Érdekes párhuzamokat fedeztem fel egyes elektronikus zenei fesztiválok és az egyes játszótereket látogató szülők beszélgetés-mintáiban.
Közös, hogy mind a bulikban a partizók, mind a játszótéren a gyerekre felügyelő szülők között viszonylag könnyen létrejönnek laza, informális kapcsolatok. Ezeket többnyire a közös élettapasztalat megosztása táplálja és a kommunikáció többnyire elég egytémájú.
Míg a partizók számára a megtárgyalandó közös élettapasztalat maga a bulizás, és ezen belül is a különféle tudatmódosító szerek hatására átélt élmények megtárgyalása, addig az anyuka-párbeszédek szinte mindig a gyermeknevelés körül forognak. A beszélgetések többnyire anélkül lezajlanak, hogy a résztvevők egyébként ezen a témán kívül sokat megtudnának a másikról. Mind a partizó, mind az anyuka társadalomnak megvan a maga kialakult szleng-szótára.
Party: „Te mit tolsz, bogyót? Voltál Atmoson? Hú az de jó volt. Próbáltad a ketamint a lejövéshez? Nem, nekem elég egy lightos joint.”
Játszótér: „Hány hónapos? Hogy alszotok? Nem? Hát mi se. Piros a popsink. Tápos baba? Foga jön? Nekünk már van már két fogunk.”
(note to myself)
