Beszámoltam róla korábban, hogy az elmúlt évben voltak nehéz pillanatok az életemben.
És mégis: ez az év tartogatta az egyik legörömtelibb ajándékot is a számomra.
Apa leszek.
Amikor ezt leírom, a 20. hétben, még mindig olyan, mintha nem is rólam szólna. És tudom, lesz majd idő, amikor teljesen természetessé válik az apaság. Mint a lélegzetvétel.
Kislányom, te, aki még meg sem születtél: már most hihetetlenül hálás vagyok érted!
Vajon jó szülő leszek?
Máté Gábor, mentorom és barátom, azzal fogadta a hírt: „csupa jó, ha több Sárosi lesz a világban.”
De bevallom, vannak kétségeim is. Ami persze egészséges.
Lesznek kemény pillanatok, amik próbára tesznek majd. Lehet, hogy lesznek pillanatok, amikor elküldesz majd a francba.
Nincsenek illúzióim: nem leszek tökéletes szülő.
Mi több, tudom, hogy a görcsös igyekezet, hogy tökéletes szülővé váljak, csak ártana a lányomnak. Elegendő, ha elég jó szülő leszek. A legtöbb, amit remélek, amit adhatok: hogy jelen leszek az életedben, hogy érzelmileg hozzáférhető leszek, hogy számíthatsz rám.
Ez a feladatom, nem is kevés.
És ez is több, mint ami nagyon sok gyermeknek kijut Magyarországon, akik kevésbé kiváltságosak. Akik szeretetnélküli, bántalmazó környezetbe születnek. Akiket magukra hagynak a szüleik, mert nem képesek őket ellátni. Vagy mert magával ragadja őket valamilyen önpusztító szenvedély. Vagy maguk sem tanultak meg soha szeretni és gondoskodni. Akiket cserben hagy az állam, miközben fantomellenségekkel harcol.
Rengeteg cikk szól arról, hogy a várandós kismamák mit egyenek és mit ne egyenek, mit vegyenek és mit ne vegyenek. Mit vigyenek és ne vigyenek be a szervezetükbe. De arról is legalább annyit kellene beszélni, hogyan kezdjünk ráhangolódni a gyermekre már a várandósság hónapjaiban. Van-e olyan, akivel a kismama beszélhet a stresszről, a szorongásról. Nem kínozza-e, hogy életszerűtlen elvárásoknak próbál megfelelni. Rá tud-e hangolódni érzelmileg a gyermekére. A kicsi csak akkor érzi magát szeretve és biztonságban, ha az anyja is.
Ezért amióta tudok rólad, minden nap megpuszilgatlak anyukád hasán keresztül, és elmondom: szeretlek és biztonságban vagy. Már azelőtt is beszéltem hozzád, hogy egyáltalán lett volna füled, hogy meghalld. Mert hiszek benne, hogy ha a szavak értelme nem is, de a szeretet eljut hozzád. Anyukádon keresztül.
És valahol ez a legfontosabb. Szeretetbe és biztonságba érkezni erre a világra.
(notes to my daughter)
