Az érzéseiddel két nagy hibát követhetsz el. Az első, hogy elfojtod és besöpröd őket a szőnyeg alá. A másik, hogy ragaszkodsz hozzájuk, és hagyod, hogy eluralkodjanak rajtad. Hosszú távon mindkét hiba költséges – az árát szenvedéssel fizeted meg. Szabály 1: az érzéseket nem szüntetheted, nem változtathatod meg. Viszont megváltoztathatod a viszonyodat hozzájuk. Márpedig a legtöbb szenvedést nem maga az érzés okozza, hanem az, ahogyan további érzéseket, gondolatokat generálunk belőle. Szabály 2: minden érzés fontos jelzés feléd. Gyakran egy rejtett szükséglet van mögötte, ami túlmutat a pillanatnyi vágyon, ingeren, amelynek kielégítésére ösztönöz. Így tehát ahelyett, hogy rögtön reagálnál rá – először csak reflektálj rá. Tárd fel, milyen valós szükséglet van mögötte, ami arra vár, hogy észre vedd. „Az inger és a válasz között van egy rés,” mondja Viktor Frankl. „Ez a rés foglalja magába a szabadságunkat és képességünket arra, hogy megválasszuk a reagálásunkat.” (note to myself) kép: Oscar Larocca