• Skip to main content
  • Skip to secondary menu
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez
  • Cikkek
  • Videók
  • Széljegyzetek
  • Szabadegyetem

Drogriporter

Hírek és filmek a drogháború frontvonalából

  • Tudástár
  • Segítők
  • Támogass
  • Rólunk
  • HU
    • EN
    • RU

Péter Sárosi

Népszava 2006. január 11. Ezen a napon (A Drogriporter levele 06.01.17)

Szerző: Péter Sárosi | január 17, 2006

Tisztelt Szerkesztőség,

 

A Népszava Mozaik mellékletében megjelent cikkel kapcsolatban (Ezen a napon, 2006.01.11) a következő tévedésre szeretnénk felhívni a figyelmüket:

Dr. Albert Hoffmann LSD-ről írott könyvének címe nem „rettenetes gyermekem”, hanem „LSD – Mein Sorgenkind Die entdeckung einer ’Wunderdroge’” az érzékletes magyar fordítás szerint, „LSD – Bajkeverő csodagyermekem ’Egy varázsszer felfedezése’”.

Dr. Hoffmann messze nem csupán a „szerrel kapcsolatos keserűségét” írta le könyvében. Hoffmann az LSD-ről, mint egy olyan szerről ír, amely megfelelő körülmények között alkalmazva a transzcendentális élmény, a mélyebb, átfogóbb valóság és önmagunk megismerésének az emberiséget gazdagító eszköze lehet.

Keserűsége a szer élvezeti cikként, nem megfelelő tisztelettel és szabályozással történő tömegfogyasztásával kapcsolatos, illetve azzal, hogy az LSD tiltása megakadályozza a szer pszichiátriai és orvosi használatában rejlő jelentős potenciál kihasználását. Az LSD megfelelő környezetet biztosító orvosi, pszichiátriai használata ugyanis meglehetősen biztonságos, és nem vezet „súlyos szellemi rendellenességekhez”.

Ami az LSD-használatával kapcsolatos, egyébként meglehetősen ritka problémákat okozza világszerte, sokkal inkább a környezet rossz megválasztásában, a hatóanyag-tartalom megbízhatatlanságában, az információhiányban illetve félreinformálásban gyökerezik. Ahogy Hoffmann írja könyve előszavában: „Ha megtanulnánk azt, hogy hogyan lehet jobban hasznosítani az LSD azon képességét, hogy megfelelő körülmények között látomásos élményeket hívjon elő, és ezt az orvosi praxisban és meditációval összekapcsolva alkalmaznánk, akkor nézetem szerint ez az újfajta pszichofarmakon bajkeverő gyermekemből csodagyerekké változhatna”[1]



[1] Hoffmann A (1979) „LSD – Bajkeverő csodagyermekem ’Egy varázsszer felfedezése’”, EDGE 2000 – NDI, Budapest, 2003

Magyar Nemzet 2006. január 9. Önfeljelentő drogos a bíróság előtt (A Drogriporter levele)

Szerző: Péter Sárosi | január 16, 2006

Tisztelt Szerkesztőség,

 

Joó István cikkében (Önfeljelentő drogos a bíróság előtt Magyar Nemzet 2006. január 9.) azt írja, hogy mint ismeretes, „utóbb hamburgi, új zélandi és maastrichti kutatók egyaránt azt mutatták ki, hogy a könnyű drogok sok esetben agykárosodást és pszichózist okoznak.” Ha közelebbről szemügyre vesszük ezeket a vizsgálatokat, kiderül, hogy messze nem alkalmasak ilyen súlyú következtetések levonására. 

Az új-zélandi vizsgálat[1] éles kritikát váltott ki más szakértőkből[2] (pl. Mitch Earlywine-ból, aki a magyarul is megjelent Marihuána: a tudomány álláspontja című könyv szerzője). A kritikusok szerint az új-zélandi kutatók nem használtak szabványos diagnosztikai módszereket, és az adatok elemzését sem végezték el megfelelően, így eredményeikből korántsem lehet levonni azt a következtetést, hogy a rendszeres kannabisz-használat pszichózishoz vezet.

