésük technikailag elengedhetetlen, kizárólag statisztikai célokból történik.
• Hírlevél feliratkozás – A Jogriporter Alapítvány kezelésébe adott személyes adatok kezelésének a célja, hogy az érintett hírlevelet igényeljen, A Jogriporter Alapítvány pedig hírlevelet küldhessen számára. A személyes adatok kezelése mind a hírlevél szolgáltatás biztosítása, mind az érintettel való ezirányú kommunikáció céljából történik. A személyes adatokat a Jogriporter Alapítvány eltérő célra nem használja és bizalmasan kezeli. A hírlevél lemondása úgy történik, hogy a hírlevél láblécében található adatvédelmi tájékoztató után elhelyezett ‘Leiratkozás/unsubscribe’ link megnyomásával a felhasználó a leiratkozási oldalra navigál. Itt a felhasználó beírja egy beviteli mezőbe az e- mail címét és megnyomja a lemond gombot.
• Támogatás – A Jogriporter Alapítvány kezelésébe adott személyes adatok kezelésének a célja, hogy az adatkezelő (Jogriporter Alapítvány) a szolgáltatás zavartalan biztosítása érdekében a szolgáltató és az érintett közötti kommunikációt szavatolja. A személyes adatokat a Jogriporter Alapítvány eltérő célra nem használja és bizalmasan kezeli.

Ezen adatok összesített, statisztikai célú felhasználására kerül sor. Az adatkezelő a megjelölt céloktól eltérő célra a személyes adatokat nem kezeli. Az így megadott adatok kezelése a felhasználó önkéntes hozzájárulásával történik.

Az adatkezelés időtartama

A session ID-k a böngésző bezárásakor automatikusan törlődnek. A felhasználó a saját cookie-ját bármikor törölheti. A cookie-k automatikusan törlődnek a böngésző beállításától függően. Amennyiben Ön hozzájárult ahhoz, hogy adatait hírlevél, támogatói kommunikáció vagy jogsegély céljára használjuk, ezen adatokat addig tároljuk, míg arról Ön másként nem rendelkezik / a hozzájárulást Ön vissza nem vonja.

Az adatokhoz hozzáférők köre, adatfeldolgozók

A felhasználók által megadott személyes adatokhoz, valamint a technikai működés miatt automatikusan megismert adatokhoz kizárólag az adatkezelő munkatársai férhetnek hozzá. Az automatikusan generált adatokhoz adatfeldolgozóként a linode is hozzáfér, amely Németországban, Frankfurtban tartja fent szerverét.

Személyes adatokat harmadik személyeknek az adatkezelő nem ad át, kivéve akkor, ha a felhasználó olyan célból adta meg személyes adatát. Így jogsegélykérések esetén az ügyvéd, kérdés esetén a projektvezetők, támogatás esetén pedig a szerződő bankok hozzáférnek a felhasználó által küldött információhoz és személyes adatokhoz. A törvényben előírt, kötelező adattovábbítások esetén a Jogriporter Alapítvány az egyes hatósági adatkérések teljesítése előtt minden egyes adat tekintetében megvizsgálja, hogy valóban fennáll-e az adattovábbítás jogalapja, és szükség esetén kikéri az adatvédelmi hatóság véleményét.

A felhasználó bármikor jogosult módosítani a megadott adatokat. Hírlevél igénylése estén az új e-mail cím megadásához le kell iratkozni, majd az új e-mail címmel feliratkozni. Nem nyilvános, és harmadik személy számára nem hozzáférhető az érintett e-mail címe.

Az érintettek személyes adataik kezelésével kapcsolatos jogai

Hozzáférés

Személyes adataik kezeléséről minden érintett tájékoztatást kérhet. Az adatkezelő kérésre 30 napon belül írásban tájékoztatást ad az érintettnek az általa kezelt adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről (székhelyéről) és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Mindezeket a jogait csak előzetes azonosítást követően tudjuk biztosítani. Ezért kérjük, hogy az adatkezeléssel összefüggő kéréseit, nyilatkozatait, panaszait jelentse be a Jogriporter Alapítvány valamely elérhetőségén (székhely: 1032 Budapest, San Marco u. 70., e-mail: rightsreporter@rightsreporter.net; telefon: +36-20-4622494). Készüljön fel rá, hogy jogainak gyakorlásához szükség lesz személyazonosságának igazolására.

