Péter Sárosi

Tisztelt Zsaru Magazin Szerkesztőség,

 

Szeretnénk felhívni a figyelmüket az „Őrjítő drog” (V.A. Zsaru Magazin, 2007. február 28.) című cikkük tévedésire. A cikk szerint a kábítószer-használat megelőzése érdekében „csak azzal lehet célt elérni, ha a veszélyeztetett korú fiatalokat sokkolják”. A tudományos kutatások évtizedek óta egyöntetűen azt az eredményt hozzák, hogy az egyoldalú, elrettentő technikát alkalmazó, „csak mondj nemet” típusú prevenció hatástalan.  A „mondj nemet” típusú drogprevenció legismertebb példája, az Amerikában a mai napig legelterjedtebb, rendőrök által tartott program, a DARE (Drug Abuse Resistance Education – Drog Abúzus Ellenállás Oktatás), amely a magyar DADA program megfelelője, a hatásvizsgálatok szerint eredménytelen. 1999-ben a Kentucky Egyetem kutatói megkérdezve a DARE által elért gyerekeket 10 évvel később, nem találtak semmi különbséget a droghasználat, drog attitűdök, vagy az önértékelés tekintetében.[i] 2003-ban az Amerikai Számvevőszék (General Accounting Office) hat hosszú távú kutatást áttekintve állapította meg ugyanezt: nincs különbség a tiltott szerek használatában a DARE program által elért és nem elért fiatalok körében.[ii] Az Amerikai Tiszti Főorvos, az Amerikai Tudományos Akadémia és az Amerikai Oktatási Minisztérium mind hatástalannak mondták a DARE-t.[iii] Egy kutatás szerint a külvárosi diákok körében enyhén megnőtt a tiltott szerek használata a DARE program után.[iv] Mindezek ellenére továbbra is a legelterjedtebben alkalmazott program az Egyesült Államokban, és mint cikkük bemutatta, hazánkban is tovább próbálkoznak ezzel a technikával, annak ellenére, hogy visszafelé sülhet el. A különböző szerekről használatának egyoldalú megközelítése, a károk gyakori leegyszerűsítése és eltúlzása, a használat és problémás használat összemosása mind csak afelé hatnak, hogy a különböző szerekkel próbálkozó fiatalok saját, és kortársaik teljesen eltérő tapasztalatain alapulva, a valóban létező veszélyekkel kapcsolatos figyelmeztetéseket és az ártalmak csökkentésének lehetséges módjait sem veszik majd figyelembe. Ez a típusú prevenció nemcsak azért kifejezetten káros, mert nem segíti a valódi tudás alapú döntéshozást és a kockázatok minimalizálását, hanem azért is, mert növeli a különböző szerek használói iránt táplált alaptalan előítéleteket és félelmet.

A félreinformálás sajnálatos példája az Önök cikkének azon része, ahol a drogok méreg voltáról írnak. A jövőbeli félreértések elkerülése végett szeretnénk rá felhívni a figyelmüket, hogy a kávé, szeszes ital, dohány, csokoládé az önök állításával szemben pszichoaktív drog. Pszichoaktív drognak nevezünk minden olyan anyagot, amely a szervezetbe jutva módosítja az idegrendszer működését. Drog tehát a kávétól kezdve az alkoholon át a heroinig egy sor szer. A szakirodalom a cikk állításaival szemben a pszichoaktív szereket a következő főbb kategóriákba sorolja: stimulánsok (pl. kávé, tea, amfetamin), depresszánsok (pl. alkohol, heroin), hallucinogének (LSD, psylocibin), antipszichotikumok (pl. haloperidol). Mint ahogy a felsorolásból is kitűnik, a különböző pszichiátriában alkalmazott gyógyszerek is pszichoaktív drogok, tehát egyáltalán nem áll meg az az állítás, miszerint az orvostudomány csak végső esetben, fájdalomcsillapításra használná őket.

A kábítószer használattal járó problémák csökkentéséhez akkor lehet sikeresen hozzájárulni, ha tudományosan megalapozott, tényszerű információkat ad át, és nem növeli tovább a már meglévő félreértések számát és az előítéleteket.

Ez a levél a TASZ Médiamonitor programjának részeként született, melynek célja a sajtó hiteles és tényszerű tájékoztatásnak segítése drogtémában. Levelünk a cikkük kritikájaként felkerült a www.drogriporter.hu című honlapunkra.