A Maastrichti Egyetem kutatói által végzett vizsgálat[3] mindössze megerősítette azt az eddig is sejtett összefüggést, hogy a pszichózisra genetikailag hajlamos fiatalok esetében a kannabisz intenzív fogyasztása növeli a tünetek megjelenésének valószínűségét (bár kérdés, hogy vajon nem éppen a jelentkező tünetek miatt szívnak-e kannabiszt egyfajta öngyógyításként), de maga a kutató is megerősítette egy interjúban, hogy ez nem jellemző azok esetében, akik nem hajlamosak pszichózisra[4].

Ha a marihuána használata például szkizofréniához vezetne, ennek meg kellene jelennie a mentális betegségek statisztikai alakulásában is. A szkizofrénia ugyanakkor nem fordult elő gyakrabban azokban a történelmi korokban amelyekben a marihuána-fogyasztás elterjedtebb volt[5], az elmúlt harminc évben pedig, a kannabisz-használat ugrásszerű növekedéséhez képest a szkizofrénia előfordulása enyhén csökkenő tendenciát mutat[6].

Mi a helyzet a hamburgi kutatással? A Szerző valószínűleg arra a vizsgálatra gondol, melyben a kutatók 30 jelenlegi, 29 volt ecstasy használót, 29 többféle drogot is használó illetve 30 nem droghasználó embert hasonlítottak össze különböző mentális zavar tekintetében[7]. A kutatók azt találták, hogy a csak ecstasyt használóknak nem volt több pszichiátriai problémája, de gyakrabban voltak a szerhasználattal kapcsolatos érzelmi, szorongásos és kognitív zavaraik. Ugyanakkor ezek az emberek átlagosan 821 tablettát fogyasztottak el életük során, tehát koránt sem az ecstasy-fogyasztók alkalmi, rekreációs fogyasztási mintájú többségét reprezentálják – a túlzásba vitt droghasználat problémákkal jár, de nem éli át mindenki ezeket a problémákat, ha az adott szert mértékletesen használja, a többség pedig Magyarországon is ebbe a kategóriába tartozik[8].

Végezetül a Skót rendőrséggel kapcsolatban: A hagyományosan reformellenes skót rendőri vezetők a kannabisz lefoglalások számának jelentős növekedése alapján azt állították, hogy az enyhébb szabályozást a drogkereskedők a piac bővítésére használják ki. Ez az állítás két okból is cáfolható. Egyrészt, a reform egyáltalán nem enyhítette a kannabisz kereskedőire kiszabható büntetési tételeket, sőt, éppen hogy szigorított azokon (az összes C osztályba tartozó drog kereskedelméért 14 év szabható ki). A változás tehát esetleg azt mutathatja, hogy a szigorítás hatástalan a kereskedelem megfékezésére. Másrészt a rendőrség által lefoglalt drogok mennyiségét a társadalomtudományi kutatásban nem fogadják el a drogpiac alakulását mérő közvetlen mutatónak. A kutatások azt mutatják, hogy olyan időszakokban, amikor a rendőrségi lefoglalások aránya növekedett Amerikában és Európában, a drogok fekete piaci ára paradox módon csökkent[9], elérhetősége pedig nem változott, vagy növekedett[10].

 

Források:



[1] Fergusson DM, Horwood LJ, Ridder EM (2005) Tests of causal linkages between cannabis use and psychotic symptoms. Addiction, 28 February 2005 100(3): 354-66.

[2] Psychosis, Hype And Baloney, Bruce Mirken Mitch Earleywine, AlterNet March 7, 2005

 

[3] Henquet C, Krabbendam L, Spauwen J, Kaplan C, Lieb R, Wittchen Hu, van Os J. (2005) Prospective cohort study of cannabis use, predisposition for psychosis, and psychotic symptoms in young people. British Medical Journal 2005 Jan 1;330(7481):11. Epub 2004 Dec 1.        

 

[4] Marijuana may increase risk of psychosis – Drug makes some users more vulnerable to mental problems MSNBC December 1, 2004

 

[5] Hall W. and Solowij N. Adverse effects of cannabis, Lancet 1998; 352:1611-16  

 

[6] Macleod J, Oakes R, Copello A, Crome I, Egger M, Hickman M, Oppenkowski T, Stokes-Lampard H, Davey Smith G. (2004) Psychological and social sequelae of cannabis and other illicit drug use by young people: a systematic review of longitudinal, general population studies. Lancet. 2004 Május 15;363(9421):1579-88. 