Helyesbítés és törlés

Az érintettek írásban kérhetik a személyes adataik (vagy azok egy részének) módosítását és törlését. Ezen kérésekre az adatkezelő a lehető legrövidebb időn, de legfeljebb három héten belül visszajelzést küld. Törlés abban az esetben lehetséges, ha az érintett visszavonja az adatkezelés alapját képező hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincs más jogalapja. Az e-mailen kért adattörlésre a kifogás megérkezésétől legkésőbb a lehető legrövidebb időn, de legfeljebb három héten belül válaszol az adatkezelő. Augusztus 1-20 között, valamint december 24. és január 2. között ez az időszak 1 hét.

Tiltakozás

A felhasználók tiltakozhatnak személyes adataik kezelése ellen, ennek keretében kérhetik személyes adatainak helyesbítését és törlését is az adatkezelő levelezési címén (1032 Budapest, San Marco u. 70.), illetve a rightsreporter@rightsreporter.net e-mail címén.

Adatok hordozhatósága

Az érintettek írásban kérhetik az általuk az adatkezelő rendelkezésére bocsátott személyes adatok rendelkezésre bocsátását, széles körben használt, géppel olvasható formátumban.

Az adatkezelő a kérést követően ezt 30 napon belül az érintett számára rendelkezésre bocsátja.

Adatbiztonsági intézkedések

A személyes adatokat a linode internetszolgáltató szervertermében telepített, 24 órás őrzéssel védett, saját, dedikált szerveren tároljuk. A 2. pontban megadott adatokat a Jogriporter Alapítvány ezzel harmadik országba nem továbbítja.

Jogérvényesítési lehetőségek

Kérjük a felhasználókat, hogy ha úgy érzi, hogy a Jogriporter Alapítvány megsértette a személyes adatok védelméhez fűződő jogát, akkor vegye fel velünk a kapcsolatot, hogy az esetleges sérelmet orvosolhassuk. Tájékoztatjuk a felhasználókat, hogy igényüket polgári bíróság előtt is érvényesíthetik, vagy kérhetik az adatvédelmi hatóság segítségét is. Erre, valamint az adatkezelő kötelezettségeire vonatkozó részletes jogszabályi rendelkezéseket az Euórpai Parlamentnek és a Tanácsnak a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679 rendelete (2016. április 27.), az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény tartalmazza, valamint az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló a 2001. évi CVIII. törvény 13/A. § tartalmazza.

A személyes adatok védelmére vonatkozó további kérdése van, akkor azt a Jogriporter Alapítvány@drogriporter.hu e-mail címre jutassa el.

A Jogriporter Alapítvány az Ön személyes adatát kizárólag a jelen adatvédelmi nyilatkozat és a hatályos adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően dolgozza fel. Amennyiben azonban Ön személyes adatainak feldolgozásával kapcsolatban mégis panaszt szeretne tenni, vagy más módon elégedetlen azzal ahogyan az adatait kezeljük, jogában áll a felügyeleti hatóságnál panaszt tenni.

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (cím: 1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c; telefon: +36-1-391-1400; e-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu)

Bírósági út: az adatvédelmi perek elbírálása a törvényszék hatáskörébe tartozik. A per – az érintett választása szerint – az érintett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti törvényszék előtt is megindítható.

Kikötés

Az adatkezelő fenntartja a jogot, hogy az adatvédelmi nyilatkozatát megváltoztassa. Erre különösen akkor kerülhet sor, ha a szolgáltatások köre bővül, vagy ha jogszabály azt kötelezővé teszi. Az adatkezelés megváltozása nem jelentheti a személyes adatok céltól eltérő kezelését. Az erre vonatkozó tájékoztatást az adatkezelő 15 nappal előre közzéteszi honlapján.

