Péter Sárosi

Tisztelt Szerkesztőség,

 

Az „A marihuanát a veszélyes kemény drogok közé sorolná Blair – Használata skizofréiát és depressziót okoz” című cikkben (2006. január 15. Délmagyarország Online) több olyan állítás is szerepel amely félreértésre ad okot a marihuána mentális betegségekben játszott szerepével kapcsolatban.

 

A fogalmi tévedések tisztázása végett fontos megjegyezni, hogy bár ugyanahhoz a fajhoz tartotnak, a vadkender (Cannabis Ruderalis) különbözik a magas THC tartalmú, kannabisz növényektől (Cannabis Sativa és Cannabis Indica), melyek virágzatát hívják marihuánának, gyantáját pedig hasisnak.

 

A cikkben említett dán kutatás [1] nem mutatta ki azt, hogy a kannabisz egészséges fiatalembereknél skizofréniát okoz. Maga a kutatás vezetője, Dr. Mikkel Arendt a BBC-nek adott interjújában is kijelentette, hogy a kutatás nem bizonyítja, hogy a kannabisz és a szkizofrénia kialakulása között oksági kapcsolat állna fenn [2].

 

A kutatás során a Dán Központi Pszichiátriai Nyilvántartó adatainak alapján válogattak ki olyan személyeket, akik 1994 és 1997 között kannabisz következtében fellépő mentális zavarokkal kezeltek, és korábban nem álltak kezelés alatt, majd nyomon követték a kórtörténetüket 3 éven keresztül. A központi nyilvántartó ugyanakkor nem szolgáltatott adatokat a vizsgált személyek egzisztenciális és családi hátteréről, arról, hogy fogyasztottak-e más drogokat a kannabiszon kívül, illetve hogy a kannabiszt milyen intenzitással használták, vagy voltak-e olyan lelki problémáik korábban, amelyekkel nem fordultak szakember segítségéhez, illetve genetikailag hajlamosak voltak-e a szkizofréniára. A kutatás gyakorlatilag azt igazolja, hogy a kannabisz fogyasztása siettetheti a szkizofrénia kialakulását/kiteljesedését azoknál a személyeknél, akik erre hajlamosak.

 

Ugyanezen kutatók egy korábbi kutatásából [3] kiderült, hogy a kannabisszal kapcsolatos pszichotikus zavarok elsősorban marginalizált (szegénységben élő vagy hajléktalan) fiataloknál jelentkeztek, akik a rendkívül intenzív kannabiszhasználat mellett egyéb drogokat is használtak. Ezen tényezők mindegyike komoly szerepet játszhat a szkizofrénia kialakulásában.

 

A statisztikák szerint továbbá a szkizofrénia nem fordult elő gyakrabban azokban a történelmi korokban amelyekben a marihuánafogyasztás elterjedtebb volt [4]. Az elmúlt harminc évben a kannabisz-használat ugrásszerű növekedéséhez képest a szkizofrénia előfordulása enyhén csökkenő tendenciát mutat [5].

 

A cikk állításával szöges ellentétben, a brit szakértők nem ellenezték a kannabisz enyhébb (C) kategóriába történő átsorolását, sőt a politikai nyomás ellenére is kiálltak mellette. A brit kormány tudományos tanácsadó testületének (ACMD) 2006. január végén publikussá vált javaslatára [6] Charles Clarke brit belügyminiszter úgy döntött, nem sorolja vissza a kannabiszt a veszélyesebb drogok osztályába. Az ACMD jelentése szerint nagyon csekély a kockázat, hogy valaki a kannabiszhasználat következtében válik szkizofrénné, általánosan pedig a kannabisz sokkal kevésbé káros szer, mint a B kategóriában szereplő anyagok (például amfetaminok, barbiturátoik és kodein). A kannabisz valós ártalmainak megelőzése érdekében a tanácsadó testület a prevenciós oktatási és információs szolgáltatások, a megfelelő és elérhető kezelési lehetőségek illetve a tudományos kutatások fejlesztését látja célravezetőnek.

