Egyesek azt állítják, hogy egy világ választ el bennünket a más bőrszínű, más kultúrájú, más vallású emberektől. Ők „mások”, mint „mi”. És ami más, az fenyegetés. Meg kell tőle védenünk a saját „tisztaságunkat”, különállásunkat.
De az igazság, amit az elkülönülés és bezárkózás eme hamis prófétái elhallgatnak, hogy valójában sokkal több közös van bennünk, mint amennyi elválaszt. És az igazi választóvonalak nem keresztény és nem keresztény, sötét és világos bőrű, ázsiai és európai ember között húzódnak. Hanem azok között, akik képesek nyitottságra, együttérzésre, és akik bezárják a szívüket és az elméjüket.
Amikor két igazán együttérző és nyitott ember találkozik egymással, akkor a kultúra, a vallás, a bőrszín szerinti választófalak úgy omlanak le köztük, mintha soha nem is léteztek volna. Mert valami igazán mély, igazán benső szinten felismerik a közösséget: az emberi méltóság, a felebaráti szeretet közös nyelvét beszélik. Így még szavak nélkül is sokkal jobban megértik egymást, mint amennnyire a türelmetlenség és homogenitás szószólói valaha megérthetik őket.
Ezen a képen két igazán nagy szellemi óriás találkozását láthatjátok: Martin Luther King, a fekete polgárjogi mozgalom vezetője, baptista tiszteletes és Thich Nhat Hanh vietnámi buddhista szerzetes találkozását. Hiába voltak két különböző világvallás képviselői, hiába nevelkedtek teljesen más kultúrkörben, hiába használtak eltérő teológiai nyelvet, fogalmakat: azonnal tudták, hogy közös az út, amit járnak.
Amit Hanh mettának nevezett, azt MLK agapénak – de ugyanazt a szeretetet értették alatta. Hanh bódhiszattvának nevezte Kinget, King pedig szent embernek Hanh-t, akit jelölt a Nobel-békedíjra is. Mindketten a nagyobb együttérzés, a nagyobb tudatosság, a nagyobb megértés felé vezették a közösségüket – a szanghájukat.
Meggyőződésem, hogy amennyiben az emberiség el akarja kerülni, hogy visszasüllyedjen valamiféle sötét középkori technobarbarizmusba, akkor meg kell találnia az Egységet a különbözőségek, a törzsi ellenségeskedések mögött.
Boldog Martin Luther King napot!