Habemus papam.
Aki azt hiszi, hogy a pápaválasztás a katolikusok belügye, téved. A pápa az egyik legbefolyásosabb politikai influencer a világon. Hogy ki lesz a pápa, az mindannyiunk ügye. Ha tetszik, ha nem, akár hívő vagy, akár ateista. Hiszen befolyással van a világpolitika alakulására.
A világ egyik fele fellélegzett: hál’ Istennek nem egy kriptokonzervatív lett a pápa. A világ másik fele fortyog vagy fanyalog: na, már megint egy liberális…
De az igazság az, hogy pontosan milyen pápa lesz XIV. Leó, azt korai lenne megmondani. Nem lesz könnyű dolga. Ferenc pápa magasra tette a lécet és a várakozásokat. Van azért okunk a bizakodásra: korábbi cselekedetei és állásfoglalásai arra utalnak, hogy folytatni fogja Ferenc örökségét.
Leó névválasztása XIII. Leó pápa örökségére utal, aki 1891-ben kiadta a Rerum novarum című enciklikát, először tűzve az egyház napirendjére a társadalmi igazságosság kérdését, részben legitimálva a munkásmozgalom törekvéseit. Prevost határozottan Ferenc nyomdokain halad a szegények, a kirekesztettek melletti kiállás terén.
Prevost ezenkívül többször felszólalt az ellen, hogy az emberiség „zsarnoki” módon kizsákmányolja a természetet és teljes mellszélességgel kiállt Ferenc pápa Laudato si kezdetű, a klímaváltozásról szóló enciklikája mellett.
Reményre ad okot, hogy Prevost korábban többször keményen felszólalt a Hatalommal szemben. Így például Peruban Fujimori elnök jogsértései ellen, az USA-ban pedig nyíltan bírálta Trump elnök és Vance alelnök bevándorló-ellenes politikáját (ami miatt most a MAGA influencerek dühödten támadják).
Aki azonban arra számít, hogy egy szuper-progresszív pápa lép Szent Péter trónjára, az is csalatkozni fog. Bizonyos a progresszívok számára fontos kérdésekben ugyanis Leó mérsékelten konzervatív álláspontot képvisel az egyházon belül. Így például nem támogatja az azonos neműek házasságát és a nők pappá szentelését sem. A keményvonalasakkal szemben azonban támogatta a püspökök azon jogát, hogy azonos nemű párok kapcsolatát megáldják, és azt is, hogy nők fontos pozíciókat kapjanak az egyházközösségekben.
Egyesek kritizálták azért, mert perui püspöksége idején nem büntette meg elég határozottan egy szexuális abúzus elkövetőit. De valójában a döntést nem ő, hanem a Vatikán hozta meg az elkövető papok felmentéséről, elégtelen bizonyítékokra hivatkozva. Prevost határozottan támogatta az áldozatokat és arra biztatta őket, hogy jogi úton szerezzenek elégtételt. Már ebben is százszor következetesebben és gerincesebben járt el, mint bizonyos magyar egyházi vezetők…
Óvatos bizakodás: ez talán most a legbölcsebb hozzáállás mindenki számára, akinek fontosak az emberi jogok, a társadalmi igazságosság és a környezetvédelem. ídv a világpolitika porondján, XIV. Leó pápa!