 

[7] Mental disorders in current and former heavy ecstasy (MDMA) users. Addiction. 100(9):1310-1319, September 2005. Thomasius, R. 1; Petersen, K. U. 1; Zapletalova, P. 1; Wartberg, L. 1; Zeichner, D. 1; Schmoldt, A. 2

 

[8] Nemzeti Drog Fókuszpont (2005) “MAGYARORSZÁG” Új fejlemények, trendek és részletes információk a kiemelt témákról – 2005-ös ÉVES JELENTÉS az EMCDDA számára,  Nemzeti Drog Fókuszpont Budapest, 2005 104., 107. oldal

 

[9] Rhodes et al., What America’s Users Spend on Illegal Drugs, 1988-1998. Report Submitted to the Office of National Drug Control Policy, (Cambridge, MA: Abt. Associates, 2000.)

 

[10] Lee, L. W., „Would Harassing Drug Users Work?,” Journal of Political Economy, 82 (1993).

Drogellenes ügynökök vagy bűnözők?

Szerző: Péter Sárosi | január 14, 2006

Egy független újságíró megdöbbentő beszámolóját követően a DEA elnöke bejelentette, hogy vizsgálatot indít a korrupciós vádakkal kapcsolatban.

Alkohol: az elsőszámú randidrog

Szerző: Péter Sárosi | január 13, 2006

Brit kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a legtöbb „randi erőszakhoz” az erőszaktevő nem az italba csempészett pirulákat használ, hiszen az alkohol maga a legveszélyesebb randidrog.

Visszatoloncolják az aktivistát?

Szerző: Péter Sárosi | január 11, 2006

Az USA-ban gyógyászati marihuána termesztése miatt elítélt, de a börtön elől Kanadába menekült aktivistát, Steve Kubby-t a kanadai kormány vissza akarja toloncolni.

Új Néplap 2005. december 17. Drogos szlengszótár (cikk)

Szerző: Péter Sárosi | január 11, 2006

(Sajnos online változatot nem találtunk, a lap a következő címen érhető el: www.ujneplap.hu)


Új Néplap 2005. december 17. Drogos szlengszótár

 Ágyú: hasist vagy marihuánát tartalmazó cigaretta, dzsoint, joint;

Átszitál: megmotoz

Céllövölde: csoportos intravénás kábítószer-használat

Cukor: 1. heroin; barna cukor 2. LSD

Csoki: hasis

Dzsánki dzset: Injekciós tű intravénás használathoz

Elken: Anyagot elad

Fecske: injekciós tű az intravénás használathoz

Fehér hó: kokain

Fehér motor: speed

Fikszer: narkomániás, aki intravénásan injekciózik

Andzsa: marihuána

Hazamegy: Kábítószer hatása alá kerül

Kodnox: Codein és Noxyron keveréke

Kompót: máktea, zöld mákfőzet, sűrű esszencia

Lecsózik: tripet vesz be

Leül: a kábítószer hatása kezd elmúlni

Merci: Noxyron (altató) a tablettán egy Mercedes embléma látható

Rakesz: marihuánát vagy hasist tartalmazó cigaretta

Ringlispil: LSD italban feloldott állapotban

Török-Kör: Közös szívás esetén egy játékszabály, amely azt mondja ki, hogy mindenkinek addig kell a tüdejében tartani a füstöt, amíg újra ő következik a szívásban

Az első Kendermagos bírósági tárgyalás

Szerző: Péter Sárosi | január 9, 2006

Kamerák és fotósok keresztüzében, dugig telt tárgyalóteremben került sor 2006. január 9-én az első olyan bírósági tárgyalásra, melyet a Kendermag Egyesület tavaly tavaszi Polgári Engedelmességi Mozgalmának önfelejlenető-eljárásai vontak maguk után.

Engedelmes füvesek a tárgyalóteremben

Szerző: Péter Sárosi | január 7, 2006

A TASZ elnökének írása a Népszabadság Hétvége mellékletében.