 

Úgy gondoljuk, ha képesek vagyunk levonni a megfelelő következtetéseket a brit kormány elismert kutatókból álló tanácsadóinak javaslataiból, fel kell ismerjük, hogy a kannabisszal kapcsolatos ártalmakat a reális veszélyek bemutatásával lehet csak megelőzni, nem pedig ezek eltúlzásával.

 

Ez a levél a TASZ Médiamonitor programjának részeként született. További információért keresse fel a www.drogriporter.hu weboldalt. A témával kapcsolatos cikkünket ezen a címen találja.

 

Üdvözlettel,

 

Takács István Gábor

pszichológus

Társaság a Szabadságjogokért

Médiamonitor Program

Budapest, 1054, Víg utca 28,

tel./fax:+36-1-209-00-46

www.drogriporter.hu

takacsistvan@tasz.hu

 

Források:

 

[1] Mikkel Arendt et al., „Cannabis-induced psychosis and subsequent schizophrenia-spectrum disorders: follow-up study of 535 incident cases,” British Journal of Psychiatry 187 (2005): 510-515.

 

[2] Drug disorder schizophrenia link, 1 December 2005, BBC news

 

[3] Arendt M. és Munk-Jorgensen P., „Heavy cannabis users seeking treatment- prevalence of psychiatric disorders,” Social Psychiatry and Psychiatric Epidemiology 2 (2004):97-105.

 

[4] Hall W. and Solowij N. Adverse effects of cannabis, Lancet 1998; 352:1611-16  

 

[5] Macleod J, Oakes R, Copello A, Crome I, Egger M, Hickman M, Oppenkowski T, Stokes-Lampard H, Davey Smith G. (2004) Psychological and social sequelae of cannabis and other illicit drug use by young people: a systematic review of longitudinal, general population studies. Lancet. 2004 Május 15;363(9421):1579-88. 

 

[6] The Advisory Council’s Report – Further consideration of the classification of cannabis under the Misuse of Drugs Act 1971.(2005)

Tisztelt Szerkesztőség,

 

Az „A marihuanát a veszélyes kemény drogok közé sorolná Blair” című cikkben (2006. január 16. stop.hu) több olyan állítás is szerepel amely félreértésre ad okot a marihuána mentális betegségekben játszott szerepével kapcsolatban.

 

A fogalmi tévedések tisztázása végett fontos megjegyezni, hogy bár ugyanahhoz a fajhoz tartotnak, a vadkender (Cannabis Ruderalis) különbözik a magas THC tartalmú, kannabisz növényektől (Cannabis Sativa és Cannabis Indica), melyek virágzatát hívják marihuánának, gyantáját pedig hasisnak.

 

A cikkben említett dán kutatás [1] nem mutatta ki azt, hogy a kannabisz egészséges fiatalembereknél skizofréniát okoz. Maga a kutatás vezetője, Dr. Mikkel Arendt a BBC-nek adott interjújában is kijelentette, hogy a kutatás nem bizonyítja, hogy a kannabisz és a szkizofrénia kialakulása között oksági kapcsolat állna fenn [2].

 

A kutatás során a Dán Központi Pszichiátriai Nyilvántartó adatainak alapján válogattak ki olyan személyeket, akik 1994 és 1997 között kannabisz következtében fellépő mentális zavarokkal kezeltek, és korábban nem álltak kezelés alatt, majd nyomon követték a kórtörténetüket 3 éven keresztül. A központi nyilvántartó ugyanakkor nem szolgáltatott adatokat a vizsgált személyek egzisztenciális és családi hátteréről, arról, hogy fogyasztottak-e más drogokat a kannabiszon kívül, illetve hogy a kannabiszt milyen intenzitással használták, vagy voltak-e olyan lelki problémáik korábban, amelyekkel nem fordultak szakember segítségéhez, illetve genetikailag hajlamosak voltak-e a szkizofréniára. A kutatás gyakorlatilag azt igazolja, hogy a kannabisz fogyasztása siettetheti a szkizofrénia kialakulását/kiteljesedését azoknál a személyeknél, akik erre hajlamosak.