Jogriporter Alapítvány

rightsreporter.net, drogriporter.hu

1032 Budapest, San Marco utca 70.
E-mail: rightsreporter@rightsreporter.net

Sárosi Péter
Igazgató
sarosip@rightsreporter.net

Takács István Gábor
videó menedzser
takacsistvangabor@rightsreporter.net

Dunay Márta
irodavezető
dunaymarta@rightsreporter.net
 

Tisztelt Szerkesztőség,

A II. kerületi Helyi Téma 2006. február 16.-i számának Tükör rovatában a kábítószer jelenséggel kapcsolatban több tudományosan cáfolható állítás szerepel.

Dr. Csernus Imre azt állította, hogy az elterelésben részt vett gyerekek – döntő többségükben fiúk – esetében az apa iszik, alkoholista, és ez 90%-uknál így van. Nem létezik olyan statisztika amely képes lenne alátámasztani ezt az állítást. Az egyetlen elterelésről készült tanulmány szerint a Budapesten 2003. július 1. és 2004. december 31. között elterelésben résztvevők stabil társadalmi státusszal rendelkező, jellemzően nem kábítószerfüggő, túlnyomó többségükben próbálkozó vagy alkalmi fogyasztó, elsősorban kannabisz-származékokkal „visszaélő”, viszonylag rövid drogkarrierrel, állandó munkával vagy tanulói, hallgatói jogviszonnyal rendelkező fiatal férfiak, akik nem marginális, hátrányos helyzetű rétegből kerülnek ki. ^[1]

Budapesten a végző középiskolások fele próbált már tiltott drogot életében, és teljesen valószínűtlen, hogy 90%-uk szülője alkoholista lenne.

Nem derül ki az sem a cikkből, hogy Dr. Csernus Imre pontosan melyik drogra érti a „narkó” fogalmát. A megkülönböztetés azért is lenne fontos, mivel tudjuk, hogy a Magyarországon illegális drogokat valaha próbálók vagy használók legnagyobb része marihuánát használ, úgy, hogy nem válik „az út végén” heroinfogyasztóvá, és nem válik marihuánafüggővé sem.^[2]

Dr. Zacher Gábor „nem hisz a kulturált kábítószer-fogyasztás fogalmában”. Igaz, hogy minden pszichoaktív szer használatával járnak kockázatok. A kockázatok és károk, az hogy valaki függővé, vagy problémás fogyasztóvá válik-e, több olyan tényező függvénye, amely legalább annyira fontos, mint magának az adott drognak a tulajdonságai. Ha a borról azt állítanánk, hogy kipróbálása eszméletvesztést, légzésbénulást vagy keringési zavarból eredően halált okoz, súlyosan károsítja az emésztőrendszert, a keringési rendszert, a tüdők, a vesék, a hasnyálmirigy és az idegrendszer működését, alvási zavarokat, májzsugort, irreverzibilis agykárosodást, az emlékezetműködés tartós zavarát, epilepsziás rohamokat, komoly koordinációs zavarokat és impotenciát okoz, az elvonási tünetekbe pedig belehal az illető, nyílván azt mondanák, hogy a körülményektől és a  fogyasztó személyiségétől függ, hogy hogyan használja ezt a szert, és hogy valóban bekövetkeznek-e ezek a következmények. A borfogyasztók többsége pedig „él és nem visszaél” ezzel a szerrel. A statisztikák és a tudományos kutatások szerint Magyarországon is, mint a világon bárhol, a „kábítószer-fogyasztók” túlnyomó többsége alkalmi, ún. rekreációs használó, aki rövidebb hosszabb ideig, megválasztott alkalmakkor, időben és helyen fogyaszt „kábítószert”, de emellett ugyanúgy ellátja mindennapi feladatait, mint az, aki illegális szert nem fogyaszt.^[3] „Él, és nem visszaél” a kábítószerrel.

