„Ha fiatalon nem vagy liberális, nincs szíved, ha idősebb korodra nem leszel konzervatív, nincs agyad,” tartja egy gyakran tévesen Churchillnek tulajdonított mondás.
Bár ez a mondás kétségkívül komfortos önigazolást ad az idős konzervatívoknak, akik a liberalizmust az „agyatlansággal” azonosítják, erősen vitatható az igazságtartalma.
Ezzel szemben azt tapasztaltam, hogy akár liberális vagy fiatalon, akár konzervatív, akár változnak a nézeteid valamilyen irányba idővel, akár nem – amennyiben helyén van a szíved és az agyad, akkor a korral együtt jár három dolog.
Először is, elmélyültebb és érettebb gondolkodás.
Másodszor, több intellektuális alázat.
Harmadszor, nagyobb hitelesség.
Egyre többször nézel be a fecsegő felszín mögé, ahol hallgat a mély.
Egyre inkább felismered a határaidat és képes vagy őszintén szembenézni vele, ha hibáztál.
Egyre kevésbé függsz mások elvárásaitól és bátrabban állsz ki az igazadért.
De az élet soha nem válik befejezetté: bármikor kiírhatnád az életedre, hogy „in progress”.