 

Ugyanezen kutatók egy korábbi kutatásából [3] kiderült, hogy a kannabisszal kapcsolatos pszichotikus zavarok elsősorban marginalizált (szegénységben élő vagy hajléktalan) fiataloknál jelentkeztek, akik a rendkívül intenzív kannabiszhasználat mellett egyéb drogokat is használtak. Ezen tényezők mindegyike komoly szerepet játszhat a szkizofrénia kialakulásában.

 

A statisztikák szerint továbbá a szkizofrénia nem fordult elő gyakrabban azokban a történelmi korokban amelyekben a marihuánafogyasztás elterjedtebb volt [4]. Az elmúlt harminc évben a kannabisz-használat ugrásszerű növekedéséhez képest a szkizofrénia előfordulása enyhén csökkenő tendenciát mutat [5].

 

A cikk állításával szöges ellentétben, a brit szakértők nem ellenezték a kannabisz enyhébb (C) kategóriába történő átsorolását, sőt a politikai nyomás ellenére is kiálltak mellette. A brit kormány tudományos tanácsadó testületének (ACMD) 2006. január végén publikussá vált javaslatára [6] Charles Clarke brit belügyminiszter úgy döntött, nem sorolja vissza a kannabiszt a veszélyesebb drogok osztályába. Az ACMD jelentése szerint nagyon csekély a kockázat, hogy valaki a kannabiszhasználat következtében válik szkizofrénné, általánosan pedig a kannabisz sokkal kevésbé káros szer, mint a B kategóriában szereplő anyagok (például amfetaminok, barbiturátoik és kodein). A kannabisz valós ártalmainak megelőzése érdekében a tanácsadó testület a prevenciós oktatási és információs szolgáltatások, a megfelelő és elérhető kezelési lehetőségek illetve a tudományos kutatások fejlesztését látja célravezetőnek.

 

Úgy gondoljuk, ha képesek vagyunk levonni a megfelelő következtetéseket a brit kormány elismert kutatókból álló tanácsadóinak javaslataiból, fel kell ismerjük, hogy a kannabisszal kapcsolatos ártalmakat a reális veszélyek bemutatásával lehet csak megelőzni, nem pedig ezek eltúlzásával.

 

Ez a levél a TASZ Médiamonitor programjának részeként született. További információért keresse fel a www.drogriporter.hu weboldalt. A témával kapcsolatos cikkünket ezen a címen találja.

 

Üdvözlettel,

 

Takács István Gábor

pszichológus

Társaság a Szabadságjogokért

Médiamonitor Program

Budapest, 1054, Víg utca 28,

tel./fax:+36-1-209-00-46

www.drogriporter.hu

takacsistvan@tasz.hu

 

 

Források:

 

[1] Mikkel Arendt et al., „Cannabis-induced psychosis and subsequent schizophrenia-spectrum disorders: follow-up study of 535 incident cases,” British Journal of Psychiatry 187 (2005): 510-515.

 

[2] Drug disorder schizophrenia link, 1 December 2005, BBC news

 

[3] Arendt M. és Munk-Jorgensen P., „Heavy cannabis users seeking treatment- prevalence of psychiatric disorders,” Social Psychiatry and Psychiatric Epidemiology 2 (2004):97-105.

 

[4] Hall W. and Solowij N. Adverse effects of cannabis, Lancet 1998; 352:1611-16  

 

[5] Macleod J, Oakes R, Copello A, Crome I, Egger M, Hickman M, Oppenkowski T, Stokes-Lampard H, Davey Smith G. (2004) Psychological and social sequelae of cannabis and other illicit drug use by young people: a systematic review of longitudinal, general population studies. Lancet. 2004 Május 15;363(9421):1579-88. 