A körülmények nyilván mások: Az ecstasy tablettákba valóban ismeretlen anyagokat kevernek, de ez nem az ecstasy tabletták megváltoztathatatlan tulajdonsága, hanem az illegalitás következménye. Még az illegalitás megtartásával is lehetne csökkenteni a tabletták veszélyeit azzal, ha tesztelnék a tartalmát. Racionálisabb drogpolitikát folytató országokban, ahol felismerik, hogy a legnagyobb erőfeszítések ellenére is mindig lesznek olyanok, akik ilyen tablettákat szednek, erre van lehetőség. Nálunk sajnos még mindig megelégszenek az orvos szakértők a „0 mg az elfogadható mérték” életszerűtlen ismételgetésével.

A heroin túlzott mennyiségben valóban légzésbénulással járó halált okoz. Az ugyanezt a szert tartalmazó morfin nem okoz halált a kórházi osztályokon, mint ahogy a kokain származék gyógyszerek sem okoznak szívrohamot a műtéti beavatkozásoknál. A különbség megint csak a körülményekből adódik. A racionálisabb drogpolitikát folytató országokban, ahol felismerik, hogy a legnagyobb erőfeszítések ellenére is mindig lesznek olyanok, akik opiátokat használnak, megfelelő kapacitásban biztosítják a függők számára a metadon nevű szintetikus opiát készítményt, mert ezzel ki lehet küszöbölni a tiltásból fakadó ártalmak jelentős részét, úgymint a szer minőségének bizonytalanságát vagy a beszerzési bűnözést. Svájcban, Hollandiában és Németországban azoknak akiknél sem a rehabilitáció, sem a metadon kezelés nem vezetett sikerre, az állam biztosít orvosi felügyelet mellett heroint, mert még így is sokkal kevesebb kár származik a fogyasztásból, mintha illegalitásba kényszerülne, a fogyasztót pedig magára hagynák. Az illegális szerek fogyasztásával járó károk és kockázatok jelentős része éppen abból a tiltásból és az ebből fakadó szabályozatlanságból származik, amely a „földi poklot kívánná megelőzni”.

A tiltás, amelynek hatékonyságát soha nem sikerült bizonyítani, de hatástalanságára egyértelmű bizonyítékokkal szolgál a droghasználat növekedése, és a kereskedelem elleni küzdelem hiábavalósága, pedig gyakran olyan mítoszokon nyugszik, mint amit a szexuálpszichológus Dr. Lux Elvira a cikkben megfogalmaz. Teljes mértékben tudománytalan megállapítás ugyanis, hogy „az alkohol csak feloldja a gátlásokat, a drog viszont egy fantáziavilágot teremt, fogyasztója pedig elszakad a számára terhes valóságtól”. Melyik drogra gondolt a pszichológusnő? A depresszánsokra, mint az opiátok és az alkohol? Talán a stimulánsokra, mint a kávé, nikotin vagy amfetamin? Vagy a hallucinogénekre, mint a légyölő galóca, a csattanó maszlag vagy a kannabisz? Úgy tűnik újra és újra szükség van annak tisztázására, hogy drognak azokat a szereket nevezzük, amelyek a központi idegrendszerben változást idéznek elő, beleértve a herointól kezdve az alkoholon át a csokoládéig egy sor szert. Kábítószernek azokat a szereket értjük, amelyek valamilyen politikai és morális megfontolásból az ENSZ kábítószer listáin szerepelnek.

Ez a levél a TASZ Médiamonitor programjának részeként született. További információrét keresse fel a www.drogriporter.hu weboldalt.

Üdvözlettel,

Takács István Gábor

pszichológus

Társaság a Szabadságjogokért

Médiamonitor Program

Budapest, 1054, Víg utca 28,

tel./fax:+36-1-209-00-46

www.drogriporter.hu

takacsistvan@tasz.hu

Tisztelt Wirth Zsuzsanna!

A „Még a drogosok is tartanak a Nexustól” (2007. február 14. Origo) című cikkel kapcsolatban a következő pontosításokra szeretnénk felhívni a figyelmét. Az itt leírt információkat az interneten található, a hivatkozásokban megadott forrásokból nyertük.