Dunántúli napló 2005. december 1. Gyilkolt a kábítószer! (A Drogriporter levele)

Szerző: Péter Sárosi | január 4, 2006

Tisztelt Szerkesztőség,

 

Máté Balázs Dunántúli Naplóban december elsején megjelent cikkének a címe ez: „Gyilkolt a kábítószer!”. Tekintve, hogy a világon és Magyarországon is, az elfogyasztott speed és ecstasy tabletták számához képest rendkívül minimális a halálos esetek száma, igen nagy a valószínűsége, hogy ennek a balesetnek is (mint ahogy a cikk is megemlíti) a jócskán túlzásba vitt mennyiség és/vagy a nem megfelelő körülmények (táplálék és víz hiánya, vagy túlzott vízfogyasztás, sóveszteség) állnak a hátterében. Magyarországon 2004-ben 3 ecstasy-val kapcsolatba hozható haláleset történt (amelyek megelőzhetőek lettek volna a szer használatával kapcsolatos információk birtokában), a legálisan kapható nyugtatók és altatók 225 halálhoz járultak hozzá. Vajon miért nem írt a szerző másfél naponta az elmúlt évben arról, hogy „Gyilkolt a nyugtató”?

Az mCPP (m-chlorophenylpiperazine) évtizedek óta ismert, és használatos a pszichiátriában az agyi szerotonin rendszer működésének vizsgálatára, illetve alkotóeleme a Trazodon (Trazolan) nevű antidepresszánsnak. A Viagra nevű potencianövelő is a piperazinok családjából származik. A közelmúltban a feketepiacon „szivárvány” néven több országban is megjelent a mindezidáig valóban legális mCPP-t tartalmazó tabletta, és igen tanulságos, hogy a különböző országok hogyan reagáltak a jelenségre. Németországban egy ártalomcsökkentő szervezet közleményben foglalta össze az anyagról szóló tudnivalókat, és figyelmeztetett a potenciális veszélyekre: arra, hogy az mCPP nem orvosi használata pánikreakcióhoz, szorongásos állapothoz, pszichomotoros nyugtalansághoz és a szexuális funkciók zavarához vezethet. Szlovéniában a rendőrség közleményében a használók egészségének védelme érdekében arra figyelmeztetett, hogy az mCPP MDMA-val (az ecstasy tabletta legygyakoribb alkotóelemével) együtt használva veszélyes lehet, illetve ha a bevett tabletta mCPP-tartalmaz, és hatása más, illetve később jelentkezik, a használó hajlamos lehet újabb tablettát bevenni, ami szintén egy rizikófaktor. A Kábítószer és Kábítószerfüggőség Francia Megfigyelőközpontja szintén kiadott egy közleményt a Korai Jelzőrendszer keretében, melyben leírja, hogy az emberen végzett kutatások szerint az mCPP-nek az MDMA-hoz hasonló szubjektív hatásai vannak, de a különböző honlapok élménybeszámolói szerint, a hatás igen változatos: van aki a várt hatásról számol be, mások émelygésről, és a fent leírt kellemetlen mellékhatásokról.

Úgy tűnik sokat kell még tanulnunk a szlovénektől, németektől és franciáktól, hiszen ha megjelenik egy új szer a feketepiacon, a társadalom érdeke az, hogy megismerjük. Sajnos az mCPP-vel foglalkozó magyar cikkek megelégedtek azzal, hogy leírták: a szert hamarosan betiltják. Mintha ezzel el bármi is változna. A különbség annyi lesz, hogy a használata pontosan ugyanolyan mértékben terjed el, használói ellen eljárásokat indítanak, az emberek pedig nem lesznek tisztában a szer használatából fakadó potenciális veszélyekkel. Az mCPP tiltó listára helyezése álmegoldás, egy elhibázott berögződésen alapuló reakció, ami mit sem segít azoknak, akik az éjszakában ezzel a szerrel találkoznak. Magyarországon a Nemzeti Drog Fókuszpont Europai Uniós kötelezettsége, hogy megszervezze a hazai Korai Jelzőrendszert, amelynek célja az új szerekről elérhető információ összegyűjtése és bemutatása. Habár az új szer megjelenéséről augusztus óta tudunk, a fogyasztókhoz nem jutott el érdemi információ. Ezért lenne alapvető fontosságú a Korai Jelzőrendszer kiszélesítése, civilek és drogfogyasztó közösségek bevonásával.