 

További sok sikert a munkájához,

 

Takács István Gábor

pszichológus

Társaság a Szabadságjogokért

Médiamonitor Program

Budapest, 1054, Víg utca 28,

tel./fax:+36-1-209-00-46

www.drogriporter.hu

---

[iv] Rosenbaum, D. P., and Gordon S. Hanson. Assessing the effects of school-based drug education: A six-year multilevel analysis of project D.A.R.E. Journal of Research in Crime and Delinquency, 1998, 35(4), 381-412. (HTML)

Őrjítő drog Zsaru Magazin 2007. február 28.  

 

Egy új megelőzési program szerint a drog nem kábulatot, hanem őrületet okoz, elmebeteggé tesz. Az erről szóló sokkoló előadások tudoraira vadásznak a drogkereskedők, mert a gyerek hallgatókat annyira meggyőzik a hallottak, hogy nem akarják kipróbálni a szert. Tavasztól először Szolnokon indul útjára a Kábítószer igaz arca című előadássorozat. Tavaly az USA-ban 132 szociális munkást öltek meg. Legtöbbjük a nyomornegyedek sikátoraiban dolgozott, ott is lelte halálát. Kilencven százalékuk részt vett egy új drogellenes programban, amellyel a szegénynegyedek iskoláiban, játszóterein valósággal sokkolták a kiskölyköket, a dílerek legújabb célközönségét. Megértették, ha a droghoz nyúlnak, elvesztik emberi méltóságukat, beleőrülnek. A srácok annyira komolyan vették az előadásokat, hogy nem vásároltak drogot. Mivel a propaganda rontotta az árusok boltját, a lehető legegyszerűbben iktatták ki a "konkurenciát": lelőtték az ellenreklám terjesztőit.

 

Sokkoló fotók

 

A drogfronton harcoló zsaruk már régóta állítják, csak azzal lehet célt elérni, ha a veszélyeztetett korú fiatalokat sokkolják. Fotókon mutatták be középiskolásoknak, milyen emberi ronccsá válhat egy kábítószer-fogyasztó, és milyen keményen lépnek fel velük szemben egy akció során a rendőrök. A visszajelzések szerint egy-egy ilyen kép többet ért egy egész előadás-sorozatnál, az üres szavak, a példabeszédek ma már nem bizonyulnak elegendőnek a megelőzésben.

 

Elmebetegség

 

A kábítószert nem lehet összehasonlítani semmivel, nincs könnyű vagy lágy drog, csak drog van, ami pusztító méreg! Állítja Balogh Sándor alezredes, a BRFK orvosi szolgálatának vetője, aki egyetemeken is oktat a kábítószerekről, azok káros hatásáról, marketingjéről szóló ismereteit. Mondandója nagyon sok ponton megegyezik azokkal a tételekkel, amelyek miatt a tengerentúlon annyi szociális munkásnak kellett meghalnia. Az alezredes szerint a drog méreg, olyan kémiai anyag, amely hat a tudatállapotra, azt ellenőrizhetetlenné teszi. Nemhiába használja az orvostudomány csak a legvégső esetekben, fájdalomcsillapításra ezeket a szereket, hiszen egy visszafordíthatatlan folyamatot indítanak el általuk. Az elmére hat, nincs még olyan szer, amely elveszejti a tudatot, hallucinációt, kényszerképzeteket okoz. A kábulat a bódulattal ellentétben az elmebetegség egyik formája. A drogos kábul, mind jobban elhatalmasodnak rajta az elmebetegség tünetei, és a végén teljesen leépül az egyénisége. Ezt eddig nálunk senki nem mondta ki ilyen egyértelműen. Beszéltünk mindenféle bajokról, fertőzött tűről, szívritmuszavarokról, egyéb drogos "mellékhatásokról". Ám mindez semmi ahhoz képest, hogy a drog megfosztja fogyasztóját normális emberi mivoltától. Ez benne az igazán veszélyes!

 

Önző boldogság

 

A Balogh doktor által hirdetett program szerint a drog nem hasonlítható össze az olyan élvezeti cikkekkel – kávé, szeszes ital, dohány, csokoládé -, amelyek csak hangulati szinten befolyásolják az ént. A kábítószer elnevezés sem jó, pusztító szer lenne a megfelelőbb.

V.A.

A Wikipédiából, a szabad lexikonból. (Próbacikk!)