Pszichoaktív szerekkel kapcsolatban ajánljuk figyelmébe a Wikipediát, amelyen angol nyelven rengeteg megbízható és tárgyilagos információ található drogtémában.

Ez a levél a TASZ Médiamonitor programjának részeként született, melynek célja a sajtó hiteles és tényszerű tájékoztatásnak segítése drogtémában. A nexusról szóló cikkünket, mely e levélnél bővebb információkat tartalmaz, megtalálja a www.drogriporter.hu weboldalon.

A 2C-B, vagy 4-bromo-2,5-dimethoxyphenethylamine, a cikk állításával ellentétben nem amfetamin-származék, hanem phenethylamine egy kevéssé ismert pszichedelikus drog a 2C családból, melyet elsőként Dr. Alexender Shulgin szintetizált 1974-ben. A 2C-B kémiai struktúrája hasonlít a meszkalin nevű hallucinogén drogéra – a Közép-Amerikai Indiánok által használt Peyote kaktusz hatóanyagára.

A 2C-B Dritewelle nevű német cég által impotencia és frigiditás ellen, "Nexus" és „Erox” márkanéven kereskedelmi forgalomban volt kapható, korábban Amerikában pszichoterapeuták minden jogi probléma nélkül használták a szert, egészen 1995-ös betiltásáig. 1993-ra az Egyesült Államok vált a vény nélkül kapható "Nexus" legnagyobb fogyasztójává, időközben a 2C-B a partikon is az egyik legnépszerűbb droggá nőtte ki magát.

A 2C-B-t 1993 és 1996 között több Afrikai országban Ubulawu Nomathotholo márkanéven forgalmazták (exportálták Európából) a Sangomák (törzsi gyógyítók) számára. Az Ubulawu Nomathotholo-t, avagy az "Éneklő Ősök Orvosságát" a gyógyító emberek Afrikában a városokban nehezen beszerezhető és gyakran nem kiszámítható természetű pszichedelikus növények biztonságosabb helyettesítő szereként alkalmazták gyógyításaikban, az ősökkel és a szellemekkel való kommunikálásban. Dr. Hirst szerint, aki 20 éve kutatja Dél-Afrikában a természetes gyógyítást, az Ubulawu Nomathotholo a dobozon feltüntetett adagolást betartva mérgezés és rosszullét nélkül, jó terápiás eredményekkel volt alkalmazható a gyógyítók által. [1, 2]

A 2C-B egyszerre hallucinogén és entaktogén anyag. A hallucinogén hatások közé leginkább vizuális hallucinációk tartoznak, jórészt intenzív színélmények és felületek, arcok mintaváltozásának formájában. Egyéb testérzékelések terén is okoz észlelési változásokat, emellett mindkét nem esetén szexuális élményfokozóként hat. Az "entaktogén" kifejezést először pszichiáterek használták az MDMA "belső megérintéshez" empátia, szeretet és közelség érzéséhez kapcsolódó hatásának elnevezésére. A 2C-B-re adott válasz időről időre egyénenként is különböző lehet. A pszichedelikus élmény minőségét nagyrészt meghatározza a használó aktuális lelkiállapota (set) és a használat körülményei (setting).

Az élmény 3-6, [3] más források szerint 4-8 óráig tart [4]. A 2C-B hatása jelentős mértékben dózis függő, az élményt a bevitt mennyisége változása nagyban befolyásolja. A 2C-B ugyan valóban potensebb drog mint az Ecstasy leggyakoribb hatóanyaga az MDMA, mert a módosult tudatállapot eléréséhez alacsonyabb dózis is elég. Veszélyesség tekintetében azonban nincs értelme a cikkben említett („négyszer olyan erős mint…” jellegű) összehasonlításnak, hiszen például a korábban legálisan forgalmazott 2C-B tabletták ennek megfelelően alacsonyabb (5 majd 10mg) hatóanyag tartalmúak voltak. Az ismertebb LSD orálisan 0,02mg-nál kiváltja a pszichoaktív hatást, [6] mégsem mondják, hogy 1500-szor erősebb drog, mint az MDMA, amelynek küszöbe 30 mg. [7] Nikotin esetében a pszichoaktív hatás küszöbe 0,2 mg, [8] mégsem mondjuk, hogy 150-szer erősebb drog, mint az MDMA.