 

Források:

 

Drog Fókuszpont (2005) 2005-ös ÉVES JELENTÉS az EMCDDA számára „MAGYARORSZÁG” Új fejlemények, trendek és részletes információk a kiemelt témákról, Drog Fókuszpont 2005 Budapest 54. oldal

 

Pillenwarnung Update vom 13. Juni 2005: Derzeit sind Vermehrt Ecstasy-Falsifikate mit den Wirkstoffen m-CPP und MDHOET im Umlauf, Hans Cousto, Eve & Rave Berlin

 

Slovene Police Press Release 24.10.2005 The Appearance of mCPP in Slovenia

 

Observatoire français des drogues et des toxicomanies 13.12.2005 m-chlorophénylpipérazine (mCPP) nouvelle identification

 

The Vaults of Erowid: mCPP

m-CPP – A Drog Fókuszpont kommentárjával

Szerző: Péter Sárosi | december 23, 2005

Az m-CPP (Meta-Chlorphenylpiperazin) megjelenésével, betiltásának körülményeivel, valamint a „Korai jelzőrendszerrel” foglalkozó cikkünk a Drog Fókuszpont hivatalos válaszlevelével bővült.

  • « Menj az előző oldalra
  • Oldal 1
  • Interim pages omitted …
  • Oldal 210
  • Oldal 211
  • Oldal 212
  • Oldal 213
  • Oldal 214
  • Interim pages omitted …
  • Oldal 216
  • Menj a következő oldalra »

Elsődleges oldalsáv

SEGÍTSD MUNKÁNKAT EGYSZERI ADOMÁNNYAL, VAGY LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG HAVI RENDSZERES TÁMOGATÁSSAL!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

"*" a kötelező mezőket jelöli

Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.
  • Facebook
  • Twitter
  • YouTube

Search

A drogellenes háború áldozatává váltál? Oszd meg a történeted!

A Drogriporter felhívja a kormány drogellenes háborúja áldozatául esett embereket, hogy osszák meg a történeteiket velünk. Névtelenül és biztonságosan is megteheted ezt, ide kattintva!

SZÉLJEGYZETEK – Sárosi Péter írásai

A "Széljegyzetek" Sárosi Péter, a Drogriporter oldal szerkesztőjének gondolatait osztja meg a világról. Elérhető podcaston is!

DROGRIPORTER SZABADEGYETEM

A Drogriporter Szabadegyetem olyan embereknek szól, akik szeretnének tárgyilagos és elmélyült ismereteket szerezni a tudatmódosító szerek fogyasztásáról.

DROGRIPORTER TUDÁSTÁR

Tudástárunkban gyűjtük össze mindazt a hasznos információt a drogokról, amire akár fogyasztóként, akár hozzátartozóként, tanárként vagy újságíróként szükséged van!

VIDEÓINK ADATBÁZISA

Itt böngészhetsz több száz drogpolitikai filmünk között, témák szerint és térképen megjelenítve is!

SEGÍTŐ HELYEK LISTÁJA

Segítség kell? Itt megtalálod! Táblázatba gyűjtöttük, milyen addiktológiai szolgáltatások érhetőek el Magyarországon.

ELHAGYATVA

A Drogriporter új filmje a dizájner drogok helyzetéről Magyarországon, 2024-ben.

Díjnyertes animációs dokumentumfilmünk Kosztya Proletárszkij és édesanyja, Irina Proletárszkij 2008-as interjúinak felhasználásával készült. A teljes film, háttéranyagok és fesztivál szereplések itt!

Footer

Jogriporter Alapítvány
1032 Budapest
San Marco utca 70.
Postafiók: 1428 Budapest, pf. 420
Email: rightsreporter@rightsreporter.net

Keresés

További oldalaink:

Drogriporter Blog
Jogriporter Alapítvány
The Autocracy Analyst

Partnerünk a VAVO

Drogriporter | Prémium WordPress