 

[6] The Advisory Council’s Report – Further consideration of the classification of cannabis under the Misuse of Drugs Act 1971.(2005)

Tisztelt Szerkesztőség,

 

A TV2 Magellán című műsora 2006. január 14.-én „A kábulat joga” címmel a magyarországi kábítószer-kérdéssel foglalkozott. A műsor a hatás kedvéért a tragédiákat és kockázatokat a drogfogyasztás komplex jelenségéből kiragadva mutatta be. Üzenetével nem képes csökkenti a drogfogyasztáshoz kapcsolódó valós ártalmakat, de jócskán hozzájárul és megerősíti a drogfogyasztáshoz és a drogfogyasztókhoz társult legtöbb esetben alaptalan előítéleteket és tévhiteket. Ezzel akadályozza a pragmatikus, az emberek egészségét és emberi méltóságát elsődlegesen szem előtt tartó drogpolitika megvalósulását.

A műsor szerint típustól függetlenül, „az illegális drogok válogatás nélkül szedik áldozatukat”, „bármelyik szer ölhet”. „A legkeményebb herointól kezdve, a partidrogokig, hiszen a terjesztő sem tudja, miből és mennyit tartalmaz az adag”.

A műsor figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy jelentős különbségek vannak a különböző, akár illegális pszichoaktív szerek között, rövid és hosszú távú hatásukat is tekintve. Figyelmen kívül hagyta azt a tényt is, hogy Magyarországon csakúgy mint a világon bárhol, a „kábítószer-fogyasztók” túlnyomó többsége alkalmi, ún. rekreációs használó, aki rövidebb hosszabb ideig, megválasztott alkalmakkor, időben és helyen fogyaszt „kábítószert”, többnyire marihuánát, de emellett ugyanúgy ellátja mindennapi feladatait mint az aki illegális szert nem fogyaszt.

A kábítószerekkel kapcsolatos tragédiáknak nem szabadna megtörténniük, és dicséretes törekvés a preventív szándékú műsorkészítés. Ugyanakkor a műsor úgy mutatta be a droghalálokat, mintha valami rendkívül gyakori jelenségről lenne szó. A magyarországi statisztikákat áttekintve láthatjuk, hogy koránt sincs így.

2004-ben illegális szer használata miatt 34-en (24-esetben opiáttal kapcsolatos balesetben) vesztették életüket Magyarországon, legális nyugtatók, altatók pedig 225 esetben játszottak szerepet a halálesetekben [1]. Ecstasyval kapcsolatba hozható haláleset 3 történt 2004-ben, ami az ebben az évben valószínűsíthető többszázezer fogyasztáshoz képest még mindig rendkívül alacsony szám (az európai Ecstasy használók körében a halálozási arány (1:3,4 millió) alacsonyabb, mint a síelők vagy az ejtőernyőzők <Angliában 1:825000> körében [2]), és amely megelőzhető lett volna megfelelő körülmények (nem túlzásba vitt mennyiség, megfelelő folyadék és ásványi anyag pótlás, túlhevülés megelőzése) biztosításával. Természetesen a 34 élet elvesztése is tragédia, de a kérdés az, hogy mit teszünk azért hogy ez ne történjen meg.

A műsor azzal az előfeltevéssel él, hogy a büntetőjogi ún. prohibicionista drogpolitika, a rendőri represszión keresztül képes csökkenteni a drogfogyasztást. Ezt az állítást még soha, sehol nem sikerült bebizonyítani, viszont jócskán szolgálnak ellenpéldával a nyugati kultúrkör országai. A műsor maga ékes példát szolgáltatott a rendőrségi represszió sikertelenségére, hiszen a rejtett kamerával felszerelt műsorkészítő pár perc alatt tudott volna magának az aluljáróban kábítószert szerezni, holott ez a jelenlegi törvények alapján súlyos bűncselekménynek számít.