Az LSD vagy lizergsav-dietilamid egy erőteljes hatású, a természetben előforduló anyagokból kémiai úton előállított hallucinogén hatású vegyület. Az 1960-as években egy átlagos adag LSD hatóanyagtartalma 250-300 mikrogramm volt, nagyjából egy homokszem tömegének egytized része. Manapság ez a hatóanyagtartalom 70-150 mikrogrammra csökkent. Ahhoz, hogy az LSD hasson, minimum 20 mikrogramm hatóanyag szükséges.

Először Albert Hofmann szintetizálta 1938-ban az anyarozsból (rozson élősködő gombafaj) kivont lizergsavból, és ő írta le hatását is egy véletlen mérgezést követően 1943-ban. Ezután 1966-os betiltásáig pszichoterápiás alkalmazására történtek kísérletek, azonban az USA War On Drugs politikája következtében ezek a kísérletek megszűntek, noha jelentős eredményeket hoztak például az alkoholizmus vagy a heroin-függőség kezelésében. Napjainkban kezdték csak újra ezeket a kísérleteket [1]. Ennek ellenére napjainkban az egész világon illegális.

Tartalomjegyzék

* 1 Tulajdonságai
* 2 Hatásai
* 3 Veszélyei
* 4 LSD és a művészet
* 5 Szavak jelentése
* 6 Szleng
* 7 Irodalom

Tulajdonságai

Az LSD érzékeny az oxigénre, az ultraibolya sugárzásra és a klórra. Száraz és sötét helyen évekig eltartható. A tiszta LSD színtelen, szagtalan és kicsit kesernyés. Általában szájon át veszik be; mivel egy adag szabad szemmel szinte láthatatlan, ezért vékony papírra impregnálják, kockacukorra vagy zselatinra kenik.

Hatásai

Az LSD hatását nagyban befolyásolhatják a bevétel előtti események, a lelkiállapot, a környezet, és a bevett drog mennyisége. Az LSD 8-14 óra hosszat fejti ki hatását: az érzékelés, az érzelmek, az emlékezet és a tudat „kitágítását”. Ezenkívül gyakran okoz víziókat, például geometriai mintákat, mozgó tárgyak mögött „nyomokat”, és rengeteg féle színt. Az LSD nem okoz a szó szoros értelmében vett hallucinációkat; ehelyett az illúziók, az álmodozáshoz hasonló látomások és a megszokott dolgok, tapasztalatok megjelenése, jelentése változik meg. Nagyobb adagoknál felléphetnek keresztezett élmények, színek hallása, hangok látása. Az LSD hatására hosszútávú vagy maradandó személyiségváltozás is bekövetkezhet.

Veszélyei

Pszichikai függőséget alakíthat ki, azonban mivel rövid távon a tolerancia nagyon nagy, erre kevés a reális esély. Fiziológiás függőséget (addikciót) nem okoz.

Legveszélyesebb mellékhatása az un. flashback, amely az egyszeri használat után évek múltán is bármikor jelentkezhet.

Használótól függően hozzájárulhat a lappangó pszichés betegségek felszínre töréséhez (skizofrénia, paranoia, pánikbetegség, halálfélelem, ön- és közveszélyes magatartás ). Timothy Leary szerint a legkevésbé veszélyes kikapcsolódás, ugyanis a set-re és setting-re való odafigyeléssel a legtöbb mentális veszély jelentősen csökkenthető.

LSD és a művészet

Az LSD és a művészet kapcsolata a ’60-as években, a hippi korszakban kezdődött, nagy hatással volt az acid-rock kialakulására, de a pop-art fejlődésére, a filmművészetre és a képzőművészetre is nagy hatással volt. Napjainkban a goa-kultúrán érezhető leginkább az LSD hatása.

Szavak jelentése

* trip: Az úgynevezett utazás, amit a fogyasztó átél az átlagos adag túllépése után. Ilyen sokféle lehet, novellákat megtalálhatsz: a www.daath.hu-n.
* set & setting: Az LSD fogyasztásának módja, helye, előkészülete, zene kiválasztása, egy ismerős, vagy jóbarát kiválasztása a fogyasztó felügyeléséhez.
* bad trip: Negatív, vagy kellemetlen utazás

Szleng

* lecsó
* papír
* bélyeg
* sav
* trip (ez egyébként téves szleng, a trip magát az utazást is jelentheti, ami lehet LSD-től, gombától, kaktusztól stb.)
* trinyó
* hofi (egy kifejező képpel nyomott, igazán erős, lásd itt)
* lap
* trio