„A különbség a drog és az alkohol között, hogy drogot fogyasztani törvényellenes, alkoholt fogyasztani viszont nem,” mondta a kormányszóvivő, Gulyás Gergely egy mai sajtótájékoztatón. „Sőt az alkoholfogyasztás még egészséges is lehet bizonyos mértékben,” tette hozzá. Nos, már a mondat első fele sincsen rendben. Ugyanis az alkohol a tudományos konszenzus szerint éppúgy pszichoaktí­v drog, mint ahogy a kannabisz vagy a kokain. Az alkohol egy központi idegrendszer depresszáns, ami éppúgy befolyásolja az észlelést, a gondolkodást, a hangulatot és érzelmeket, mint bármely más pszichoaktí­v drog. Fogyasztása függőséget eredményezhet. A mondat második fele igaz, hogy az alkohol legális drog. Csak éppen ezt a legális státuszt nem a csekélyebb közegészségügyi kockázatai indokolják, hanem politikai-kulturális tényezők. Az egyes legális és illegális szerek fogyasztásának társadalmi-közegészségügyi ártalmait összehasonlí­tó vizsgálatokban az alkohol fogyasztása rendre veszélyesebbnek bizonyul, mint a legtöbb illegális szer fogyasztása. És itt jutunk el Gulyás második kijelentésig: miszerint az alkoholfogyasztás még egészséges is lehet bizonyos mértékben. Gulyás itt bizonyára arra a korábban közkeletűen hirdetett állí­tásra gondol, miszerint a mértékletes alkohol-fogyasztás jótékony megelőző hatással jár a szí­v-érrendszeri betegségek kialakulása szempontjából. Ezt az állí­tást valóban alátámasztani látszottak korábban kutatások. Számos, az alkohol-fogyasztás és a halálozás kapcsolatát vizsgáló kutatás egy J-alakú görbét rajzolt fel: a teljesen absztinens emberek körében a korai elhalálozás kockázata némileg magasabbnak mutatkozott, mint a mértékletes szeszfogyasztók körében. Mendeli randomizációval végzett újabb kutatások (ezek egy gén különböző változatainak felhasználásával vizsgálják azt, hogy egy külső esemény mennyiben felelős egy betegség kialakulásáért) azonban megkérdőjelezték ezeknek a korábbi kutatásoknak az eredményeit. Egy 2023-ban publikált szakirodalmi áttekintés nem talált bizonyí­tékot a mérsékelt alkoholfogyasztás és a halálozás között, mí­g jelentős összefüggőst talált a nagyivás esetében. A nemzetközi egészségügyi szervezetek, például a WHO határozott álláspontja szerint az alkoholnak nincsen „biztonságos” mennyisége: még a mértékletes szeszfogyasztásnak is vannak egészségügyi kockázatai. Az alkohol-fogyasztás vezető halálokok közé tartozik a világban, Magyarország pedig a világelsők között van ebben. Gulyás Gergely állí­tása tehát, miszerint az alkohol az illegális szerekhez képest „még egészséges is lehet”, nem állja meg a helyét. Hasonlóan hamis Gulyásnak az a kijelentése, miszerint ő „úgy emlékszik,” hogy a kormánynak van alkohol-stratégiája. Akkor szeretném emlékeztetni szóvivő urat: valóban létezik stratégia, de az a pálinka-fogyasztás népszerűsí­tését szolgálja, nem pedig az alkohol-fogyasztás kontrollját. Borzasztó mulasztás ez. Sajnos az egész drogpolitikánk hasonló, tudományosan alá nem támasztható sejtéseken és kijelentéseken alapul. Amiket viszonylag könnyű lenne korrigálni, ha a kormány szóba állna a szakemberekkel és hallgatna rájuk. És emiatt emberek tömegei szenvednek.  Ha a propagandával szemben fontosnak tartod a hiteles tájékoztatást a drogokról, kérlek, támogasd a Drogriportert az adód 1%-ával és állí­ts be nekünk bármennyi adományt – szeretnénk elérni, hogy a 71 ezer követőből legalább legyen ezer, aki rendszeresen támogat minket!