Az érzéseiddel két nagy hibát követhetsz el.
Az első, hogy elfojtod és besöpröd őket a szőnyeg alá.
A másik, hogy ragaszkodsz hozzájuk, és hagyod, hogy eluralkodjanak rajtad.
Hosszú távon mindkét hiba költséges – az árát szenvedéssel fizeted meg.
Szabály 1: az érzéseket nem szüntetheted, nem változtathatod meg. Viszont megváltoztathatod a viszonyodat hozzájuk. Márpedig a legtöbb szenvedést nem maga az érzés okozza, hanem az, ahogyan további érzéseket, gondolatokat generálunk belőle.
Szabály 2: minden érzés fontos jelzés feléd. Gyakran egy rejtett szükséglet van mögötte, ami túlmutat a pillanatnyi vágyon, ingeren, amelynek kielégítésére ösztönöz. Így tehát ahelyett, hogy rögtön reagálnál rá – először csak reflektálj rá. Tárd fel, milyen valós szükséglet van mögötte, ami arra vár, hogy észre vedd.
„Az inger és a válasz között van egy rés,” mondja Viktor Frankl. „Ez a rés foglalja magába a szabadságunkat és képességünket arra, hogy megválasszuk a reagálásunkat.”
(note to myself)
kép: Oscar Larocca