Amit a veszélyek tekintetében tudni érdemes: [3, 5]

Az internetes közösséggel kapcsolatban, amelyet említ a cikkében megjegyeznénk, hogy megítélésünk szerint a pszichoaktív szerek használói számára az ilyen jellegű információforrások azok, amelyek képesek csökkenteni a szerhasználattal kapcsolatos ártalmakat, mert őszintén és nem túlzásokba esve, valódi tapasztalatokon és törekvéseik szerint megfelelő forrásokon alapulva beszélnek a szerhasználatról, beleértve (a cikk állításával ellentétben) az esetleges negatív hatásokat is. Hogy nem csak negatív hatásokról van szó, lehet hogy éppen a szerhasználat világának reálisabb letükröződéséből fakad. 

További sok sikert a munkájához,

Takács István Gábor

pszichológus

Társaság a Szabadságjogokért

Médiamonitor Program

Budapest, 1054, Víg utca 28,

tel./fax:+36-1-209-00-46

www.drogriporter.hu

Források:

[1] The Nexus Factor – An Introduction to 2C-B by Anu, February 1996, Last Modified Wednesday, 11-Oct-2006 19:42:24 PDT

[2] History of Nexus, tacethno.com

[3] Drugtext.org: 2-CB

[4] Alexander & Ann Shulgin PIHKAL – A Chemical Love Story: #20 2C-B

4-BROMO-2,5-DIMETHOXYPHENETHYLAMINE

[5] Dance Safe: 2C-B

[6] LSD Dosage by Erowid

[7] 2C-B Effects by Erowid

[8] Nicotine Dosage by Erowid

Tisztelt Szerkesztőség,

Gaál Zoltán „Gyilkos erejű drog készült a fóti laborban” (Magyar Hírlap Online, 2007. február 12.) című cikkével kapcsolatban fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy bár a Nexus, vagy 2C-B biztonságosságára vonatkozó klinikai tanulmányok nem készültek, nem létezik dokumentált 2C-B haláleset, a struktúrájában hasonló meszkalin esetében sem. 2C-B-t, vagy 4-bromo-2,5-dimethoxyphenethylamine-t Dr. Alexender Shulgin szintetizálta 1974-ben. 1995-ös betiltásáig Amerikában pszichoterapeuták használták, emellett kereskedelmi forgalomban is kapható volt. Amerikában afrodiziákumként, Afrikában pedig a törzsi gyógyítók transz segédeszközeként árusították, és a használati útmutatót betartva biztonságosan alkalmazták.

A 2C-B egyszerre hallucinogén és entaktogén anyag. Alacsonyabb dózisnál (5-15mg) a 2C-B inkább entaktogén hatású, semmilyen, vagy enyhe hallucinációval. Az "entaktogén" kifejezést először pszichiáterek használták az MDMA "belső megérintéshez" empátia, szeretet és közelség érzéséhez kapcsolódó hatásának elnevezésére.

Magasabb dózis esetében (15-30mg) a 2C-B intenzív vizuális hatásokkal jár, jórészt intenzív színélmények és felületek, arcok mintaváltozásának formájában. Egyéb testérzékelések terén is okoz észlelési változásokat, emellett a szer mindkét nem esetén szexuális élményfokozóként hat. A pszichedelikus élmény minőségét nagyrészt meghatározza a használó aktuális lelkiállapota (set) és a használat körülményei (setting).