A drogjelenséggel kapcsolatos legégetőbb kérdés az, hogy vajon megelégszünk a „mondj nemet” hatástalan üzenetével és azzal, hogy a rendőrségre bízzuk a kérdést, hadd razziázzon diszkókban és vívjon szélmalomharcot piti dealereket? Erősen kétséges, hogy a diszkók drogmentességéhez hozzájárulna például az, hogy a rendőrség jogszerűnek éppen nem nevezhető eljárással egy gyanúsított lány fejét az autó üvegéhez nyomva próbál beismerő vallomást kicsikarni arról, hogy vajon adott-e el drogot aznap.

Avagy törődünk azoknak a sorsával, egészségével és szociális helyzetével, akik nemtetszésünk és a rendőri akciók ellenére illegális szereket fogyasztanak?

Megfelelő információkat adunk-e nekik arról, hogy hogyan kerülhetik el a fogyasztással járó kockázatokat? Ilyen információk léteznek. Forrásai gyakran azok az internetes oldalak, amelyeket a műsor olyan negatívan mutatott be. Ezeken az oldalakon olyan információkhoz juthatnak a potenciális fogyasztók, amelyek tényleg segítenek nekik abban, hogy miként kerüljék el a szerhasználattal kapcsolatos veszélyeket.

Megfelelő körülményeket teremtünk-e ahhoz, hogy a kábítószer-fogyasztás ne járjon súlyos egészségügyi következményekkel? Ilyen szolgáltatások léteznek: ilyen a nyugaton bevett gyakorlatnak számító, de Magyarországon csak néhány intézmény által nyújtott, és a szórakozóhely tulajdonosok miatt a rendőri retorziók miatti félelemből sok helyen meg nem tűrt parti szerviz tevékenység. Ilyen lenne a tablettatesztelés, melynek segítségével csökkenthetőek azok a műsorban is elhangzott ártalmak, amelyeket éppen a tiltás és szabályozatlanság következtében megbízhatatlan hatóanyagokat tartalmazó tabletták okozhatnak.

Ilyen az intravénás droghasználók számára biztosított, és a mai napig zavartalanul el nem érhető tűcsere-program. Ilyen az Európában bizonyított hatékonysággal működő biztonságos fogyasztói szoba, ahol stresszmentes környezetben injektálhatnak azok akik nem akarnak, vagy nem tudnak felhagyni szokásukkal, és ahol a túladagolás esetén megmentik az életüket.

Ez a pragmatizmus és a moralizmus vitája. Ugyanakkor szeretnénk felhívni a szerkesztőség figyelmét arra, hogy a saját morális igazságunkba vagy meggyőződésünkbe  vetett hitünk sem jogosít fel arra, különösen nem az újságírókat, hogy interjúalanyainkat bármilyen módon veszélyeztessük. A műsorban bemutatott rejtett kamerával készített felvételek alkalmasak voltak arra, hogy az alanyokat szűk vagy tágabb környezetük, vagy akár a rendőrség felismerje. A felvételek bemutatása előtt hasznos lett volna megfontolni az olyan alapvető újságírói etikai kérdéseket, hogy vajon nem árt-e bemutatásuk a diákoknak, az aluljáróban titokban felvett fiataloknak, vagy az állítólagos dealernek akinek a házát mutatták meg az, hogy igazgatójuk, tanárjaik, családtagjaik és a bűnüldöző hatóságok a filmen felismerik őket.

 

Ez a levél a TASZ Médiamonitor programjának részeként született. További információrét keresse fel a www.drogriporter.hu weboldalt.

 

Üdvözlettel,

 

Takács István Gábor

pszichológus

Társaság a Szabadságjogokért

Médiamonitor Program

 

Források:

 

[1] Drog Fókuszpont (2005) 2005-ös ÉVES JELENTÉS az EMCDDA számára „MAGYARORSZÁG” Új fejlemények, trendek és részletes információk a kiemelt témákról, Drog Fókuszpont 2005 Budapest 54. oldal

 

[2] Demetrovics Zsolt, „Drogok és mítoszok,” Népszabadság 2003 szeptember 29.