Kedves Béláim!
Ezt bizony eltoltuk. Túltoltuk.
Valahol utat tévesztettünk.
Mert ugye meghirdettük ugyan a demográfiai forradalmat, de nem gondoltuk át alaposan ezt az egészet.
Nyomattuk agyba-főbe a propagandát a nukleáris családról, a gyermekvédelemről meg a születésszámok növeléséről. Hogy mindez hazafias kötelesség – mi több, Isten akarata. A női princípium meg minden. Eközben szidtuk a liberálisokat, melegeket, leszbikusokat, ateistákat és feministákat stb. – mint a család ellenségeit.
Csak éppen azt nem vettük számításba, hogy ez az egész kampány pontosan azokat szólította meg, akik amúgy is már a fedélzeten voltak: a keresztény-konzervatív nacionalista ősanyákat és ősapákat. Pedig őket egyébként se kell nagyon győzködni.
És a gond az, Béláim, hogy eközben egy csomó embert lehagytunk a fedélzetről. Mit lehagytunk? Elidegenítettük és kirekesztettük őket. Pont akikkel párbeszédet kellett volna folytatnunk. Mert a lakosság egy jelentős része, akár tetszik ez nekünk, Béláim, akár nem, bizony nem osztja a kriptokonzervatív nézeteinket. És nélkülük, ha megfeszülünk, se lesz itt demográfiai forradalom.
Máshogy kellett volna ehhez hozzákezdeni. Mondjuk így:
Kedves Polgártársak!
Tök mindegy, hogy liberálisok vagytok vagy konzervatívok, melegek vagy heterók, ateisták vagy istenhívők, szeretnénk Titeket biztosítani, hogy akár akartok gyereket, akár nem, értékes polgárnak és embernek tartunk titeket. De amennyiben ez a szívetek vágya, akkor minden támogatást megadunk nektek ahhoz, hogy családot alapítsatok.
A család az család. Nem csak egyféle lehet. Lehet nukleáris, lehet szivárvány vagy mozaik. És van, amikor egy szülő egyedül neveli a gyermekét. De egy valami biztos: mi, akik a magyar embereket szolgáljuk, és nem csak egy kivételezett csoportot – mi támogatni fogunk titeket és nem hagyunk az út szélén.
Ha fiatal nők vagytok, akkor szeretnénk biztosítani benneteket: nem kell választanotok család és karrier között. Ha akartok, persze maradjatok otthon a gyerekkel. De mi minden erőnkkel azon leszünk, hogy lehetőségetek legyen rugalmas munkalehetőségekkel könnyen visszatalálni a munkaerőpiacra kisgyerekkel is. És támogatjuk azt is, hogy az apák is maradhassanak otthon a gyermekükkel.
És úgy általában: nem akarjuk nektek felülről megmondani, mi, idősödő ősz hajú öltönyös pasasok, hogy milyen legyen a jó család a 21. században. És hogy mitől szülnek a nők. Tudjátok mit? Helyettünk inkább gyertek ti előre: Ti, fiatal nők. Konzervatívok és liberálisok, melegek és heterók, ateisták és istenhívők, karrieristák és ősanyák. Üljetek Ti a vezető pozíciókba és a tárgyaló székekbe. Mi majd figyelünk és szerényen hallgatunk itt a háttérben, és minden támogatást megadunk ahhoz, hogy megvalósítsátok az álmaitokat.
Végső soron egyébként sem a születés-számok számítanak, hanem az, hogy minél több boldog, önazonos gyermek cseperedjen felnőtt emberré ebben a hazában. Biztonságban, jólétben, egészségben. Ez az igazi forradalom.
Hát valahogy így, Béláim.