Az élmény 3-6, [1] más források szerint 4-8 óráig tart [2]. A 2C-B ugyan valóban potensebb drog, mint az Ecstasy leggyakoribb hatóanyaga az MDMA, mert a módosult tudatállapot eléréséhez alacsonyabb dózis is elég. Veszélyesség tekintetében azonban nincs értelme a cikkben említett („négyszer olyan erős mint…” jellegű) összehasonlításnak, hiszen például a korábban legálisan forgalmazott 2C-B tabletták ennek megfelelően alacsonyabb (5 majd 10mg) hatóanyag tartalmúak voltak. Az ismertebb LSD orálisan 0,02mg-nál kiváltja a pszichoaktív hatást, [3] mégsem mondják, hogy 1500-szor erősebb drog, mint az MDMA, amelynek küszöbe 30 mg. [4] Nikotin esetében a pszichoaktív hatás küszöbe 0,2 mg, [5] mégsem mondjuk, hogy 150-szer erősebb drog, mint az MDMA.

A 2C-B kockázatairól nagyon keveset tudni, annyit mindenesetre tudni lehet, hogy A 2C-B nagyon dózis érzékeny. A határ az elvárt pszichedelikus hatást okozó dózis és a nem kívánatos utazást okozó mennyiség között kicsiny lehet. Ez, és a dózisfüggőség a használandó mennyiség körültekintő beállítását igényli. A dózis szintjét megállapítani nem lehet az illegálisan vásárolt tablettából. A tabletták bevizsgálása jelenleg Magyarországon nem lehetséges, a lefoglalt és bevizsgált tabletták hatóanyagtartalmával kapcsolatos információ bár létezik, jelenleg nem elérhető. A 2C-B függőséget okozó potenciálja alacsony, de a gyakoribb (heti többszöri) használat toleranciához vezet. Habár a 2C-B hatását könnyebben kezelhetőnek ítélik meg sokan, a rossz utazás lehetősége fenn áll, különösen magas dózis esetén. Ha valaki rossz hangulatban használja, a „bad trip” valószínűsége megnő. A 2C-B remegést, émelygést, hidegrázást és irritáltságot okozhat. A 2C-B stimuláns, a szimpatikus aktivitást fokozó hatása miatt a szívverést meggyorsíthatja, megemelheti a vérnyomást és a testhőmérsékletet, tehát mint más stimuláns hatású drogok, a táncos szórakozóhelyeken nem megfelelő körülmények esetén magukban hordozzák a kiszáradás és túlmelegedés veszélyét. Azok esetében akik pszichiátriai zavarral, epileptikus zavarral vagy vérkeringési problémákkal élnek, nagyobb rizikót hordoz magában a 2C-B használata. Általánosságban nem ajánlott a szerhasználat terhes vagy szoptató nők esetében, és kockázatos más drogokkal együtt használni, de ez nem egyedi tulajdonsága ennek a szernek. A 2C-B használata mint sok pszichoaktív szeré, befolyásolja az észlelést és gondolkodást, így a hatása alatt, illetve az utóhatás alatt (2-4 óra) veszélyes autót vezetni vagy egyéb kockázatos tevékenységbe fogni. A 2C-B hazánkban is illegális, birtoklása büntetőjogi következményeket von maga után.

Ez a levél a TASZ Médiamonitor programjának részeként született, melynek célja a sajtó hiteles és tényszerű tájékoztatásnak segítése drogtémában. A nexusról szóló cikkünket, mely e levélnél bővebb információkat tartalmaz, megtalálja a www.drogriporter.hu weboldalon.

Munkájukhoz további sok sikert kívánva,

Takács István Gábor

pszichológus

Társaság a Szabadságjogokért

Médiamonitor Program

Budapest, 1054, Víg utca 28,

tel./fax:+36-1-209-00-46

www.drogriporter.hu

Források:

[1] Drugtext.org: 2-CB

[2] Alexander & Ann Shulgin PIHKAL – A Chemical Love Story: #20 2C-B

4-BROMO-2,5-DIMETHOXYPHENETHYLAMINE

[3] LSD Dosage by Erowid

[4] 2C-B Effects by Erowid

[5] Nicotine Dosage by Erowid